722 milliárdot költött el közbeszerzések nélkül a kormány a Covid alatt

Pert vesztett a Belügyminisztérium a K-Monitorral szemben, így ki kellett adniuk, hogy mennyi pénzt és mire költöttek el a koronavírussal összefüggésben, közbeszerzések nélkül. Az uniós vakcinaszerzéseket hozzászámolták a 722 milliárdhoz, azonban a kínai és az orosz vakcinát nem – írja az Átlátszó.

Az Átlátszó által feldolgozott 1466 soros táblázatból kiderült, hogy összesen 722 milliárdot költöttek el különböző célokra. A legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el, második helyen van a Külügyminisztérium 116 milliárddal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ áll 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. Tíz milliárd alatt költött a Klebelsberg Központ és különböző tankerületi központok (7 milliárd) és a Miniszterelnökség (3 milliárd).

A legtöbb pénz, 139 milliárd forint gyógyszerekre és tesztekre ment el, ezentúl oltóanyagokat 77 milliárd, maszkokat pedig 3 milliárd forint értékben vettek. A Pfizer/BioNTech vakcináira 46 milliárdot költöttek, a kínai Sinopharm és az orosz Sputnik oltások árai azonban sehol sincsenek felsorolva. Nagy kiadási volt a „stratégiai készleten felüli lélegeztetőgépek, valamint az adományozott védőfelszerelések vámtételei és áfája”:

a részben elajándékozott lélegeztetőgépek ezzel kapcsolatos összegei 48 milliárdra rúgnak.

Az 5 milliárd forintért felépített kiskunhalasi járványkórházra utólag „Mobil járványkórház állagmegóvó beruházása” címen 2,1 milliárd forintot költöttek el.

Mindenre jutott, amire rá lehet fogni, hogy koronavírus

A kiperelt táblázatból kiderült, hogy Országos Korányi Pulmonológiai Intézet 22 millióért egy teherautót és egy betegszállítót kapott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznak egy kilencfős kisbusz és targonca jutott, de az intézmény fehérgyarmati, nyíregyházi és nagykállói telephelyén 11 millióért lecserélték a térfigyelő kamerákat is.

A Gróf Tisza István Kórház fizioterápiás ellátórészlegét is a Covid címszó alatt építették meg és szerelték fel 125 millió forintért. Három milliárdot pedig a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulra hagytak jóvá. Az úgynevezett „útlevél-chip csere” 79,3 millió forintba került – ennek jelentését nem részletezték – , de „Minősített kormányhatározat végrehajtására” is elment 2,66 milliárd forint.

A K-Monitor még 2022 őszén kérte ki a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működésének közel három évében. A Belügy 45 nap haladékot kért – ekkor született Müller Cecília híres levele a „nincs erre jobb szövegünk” – végül nem érkezett válasz, így a Társaság a Szabadságjokért civil szervezettel kiegészülve perre mentek. Végül a bíróság úgy döntött, hogy az adatokat ki kell adni.