Őrsi Gergely: Az agglomerációs forgalom nemcsak az utakat, hanem az életet teszi tönkre

A Margit körút és környékének élhetőbbé tételéről, forgalomcsillapításáról beszélgetett a II. kerületi Nappali közösségi házban Őrsi Gergely kerületi polgármester, Balogh Samu, a fővárosi önkormányzat közlekedéspolitikáért felelős kabinetfőnöke, Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár és Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója. A plusz villamosmegállótól induló eszmecsere hamar a „polgárháborúig” jutott.

Főbb megállapítások:

• A Margit körút jelenleg az M0-s szerepét tölti be.
• A hatalmas forgalom miatt élhetetlenné vált.
• Ezért jelentős részben az agglomerációból érkező autósok a felelősek.
• Az igazán jó megoldás drága, és messze van, mint a Hold.
• A behajtási díj, forgalomkorlátozás rögtön „polgárháborút okozna”.
• Kicsi lépésekkel lehet javítgatni a helyzeten, mint a körút zöldítése, átkelők kiemelése.

A beszélgetést azzal vezette fel Őrsi Gergely polgármester, hogy a felmérések szerint az üzletek, az élet a villamosmegállók köré rendeződik a Margit körúton a tapasztalatok szerint, a megállók között nincs semmi. Mivel a 4–6-os villamos leghosszabb megállóköze is a Margit körúton van a Mechwart liget és a Margit híd között, felmerült, hogy tegyenek be ide egy új megállót, az ötvenes évekig amúgy is volt itt egy.

Vitézy Dávid szerint nagyon megnőtt a forgalom a körúton az ötvenes évekhez képest, és ahelyett, hogy egy köztes villamosmegállót betesznek egy olyan helyre, ahol nem férnek el a le- és felszállók, az lenne a jó megoldás, ha a Széna téri megállót lejjebb helyeznék a Millenárishoz, a (Margit hídi) Mechwart ligeti pedig közelebb jönne a Horvát utcához. Csakhogy ez az átépítés milliárdos tétel, amire a következő pályafelújításig irreális dolog lenne költeni. Hozzátette, hogy a fonódó villamost meg lehetne állítani a Margit körúton a Szent István templomnál, de csak aszimmetrikusan, az egyik irányban, mivel a másik irányban nem férne el a peron.

Bodor Ádám szerint egy új, aszimmetrikus megálló a 4–6-os napi hetvenezer utasának plusz egy perc menetidőt jelentene, amit nem biztos, hogy tolerálnának. Ráadásul van ilyen megoldás Budapesten, és az a tapasztalat, hogy az utasok nehezen értik meg, hogy csak egy irányban áll meg a villamos, és kopogtatnak a vezetőnél, balhéznak, hogy a másik irányban miért nem.

Balogh Samu szerint egy peron nélküli villamosmegálló egy ilyen forgalmas úton nehéz ügy, talán közlekedési lámpabeállításokkal meg lehetne oldani, de nem biztos, hogy megéri. Nagyjából konszenzus alakult ki abban, hogy a jó megoldás a megállók áthelyezése, egymáshoz közelítése lenne, de az tényleg csak akkor jöhet majd szóba, ha ismét feltúrják a körutat a tíz-húsz év múlva soron következő pályarekonstrukció miatt.

Abban is egyetértés volt, hogy addig a körúton csak kis beavatkozásokat tudnak végrehajtani, amivel a gyalogosok közérzetét javíthatják. Ilyen például, hogy a körútba torkolló kis utcák végén úgy alakítják ki az átkelőket, hogy nem a gyalogosnak kell lelépnie a padkáról, hanem a járda szintben marad, és az autók hajtanak át a bukkanón. Ezáltal egy kissé folyamatos, promenád jellege lesz a körúti járdának, és ha az virágágyásokkal, zöld szigetekkel, több fával érzékelhetően le van választva a körúti forgalomtól, az növeli a sétálási kedvet.

Mert a körút forgalmával a beszélgetők szerint nem nagyon lehet most mit kezdeni, mivel lényegében az egyetlen észak–déli és kelet–nyugati csatorna Budának ezen a részén. Itt szólt közbe egy láthatóan felpaprikázott helyi lakos, aki nem értette, hogy miért nem lehet egy sávot egyszerűen elvenni a közútból, lesz, ami lesz. Őrsi szerint azonban egy ilyen lépés szinte rögtön „polgárháborúhoz” vezetne. Nemcsak az autósok miatt, akik dugóba kerülnének, hanem a környékbeli kis utcák lakosai miatt is, amiket elöntenének a kerülőútra induló autók, ha hosszú piros lámpás csomópontokkal vagy sorompóval fognák meg a befele jövő forgalmat.

A polgármester elismerte, hogy igazságtalan a helyzet: az agglomerációból dőlnek befelé az autók mindennap, és még az úthasználatot sem kell megfizetniük, míg a fővárosból kifelé az autópályákon mindenhol meg kell venni a megyei vagy az országos matricát.

„Az agglomerációs forgalom nemcsak az utakat, hanem az életeket teszi tönkre”

– fakadt ki.

Őrsi előre leszögezte, hogy a kerülettel határos Solymáron épülő betongyár és építőanyag-nagykereskedés teherautóinak például egyszerűen nem adják majd meg a behajtási engedélyt.

De ezen túl a kerület nem sok mindent tehet. A polgármester közölte, hogy a hűvösvölgyi villamos végállomásán tervezik bővíteni a P+R parkoló kapacitását, valamint iskolabuszokat szerveznek majd rá a végállomásra, mert tapasztalat szerint a szülők villamossal már bátrabban engedik el a gyerekeket, és nem fogják fuvarozni őket kocsival.

Visszatérve a Margit körútra, Őrsi elmondta, hogy a közeljövőben átadandó nagy lakás- és irodaház-beruházások valószínűleg még jobban fokozni fogják a forgalmat a térségben. Bodor Ádám szerint ezen a sebességhatárok csökkentésével lehet segíteni a körúton.

Mint Balogh Samu a beszélgetés végén rámutatott: a belvárosi kerületek és a főváros törekvése a forgalomcsillapításra, a zöldítésre, a közterek élhetővé tételére mind-mind arról szól, hogy ha valaki gyereket tervez, akkor ne egy szmogfürdőnek lássa a várost, és ne meneküljön ki az agglomerációba. Mert az várostervezési szempontból már mind az agglomerációs településeknek, mind Budapestnek egy katasztrófa.

A beszélgetést itt lehet videón visszanézni.