Nem állítottak ki fiktív számlát a százmilliós csalással vádolt MSZP-s képviselőnek az egyik vádlott szerint

„Voltak, akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken annak a több százmilliós csalási ügynek a tárgyalásán, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Az előkészítő üléseken hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek, Joóbra az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét.

Nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki és fogadtak be, alkalmazottaik után több esetben nem fizettek járulékot: az érintettek a vádirat alapján mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak 2013 és 2017 között. A képviselőt május végén egy egész napon át hallgatták meg az ügyben, szóba került a Mészáros cégcsoport és a szórólappiac helyzete is, nem vallotta bűnösnek magát.

A másodrendű vádlott, aki korábban a szórólapok terjesztését végezte Joóbnak, viszont hosszasan beszélt a fiktív számlák kiállításáról, elmondása szerint ezek nélkül nem is lehetett volna életben maradni a bizniszben. Korábban feljött az is, hogy ezért vettek igénybe olyan „szolgáltatásokat”, amik valótlan számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot, és mivel ezt a vád szerint a nyolcadrendű vádlott biztosította a képviselőnek és körének, most ő állt a vádlottak padjára.

A legnagyobb cég akart lenni

Vallomásában elsősorban azt sérelmezte, hogy bűnözőnek titulálják, aki bűnszervezetet vezet, munkanélkülinek mondják, holott 30 éve dolgozik. A férfi börtönviselt, korábban katona is volt, majd vállalkozó lett. Elmondása szerint azt szeretné bizonyítani az eljárás során, hogy nem tagja bűnszervezetnek. Megbízottként több cégben is dolgozott, egész Pest megyét és a Dunántúlt ő irányította a szórólapbizniszben, a legnagyobb cég akart lenni az országban.

„Azok nincsenek a teremben, akik engem is átvertek”

– célzott ezzel azokra a munkaerő-kölcsönző cégekre, amik vállalkozása és az alatta lévő cégek között álltak.

Hivatalosan nála dolgozott a másodrendű vádlott is, aki korábban többször hangsúlyozta, hogy fiktív számlák cseréltek gazdát Joób és a volt katona között. Utóbbi most elismerte, hogy bár dolgoztak náluk feketén „akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt”, de volt alkalmazottja vallomása szerinte fikció.

„Én is ezt csináltam volna az ő helyében”

– jegyezte meg, majd elmesélte, hogy a másodrendű vádlott az egyik előkészítő ülés szünetében odament hozzá és bocsánatot kért, amiért korábban terhelő vallomást tett rá, és azt is mondta, hogy a továbbiakban azt vallja majd, hogy nem voltak a cégben fiktív számlák.

A nyolcadrendű vádlott szerint cége normálisan működött, minden adót befizetett, de voltak, akik borítékban kapták a fizetésüket. Őt a kérdéses időszakban már nem is érdekelte a szórólapterjesztés, más vállalkozásaira koncentrált. Vallomásához biztosítása mellett füstöltkolbász-versenyekről szóló emléklapot, valamint sportolókról készült képeket is csatolt, hogy igazolja más típusú tevékenységeit.

Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg

A bíró a korábbi vallomásaiból is felolvasott. Kiderült, hogy a férfi korábban a Magyar Posta címzett kiadványok feletti monopóliumának megszűnésére apellált, és ennek időpontjához rendezgetve próbálta meg kiépíteni médiabirodalmát. A kérdésre, miszerint honnan szerzett tudomást a Posta monopóliumának megszűnéséről, azt felelte, hogy a Magyar Közlönyből. Hat évig kilincselt kapcsolatok után, de végül a Postánál maradt a kizárólagosság, így eladta a cégét.

Egyik korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a foglalkoztatott embereknek csak a 20 százaléka volt bejelentve, és 2015 végéig állított ki fiktív bizonylatokat Joób részére.

Ezeket most visszavonta és azzal érvelt, hogy a vallomását fogvatartása alatt tette,

mikor már mindenki szabadlábon volt, ki akart jutni ő is, így két másik vallomásából rakta össze a sajátját. „Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg” – mondta.

Módosítva korábbi állításait most azt állította, hogy Joób a munkavállalóknak nem adhatott utasítást, maximum csak kérhetett tőlük, mint fővállalkozó, és a képviselő és közte sem cserélt gazdát készpénz. A sanyi2015.xls dokumentumot, melyben a vád szerint az illegális pénzmozgásokat vezették, a nyomozati szakaszban látta először, és bár

hiába szerepel benne a neve, és hogy kinek mennyi „jár”,

nem tudott róla semmit. Ügyészi kérdésre azt mondta, hogy nem állítottak ki egyetlen fiktív számlát sem Joób Márton részére.

Jelenthet Sümeget is

Sima üzleti kapcsolata volt a képviselővel, az alvállalkozója volt. A korábban emlegetett hierarchiát sem látta a másodrendű vádlott és a képviselő között, szerinte ez inkább baráti kapcsolat volt. Szóba került egy pénzes boríték is, amit a tizedrendű vádlottnál találtak egy házkutatáson.

A borítékon a „Szeged S” felirat szerepelt, amiből az „S” megegyezik a volt katona keresztnevének kezdőbetűjével,

ő mégsem tudott róla semmit. „Jelenthet Sümeget is” – mondta.

A férfit a kilencedrendű vádlott váltotta a pulpituson, aki a vádirat szerint könyvelőként vett részt a szervezet működésében. Vallomást tenni nem akart, ezért a bíró idézte korábbi szavait. Kiderült, hogy az előző vádlott beosztottjaként dolgozott éveken át, irodai adminisztrációval foglalkozott, később ügyintéző lett. Főnöke dolgaiba nem látott bele, munkáltatói utasításra végezte a feladatait annak ellenére, hogy

több közös cégben is érdekeltek voltak.

Azt mondta, hogy semmilyen bűncselekményben nem vett részt, a Csongrád és Békés vármegyében történő szórólapterjesztésről nem is tudott semmit, számlát nem állított ki, és nem is könyvelt. Ezt több vallomás is megerősítette. Ő is beszámolt arról a szóváltásról, ami korábbi főnöke és a másodrendű vádlott között hangzott el az egyik előkészítő ülés szünetében, igazolta a bocsánatkérést. Ehhez a tizedrendű vádlott is csatlakozott, aki szintén tanúja volt a beszélgetésnek. Bírói kérdésre a másodrendű vádlott is felszólalt és elmondta, fenntartja a fiktív számlákkal kapcsolatos kijelentéseit.

Más bűncselekmények miatt ugyan, de végül a tizennyolcadrendű vádlottat vezetőszáron a büntetés-végrehajtás két munkatársa kísérte a terembe. A férfi nem kívánt vallomást tenni, és mivel az eljárás korábbi szakaszaiban sem nyilatkozott, a bírónak nem volt mit felolvasnia. Az ügy, további vádlottak és egy szakértő meghallgatásával októberben folytatódik.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.