Már a magyarok negyede közeledne az oroszokhoz, de még a Fidesz- és a Mi Hazánk-szavazók is NATO-pártiak

Két év alatt megduplázódott, és jelenleg 26 százalék azoknak a száma Magyarországon, akik azt mondják: szorosabb együttműködésre lenne szükség az oroszokkal. Zelenszkijt rengetegen tartják negatív szereplőnek – főleg a kormánypárti szavazók –, a NATO-ból viszont egyik oldal szavazói sem lépnének ki, sőt a katonai szövetség megítélése olyan jó, mint a belépéskor. A Policy Solutions legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy a magyarok hogy tekintenek a világra 2023-ban. Hol a helyünk a világban? Hogyan vélekedik a többség fontos nemzetközi ügyekről?

A kutatás kiemelten foglalkozott azzal, hogy a társadalom hol képzeli el Magyarország jövőjét értékek szempontjából. A magyarok többsége (55 százalék) 2023-ban is úgy gondolja, hogy az ország hagyományosan a nyugathoz tartozik értékek szempontjából, így továbbra is ezen partnerekhez kell közelednie. Sőt, ha hanyatlik, ha nem, a nyugati értékrend még népszerűbb is lett 2021-hez képest. Viszont minden ötödik kormánypárti szavazó nem ért egyet az ország nyugathoz való tartozásával, azonban többségük (46 százalék) továbbra is inkább nyugaton képzeli el Magyarország jövőjét.

Továbbra is viszonylag kevesen vannak azok, akik szerint Magyarországnak érdeke, hogy közeledjen Oroszországhoz és távolodjon az Európai Uniótól (26 százalék). A relatív többség – 45 százalék – elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal, ez a háború ellenére egyik irányba sem változott. Azonban

az Oroszországhoz való közeledést 2021-hez képest kétszer annyian támogatják: arányuk 13-ról 26 százalékra nőtt.

Az orosz közeledést támogatók a legtöbben a Fidesz–KDNP szavazói között vannak (35 százalék), de akad belőlük bőven az ellenzéki oldalon is: negyedük támogatja ezt az álláspontot, viszont többségük (60 százalék) elutasítja. Szintén érdekes, hogy a Mi Hazánk szavazói csak annyira oroszközeledés-pártiak, mint a hatpárti ellenzék szavazói: negyedük támogatja, 51 százalékuk viszont elutasítja azt.

A kormány azon megközelítése, hogy a magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata az, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást a többség körében valamivel népszerűbb, mint az, hogy az ország a nyugati szövetségeseivel működjön együtt. A kormánypárti szavazók közel fele tartja igazán fontosnak a szuverenitás védelmét. A hatpárti ellenzékben többségben (44 százalék) vannak azok, akik szerint Magyarországnak elsősorban nyugati szövetségeseivel kell szorosra fűzni a viszonyt, ők csak harmadik helyre sorolják a függetlenség és a szuverenitás jelentőségét.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyarok szerint melyik az az ország, amivel fontos a jó kapcsolat. A kapott eredmény olyan szempontból nem meglepő, hogy az első helyen szereplő országok közül mindegyikben rengeteg a magyar munkavállaló: Németország, Ausztria és Egyesült Királyság. Mikor konkrét országra kérdeztek rá, akkor egyértelműen Ausztriát sorolták első helyre a válaszadók, mint amivel a legfontosabb a jó (szomszédi) viszony, az osztrákokat szorosan követi Németország, harmadik helyre pedig a horvátokat sorolták.

A kormánypárti szavazóknál még a Mi Hazánkra voksolók között is többen voltak azok, akik szerint Ukrajnával is kell a jó kapcsolat.

A 17 országot felvonultató listán utolsó helyre került Oroszország, Kína és Ukrajna is – talán nem meglepő, hogy a Fidesz szavazói Ukrajna partnerségét, míg az ellenzékiek Oroszországét tartják a legkevesebbre.

Azt is vizsgálták, hogy melyik országra tekintenek a magyarok legnagyobb veszélyforrásként. A kérdésben a választók itt is igazodnak az általuk kedvelt párt narratívájához:

a fideszesek többsége Ukrajnát tartja hatalmas veszélynek (46 százalék), míg a hatpárti ellenzék szavazói egyértelműen (64 százalék) Oroszországot.

Érdekes, hogy a kormánypártiak körében a veszélyforrások listáján második helyre került az Egyesült Államok. Ez valamelyest ellentmond annak, amire szintén kitért a kutatás: az Egyesült Államokat továbbra is sokan azonosítják a jóléttel, szabadsággal, de azok száma is magas, akik azt gondolják, hogy az ország agresszívan terjeszkedik. Jóléttel egyébként épp a Mi Hazánk szavazói (71 százalék) azonosítják leginkább az USA-t, őket követik a hatpárti ellenzék szavazói, végül pedig a Fidesz–KDNP.

Az EU-pártiság mérése mellett viszonylag ritkán merül fel a magyar NATO-tagság népszerűségének vizsgálata, a Policy Solutions most ezt is vizsgálta. A kutatás szerint a bizalom alig változott az elmúlt közel 25 évben:

a társadalom jelentős többsége NATO-párti, 76 százalék továbbra is támogatja Magyarország tagságát.

Ez az arány 24 év tagság után is nagyon hasonlít a belépés előtt kiírt népszavazáséhoz: akkor 85 százalék szavazott a csatlakozásra, 14 pedig kimaradt volna a NATO-ból. Ebben a kérdésben még a pártok szavazói között is nagy az egyetértés: Magyarországon nincs olyan párt, amelynek szavazói körében ne lenne kétharmados támogatói többsége Magyarország NATO-tagságának. A Momentum szavazói a leginkább NATO-pártiak, a Mi Hazánké pedig a legkevésbé, de még náluk is kétharmadban vannak a szövetséget támogatók. A Fidesz–KDNP-n belül is népszerű a szövetség, 72 százalék maradna.

