Hamarosan online is lehet majd autót átírni és forgalomba helyezni

Egy nagyszabású informatikai fejlesztés után, várhatóan a jövő évtől nem kell többé hosszú okmányirodai sorban állással számolni az új vagy használt autók átírásakor, illetve az első magyarországi forgalomba helyezéshez tartozó ügyintézés miatt, mert a Belügyminisztérium ezekkel a funkciókkal bővíti majd az online járműves szolgáltatások körét.

A Telex értesülései szerint az elektronikus gépjármű-átírási és -forgalomba helyezési lehetőséget ugyanúgy ügyfélkapu-regisztráció birtokában lehet majd használni, mint az autók előéletének lekérdezéséhez kifejlesztett Jármű Szolgáltatási Platformot. A kilométerszám-változások, a korábbi műszaki vizsgák részleteinek, az autók eredetiségvizsgálati eredményeinek ellenőrzéséhez használható platform 2019 óta működik, és bár az állami gépjármű-adatbázisban szereplő elírások miatt sok kritika éri, évente több százezren használják.

A JSZP indulása óta szintén a Magyarorszag.hu-n tették elérhetővé a járművek forgalomból történő ideiglenes kivonására, a kivonási időszak meghosszabbítására, az ismételt forgalomba helyezésre, a tulajdonos elérhetőségi adatainak megváltoztatására, valamint az eltűnt törzskönyv pótlására, illetve a jármű eladásának bejelentésére szolgáló online funkciókat is, így a felsoroltakon kívül már csak az elektronikus átírási és forgalomba helyezési lehetőség hiányzik. Az okmányirodai időpontfoglalások jelentős része most még a gépjárműves ügyintézéssel kapcsolatos, így a hivatalok terhelése is csökkenhet, ha a papírmunka nagy részét a mobiltelefonos és asztali gépre optimalizált felületek veszik át.

Ahhoz, hogy lássuk, az alapvetően lekérdezéshez és egyoldalú változás-bejelentéshez tartozó funkciókhoz képest miért lesz fontos fejlemény, ha valóban lehet majd online autót átíratni és forgalomba helyezni, érdemes sorra venni a folyamat jelenlegi lépéseit. Mivel Magyarországon évente, átlagosan 600-700 ezer használt autót vásárolnak és további 130-150 ezret hoznak be, szemben a körülbelül évi 140-150 ezres újautó-piaccal, az új lehetőségnek főként a belföldi használtautó-vásárlók és -eladók örülhetnek.

A használt gépjármű átírásának kezdőlépése az adásvételi szerződés megkötése. Ezt megtehetjük a saját nevünkben vagy akár meghatalmazott autókereskedőként is, de mindkét eshetőségre felkészítik az új internetes felületet. Az eladót és a vevőt elektronikus aláírással azonosítják majd, ilyet Magyarországon például a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. adhat ki, de a visszaélések elleni védelmet erősíti az is, hogy az ügyintézést el sem lehet majd kezdeni az ügyfélkapura való bejelentkezés nélkül.

Az átírás további lépései közül a eredetiségvizsgálatot nem érinti majd a változás, a vizsgálatra ezután is személyesen kell elvinni az autót. Ugyanakkor a kötelező biztosítás megkötésére, az általunk megismert tervek alapján szintén önálló felületet alakítanak ki az állami rendszerben, ezért mivel az ehhez szükséges adatainkat és az autó adatait tárolja, de legalábbis tárolhatja a központi rendszer, vagy számos mostani szolgáltatáshoz hasonlóan a böngészőnk, ugyanezen az egységes átírási felületen egyszerűen lekérhetjük majd a biztosítók személyre szabott árajánlatait is, illetve könnyen választhatunk ezek közül, és megköthetjük az új kötelező biztosítást a tervek szerint.

