Kínai agyagkatonák érkeztek Szegedre
2023. május 24. – 11:57
A Móra Ferenc Múzeumban a hét végén nyitják meg az agyagkatonák tárlatát, amelyen a több mint kétezer évvel ezelőtt elhunyt első kínai császár síremlékét őrző szobrok jellegzetes darabjai láthatók. A nyáron pedig a Sanghaji Múzeum kincseiből állítanak ki mintegy százharminc darabot, köztük egy féldrágakő jáde-páncélt, amely a hiedelem szerint a túlvilágon védelmezte az uralkodót. Az ilyen műtárgyak kölcsönzése sokrétű szervezést igényel, mert Kína különösen vigyáz a műkincseire.
Az utolsó tárgyakat és az ismertető táblákat is a helyükre illesztették a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai a kínai agyagkatonákat bemutató kiállításon, amely május 26-án nyílik. Fogas Ottó igazgató a Telexnek elmondta, hogy hónapokig tartó előkészületek kellettek a tárlat megszervezéséhez, és még szerencséjük is volt, mert más, hasonló nagyságrendű kiállításokhoz általában több éves előkészítő munkálatokra van szükség. A szegedi múzeumnak külföldi elismerést, azaz szakmai rangot jelent, hogy megrendezheti ezt a kiállítást, mert a kínaiak előbb szigorúan ellenőrzik, hova kerülnének a műtárgyaik.
Az agyaghadsereg néhány tagját hazánkban eddig mindössze kétszer mutatták be, az ilyen kiállítás az egész világon nagyon ritka. Fogas Ottó a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy a földben megtalált eredeti agyagkatonákat nemigen szállíthatják, mert azok igen sérülékenyek.
Szegeden mintegy ötven katonaszobrot és két lovat láthat a közönség.
Ezek az ókori darabok pontos másolatai, még az agyag is ugyanaz, mint amiből az eredetiek készültek, mert a sírhely közelében megtalálták az agyagbányát is. Az agyagkatonák szállítása igen nehéz feladat, mert egy-egy szobor 130-140 kilós, egy cserép-ló súlya pedig 300 kiló is lehet. A szobrok egyik különlegessége, hogy látható, a testük a lábuktól a fejük felé haladva egyre alaposabban kidolgozott.
A katonák mindegyike egyéni arcvonásokat visel.
A sírban talált szobrokról a kétezer év alatt lekopott a festék, de sikerült rekonstruálni, egykor milyen színekkel díszítették őket, ez a szegedi múzeumban is látható.
Az agyaghadsereg története
Kína első császárát, a Csin-dinasztia megalapítóját, Csin Si Huang-tit időszámításunk előtt 210-209-ben temették el. Sírjának építményei és a szobrok a korabeli hiedelem szerint a túlvilágon is biztosították a császár uralmát. A hatalmas méretű temetkezőhelyet 1974-ben fedezték fel Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros közelében, és a feltárása ma is folyik. A három nagy egységre tagolt sírkamra-rendszerben a becslések szerint mintegy 8000 katona áll a tisztekkel, tábornokokkal, velük együtt 130 harci szekér, 520 ló és 150 lovas is található ott, továbbá hivatalnokok, akrobaták, nők, parasztok és zenészek szobrai. A többségük még mindig a föld alatt nyugszik, és egyes építményeket a megóvásuk érdekében máig nem bontottak ki. A kínaiak ugyanis a katonák és a szolgák mellett palotákkal és más épületekkel, kocsikkal, sőt saját folyóval látták el halott uralkodójukat. Az agyagkatonák közelében a temetés után száz évvel későbbi beszámoló szerint higany-folyó is volt, ezt a régészek a sír körüli talaj magas higanytartalma alapján hihetőnek tartják. A sírban sorakozó katonák között vannak alabárdosok, kardosok, lándzsások és íjászok is, de a vélhetően valódi fegyverzetük egy részét ellopták az élő utódok egy későbbi polgárháború során. A temetkezési hely az UNESCO Világörökség része, a kínaiak a civilizációjuk egyik fontos jelképének tartják.
Szálfatermetű kínai vitézek?
Az agyagkatonák mellett állva meglepő, hogy milyen magasak, a legtöbben 180-190 centisek. A régészek szerint nem a szobrok készítői estek túlzásokba azzal, hogy a közhiedelem szerint alacsony kínaiakat ábrázoltak volna szálfatermetűnek, hanem vélhetően a császár valódi testőrségébe válogattak be annak idején szép szál legényeket, és a bő kétezer évvel ezelőtti mesterek igazi katonákról mintázták az agyaghadsereget. A kiállítás tablóin bőséges ismertetők olvashatók az agyaghadseregről.
Fogas Ottó szerint érdekes összehasonlítani az egyiptomi fáraók világát az ókori kínai császárokéval, mert azonos vonások és különbségek is vannak köztük. Míg a Nílus mentén piramisokat emeltek, ahová az uralkodókat bebalzsamozva, szarkofágban temették el, addig Kínában az agyaghadsereg tanúsága szerint saját halotti birodalmat építettek az első nagy uralkodónak, a valódi világ mintájára. Mivel Európában az egyiptomi kultúrát ismerjük jobban, a sokkal távolabbi kínai ókor sok érdekessége a meglepetés erejével hat.
A féldrágakő halotti páncél ritka eredeti darab
A Múzeumok Éjszakáján, június 24-én nyílik meg Szegeden a kínai kiállítás második része, amely a Sanghajban őrzött ókori kincseket mutatja be: az ásatásokon talált eredeti temetkezési edényeket, kerámiákat, fegyvereket, használati tárgyakat. A tárlat különlegessége egy úgynevezett jáde-páncél lesz, ez valójában egy olyan, a teljes testet befedő halotti öltözet, amely kizárólag csak az uralkodóknak járt. A páncélt apró féldrágakő-lemezek ezreiből aranyszállal fűzték össze, és arra szolgált a kínaiak egykori hite szerint, hogy a viselőjét védelmezze a túlvilágon. A jáde egyik jelentése: a halhatatlanság köve. A jáde-páncél az agyagkatonákéval azonos korszakból, az első császár halála utáni időszakból származik.
Ilyen ókori jáde-páncélból csak néhány darab van egész Kínában, és az ottani törvények szerint egyszerre csak egy lehet az országon kívül, tehát amíg Szegeden látható, addig sehol máshol nem lehet ilyet kiállítani, csakis Kínában.
A külföldi múzeumok általában nehezen adják kölcsön az értékes műtárgyaikat, egy ilyen ügylet több fordulós tárgyalássorozattal jár, mert a fogadó intézménynek előre kell bizonyítania, hogy gondosan és szakszerűen bánik majd a kapott kincsekkel. A sanghaji műtárgyak mellett ráadásul további két kínai múzeumból is kölcsönöztek, ahonnan a szegedi rendezők a legérdekesebb darabokat kaphatják kölcsönbe, és a tárlatot hazai intézményekben őrzött műtárgyakkal is kiegészítik majd.
A kiállítási darabok értékeivel arányosak a biztosítási és a szállítási, valamint a szervezési költségek is, ami azt jelenti, hogy az ókori Kína világát bemutató tárlat több tíz millió forintjába kerül a szegedi múzeumnak. A szervezők remélik, hogy gazdaságos lesz a tárlat, ami azt jelenti, hogy az év végéig sok tízezer látogatóra számítanak. Ez a várakozás nem alaptalan, mert a Móra Ferenc Múzeum a korábbi években több olyan sikeres kiállítást is tartott, amelyen százezer fő felett volt a látogatók száma.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