A kutatásból az látszik, hogy a magyar társadalom szeret az „EU-háta mögé bújni”. Ilyen kérdés például Ukrajna pénzügyi támogatása: a jelentős többség egyért azzal, hogy az EU-n keresztül támogassa Magyarország Ukrajnát, viszont a közvetlen támogatást a kétharmad elutasítja.

Amiben viszont teljes az egyetértés: fegyvert se az Unión keresztül, se közvetlenül nem adnának az ukránoknak.

Ezekben a felvetésekben érdekes szempontok voltak a médiafogyasztási szokások is: a TV2 nézői sokkal kevésbé segítenék Ukrajnát, mint például az RTL rendszeres nézői, akik nagyobb mértékben támogatnák az EU-s segítséget. A Telex.hu olvasótábora az EU-s és valamilyen szinten a magyar segítségnyújtást is támogatta – állapította meg a kutatás.

Kormány: a brüsszeli szankciók rosszak, magyar társadalom: igen, azok

A magyarok ukránok iránt érzett empátiája a lassan másfél éve tartó háborúban valamelyest megkopott. A kutatás adatai alapján mindössze az emberek 16 százaléka érezné jól magát – ez korábban 25 volt –, ha egy ukrán költözne a szomszédjába, 43 százalék pedig rosszul. A felmérés szerint legnegatívabban viszont továbbra is a közel-keleti menekülteket ítéli meg a többség.

Sokat hallott mondat a kormány részéről, hogy a „háborúból ki kell maradni”, illetve az „ellenzék belesodorná Magyarországot a szomszédban zajló konfliktusba”. Azt a megkérdezettek 80 százaléka elismeri, hogy a kormánynak az a célja, hogy kimaradjon a háborúból, miközben 59 százalék tart attól, hogy Magyarország belesodródik a harcokba.

A kormány „békepártiságát” még a hatpárti ellenzék szavazói is alig kérdőjelezik meg. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy bár az összes politikai csoportban a többség elutasította a feltételezést, azonban

a fideszesek között a válaszadók ötöde egyetért azzal, hogy a kormány célja az, hogy visszacsatolja Kárpátalját Magyarországhoz.

A kormány azon „vádja”, miszerint az ellenzék háborúpárti, kevésbé megy át a választóknak: a többség – 55 százalék – nem gondolja azt, hogy a hatpárti ellenzék magyar katonákat küldene harcolni Ukrajnába. Tízből négy megkérdezett azért elfogadja a kormány állítását.

Mostanában a kormánynak minden rossz gazdasági mutatóra az a válasza, hogy a „brüsszeli szankciók” miatt tart ott az ország, ahol épp tart. A kutatásban résztvevők 44 százaléka erről úgy vélekedik, hogy az EU gazdaságának jobban ártottak a szankciók, mint Oroszországnak. Mindössze 11 százalék gondolkodik úgy, hogy az EU-s szankciók valóban rosszat tettek Oroszországnak.

A háború végkimenetelét, illetve annak folytatását a többség nem tudja megítélni, de a kutatás alapján a magyar társadalom nagy része nem hisz abban, hogy az ukránoknak esélyük lenne arra, hogy megnyerjék a háborút.

Közel 40 százalék gondolja azt, hogy az oroszok további területszerzésével folytatódik majd a háborús konfliktus.

Ugyanennyien gondolják, hogy befagynak a frontvonalak, és nem lesz változás, míg mindössze 7 százalék van azon az állásponton, hogy az ukránok lesznek a sikeresebbek a következő évben. Az oroszok sikerére a kormánypárti szavazók fele szerint van nagyobb esély, a Mi Hazánkban 38 százalék gondolkodik így, a hatpárti ellenzékben pedig csak valamivel több mint 30 százaléka a megkérdezetteknek.

A Policy Solutions felmérte 23 nemzetközi politikus és egyéb közszereplő ismertségét, illetve népszerűségét. Magyarországon a legismertebbek: Putyin, Donald Trump és Ferenc pápa. Pozitív megítélés szempontjából a nemrég Magyarországon járt Ferenc pápa vezet, a lista alján pedig Putyin szerepel, de Trumpnak is kifejezetten rossz a megítélése. Az orosz elnököt a Fidesz–KDNP szavazóinak 54 százaléka ítéli meg negatívan, jóval többen vannak viszont a hatpárti ellenzékben és a Mi Hazánkban, akik rossznak ítélik meg Putyint.

Joe Bidenről a fideszesek közel kétharmada negatívan gondolkodik, alig vannak 10 százaléknyian, akik kedvezően ítélik meg az amerikai elnököt. Volodimir Zelenszkijnek is kifejezetten rossz a megítélése a kormánypártiak és a Mi Hazánk körében: a Fidesz–KDNP (74 százalék) és a Mi Hazánk (78 százalék) szavazói többségében negatívan ítélik meg, míg a hatpárti ellenzék támogatói körében csak 37 százalék gondolkodik hasonlóképp. Fontos, hogy még az ellenzékiek körében sem kiugróan magas a Zelenszkijről pozitív véleménnyel rendelkezők aránya.

A Policy Solutions teljes, több mint 100 oldal kutatása, amiben ezeken a témákon kívül foglalkoznak még a magyarok globális problématérképével és egyéb kérdésekkel is, ide kattintva érhető el.