Ezt követően léphetünk tovább az ügyintézésben, amikor pedig minden részlet a helyére kerül, a Belügyminisztérium által kezelt gépjármű-nyilvántartásban is megváltoztatják a tulajdonosi adatokat, vagyis az autó a nevünkre, vagy ha eladtuk, az új tulajdonos nevére kerül és a változás-bejelentéssel sem kell külön foglalkozniuk a feleknek, ellentétben a mostani ügymenettel. Mivel Magyarországon sem mindig ugyanaz a járművek tulajdonosa, mint az üzembentartója, a tulajdonjog-átvezetés mellett lehetőség lesz online intézhető üzembentartó-váltásra is.

Utóbbi esetben nincs kötelező eredetiségvizsgálat, illetve új törzskönyvet sem állítanak ki és a tulajdonosváltáskori vagyonszerzési illeték 25 százalékát kell kifizetni. Az illeték összegét egyébként az autó kora és a teljesítménye határozza meg, a részletekről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán, ezen a linken érdemes tájékozódni.

Mindkét esetben kapunk új forgalmi engedélyt 6 ezer forintért, és mivel az idei év eleje óta a Magyarországon nyilvántartott és itt használt autók forgalmiját nem kell magunknál tartanunk vezetés közben, azzal sem lesz gond, hogy ezt az okmányt, illetve vásárlás esetén az új törzskönyvet később postázza a Belügyminisztérium azoknak, akik nem személyesen, hanem online intézték az átírást.

Mivel az átírási és forgalomba helyezési folyamat néhány tízezer forinttól több százezer forintig terjedő összegbe kerülhet, az illetékfizetést a tervek szerint hasonló megoldással oldják meg, mint amilyet most az online jegyvásárláskor és termékrendeléshez használunk, vagyis az állami felület az átírás lezárása előtt átirányítja majd az érintettet egy biztonságos banki átutalási felületre, amikor pedig kifizette az illetéket, a bank értesítést küld az állami informatikai rendszernek, hogy továbbengedheti a folyamatot.

Az eddig a kormányablakok okmányirodáiban elvégzett gépjármű-ügyintézések sokkal egyszerűbbé válhatnak, ha a minisztérium valóban élesíti az online fejlesztéseket, de információink szerint még nem módosították az új ügyintézési módhoz szükséges jogszabályokat. Noha a fentiekben a belföldi adásvételekre vonatkozó lépéseket részleteztük, a fejlesztések a kintről hozott új és használt autókkal kapcsolatos lépésekre is vonatkoznak, de ezeket későbbi időpontban vezetik majd be. Ekkor kerülhet napirendre a regisztrációsadó-eljárás beépítése ugyanerre a közös átírási felületre.

A jövő évben várható fontos változásokkal kapcsolatban kérdéseket küldtünk az informatikai fejlesztésekért felelős Idomsoft Zrt.-nek, illetve a nyilvántartásokat összefogó Belügyminisztériumnak. A minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy az ügyben forduljunk az e-közigazgatásért felelős minisztériumhoz (ezt Rogán Antal vezeti), a cég pedig megerősítette szerkesztőségünknek, hogy az ügyfélközpontú e-közigazgatás megteremtése érdekében elindult a járműügyintézést érintő online szolgáltatások fejlesztése, de a rendszer és a jogszabályi környezet kialakítása folyamatban van, így a részletekről később adnak tájékoztatást.

Hollandia: ahol nem ismerik a nehézkes ügyintézést

Hollandiában a közelmúltban vezették be az online gépjárműátírások és -forgalombahelyezések rendszerét, de eddig sem okozott túl sok fejtörést az ügyintézés, meséli Czupor Balázs kint élő autókereskedő. Fontos szabály, hogy ott is csak annak írnak autót a nevére, akinek van regisztrált holland lakcíme és úgynevezett BSN száma, ami a személyi számnak felel meg. Aki rendelkezik holland ügyfélkapu-regisztrációval, más néven DigiID-vel az pusztán a forgalmi engedélyen szereplő tízjegyű számsor, valamint egy másik, négy plusz öt számjegyből álló, a magyarországi törzskönyvnek megfelelő egyedi azonosító, továbbá a rendszám és alvázszám utolsó négy számjegyének megadásával, az eladó jóváhagyása után online módon nevére tudja írni a megvásárolt autót. Az ügyintézés mindössze 11 euró 40 centbe kerül, ami kicsit több mint négyezer forintnak felel meg.

Talán túl alacsony összegnek tűnik ez a magyar átírási költségekhez képest, ezért megkérdeztem Balázst, hogy mennyibe kerül kint a kötelező biztosítás, átlagosan. Példaként saját 18 éves lánya esetét hozta, aki kezdő vezetőként csak felügyelettel ülhet volán mögé, ám esetében még egy 2018-as Toyota Yaris használatával is 220 euró lenne a havi kötelező biztosítási díja, míg 25 éve autózó felesége havi 36 euróért köthetne biztosítást erre az autóra, mivel eddig nem okozott kárt.

Balázs szerint korábban sem volt bonyolult a kinti autós ügyintézés, hiszen a holland postahivatalok foglalkoztak átírással az eladó és a vevő jelenlétében. A folyamat elindításához le kellett adni a régi forgalmi engedélyt, illetve a már említett, 4+5 számjegyből álló kódot, amelynek első négy számjegyét az autó korábbi gazdája kapta a vásárláskor, az utóbbi ötöt pedig a vásárlás bejelentésének másnapján küldték ki a nevére szóló új forgalmi engedéllyel együtt. Ezt a kilenc számot biztonsági okokból a forgalmitól függetlenül kell őriznie a tulajdonosnak, akárcsak nálunk a törzskönyvet. Amikor ezeket leadták a postán, meg kellett adni a vevő lakcímét, illetve fel kellett mutatni a QR-kóddal ellátott holland jogosítványt, és ekkor írták át az autót. Az eladó kapott egy igazolást az eladásról, amit korábban el kellett küldenie a biztosítónak, mostantól viszont ezt is elektronikusan továbbítják.

Aki más országból származó autót magánszemélyként helyezne forgalomba Hollandiában, annak időpontot kell kérnie a közlekedési hatóság, az RDW helyi kirendeltségén, de aki autós vállalkozás vezetőjeként az állami szervezet hivatalos partnere, az online is forgalomba helyeztetheti az importautókat. Ebben a többlépcsős folyamatban, a jelszóval védett elektronikus felületen nyilatkoznia kell, hogy sérült-e az autó, hiányzik-e bármilyen kísérőirata, illetve történt-e rajta átalakítás, esetleg olvashatatlan-e az alvázszáma. Ha bármelyik kérdésre igennel válaszol, el kell vinnie az autót a közlekedési felügyeletre, egyéb esetekben viszont nem. Az online folyamatban ezt követően kell kiválasztani a járműkategóriát (autó, furgon, motor, utánfutó), majd meg kell adni az alvázszámát, a származási országát, valamint az első forgalomba helyezés időpontját.

Balázs szerint ezzel sem ér véget a kereskedő teendője, hiszen le kell fényképeznie az autót és az egyedi azonosítóit, illetve a más országban kiállított forgalmi engedélyét, majd a képeket feltölteni a központi rendszerbe. A teljes forgalomba helyezési ügyintézés körülbelül 150 euróba kerül ezen a módon, de Balázs szerint magánszemélyek esetében sem lehet több 200 eurónál, ráadásul ezek a költségek nem függenek az autó műszaki paramétereitől, vagy korától. Ha mindezzel végzett a hivatásos autós cég ügyintézője, le kell adnia egy bevallást az állami adóhivatalnak, ahol megállapítják a regisztrációs adót.

A 15 évesnél idősebb hagyományos, valamint az összes villanyautó esetében nincs regisztrációs adó, míg a nagyobb teljesítményű fiatalabb autóknál akár több ezer euró is lehet, és érdekesség, hogy kiszámításakor az egy kilométerre jutó szén-dioxid-kibocsátási értéket veszik alapul, ami reálisabb eredményt hoz, mint a magyarországi képlet, ahol figyelembe veszik ugyan az autó korát és környezetvédelmi besorolását, de hengerűtartalmát szintén, ami némiképp torzítja a végeredményt.