78 lakásos lakópark épülhet a Normafa egyik legértékesebb, erdőből lehasított telkén
2023. május 17. – 16:23
Hetvennyolc lakásos, három tömbből álló lakóparkot építenének fel a XII. kerületben, a Normafa egyik legértékesebb telkén, a Konkoly-Thege Miklós úti régi KISZ-óvoda helyén – írja a Válasz Online.
A nemzeti parkhoz tartozó terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonlóan kikerült a köztulajdonból a rendszerváltáskor, az állam azonban a 2000-es években megfeledkezett a visszaszerzéséről, a kerület pedig apránként úgy módosította a kerületi építési szabályzatot, hogy az erdőből kihasított területen lakópark épülhessen.
A Gyermekvasút csillebérci megállója melletti telek (Konkoly-Thege Miklós út 19/B) a főváros egyik legértékesebb ingatlana: közel egy hektár, beépítetlen, zöld, exkluzív környezetben, ráadásul a kerület szabályzata szerint fele beépíthető lenne (2014-ben sorolták a telket új övezetbe, 20 százalékról 50 százalékra növelve a beépíthetőségét). Ami miatt mégis nehezen képzelhető itt el egy lakópark: a telek egésze a Budai Tájvédelmi Körzet része, valamint európai uniós Natura 2000 védelem alatt áll.
A telek és a mögötte elterülő 7,2 hektáros erdős terület is az Omega 99 Ingatlanforgalmazó tulajdonában áll. Az Omega 99 Futó Péter és Nyíri Viktor tulajdona. Futó az ingatlanbusinessből ismert Futó-család feje, a területet nagyon régen, 2001-ben vásárolta meg.
A Konkoly-Thege út melletti területet a kilencvenes években az amerikai nagykövetség bérelte, itt működött a Budapesti Nemzetközi Iskola. Az iskola nagy része 2000-ben átköltözött Nagykovácsiba, de az óvoda és az alsó tagozat 2008-ig még itt működött. Az üres épületeket végül 2018-ban bontották le.
Korábban a telek és az erdő egy egészt alkotott, kettéosztását maga a tulajdonos kérte 2019-ben: ez azt jelentheti, hogy az erdőnek minősített 7,2 hektáros terület beépítését továbbra sem tervezi.
A telek korábbi beépítése visszafogott volt: a '80-as években felhúzott KISZ-óvoda egyszerű, földszintes panelépület volt, amit később sem bővítettek, ezen kívül csak egy kisebb melléképület volt rajta, a telek nagy része egybefüggő, fás terület volt.
„A beruházáshoz készült dendrológiai vizsgálat szerint a telken szinte csak őshonos, erdei fák nőnek, összesen 228 darab, főként magas kőris, hárs, kisebb részben gyertyán és tölgy. A telek nyugati részén szinte érintetlen az erdő, itt egy hatalmas, öreg bükkfa is van még, a Normafa ősi bükköseinek egyik túlélője” – írja a Válasz Online.
„Roncsolt területnek” most 3900 négyzetméter minősül a 9872 négyzetméteres telken. A Válasz Online szerint egy 3900 négyzetmétert jóval meghaladó beruházást terveznek itt: látszólag három darab, földszint + négy emelet + Penthouse jellegű lakóépület kerülne a telekre, alattuk kétszintes, 155 férőhelyes mélygarázzsal. Az épületek azonban csak a felszínen lennének különállóak, a pinceszinten összekapcsolódnának.
A lap szerint legalább 45 fa kivágására lenne szükség, hogy a tervezett épületegyüttes elférjen, de a telek tervezett beépítettsége még így is messze alatta maradna a XII. kerület által engedélyezett szintnek.
Annak, hogy az épület tervei viszonylag visszafogottak, az is lehet az oka, hogy 2019-ben a kormányhivatal a nemzeti park nyomására elutasította a kilencszintes, mélygarázzsal és felszíni parkolóval is ellátott többlakásos lakóépületre beadott engedélykérelmet.
Mivel a telek védelem alatt áll, a Pest Megyei Kormányhivatal előírta a befektetőnek, hogy készíttessen környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, amit az eljárás részeként nyilvánosan is be kell mutatnia. Ennek részeként május 17-én közmeghallgatást is tartanak a Városmajori Gimnáziumban a beruházás kapcsán.
A befektető által készíttetett környezeti hatástanulmány nem talált kivetnivalót a terület beépítésében. A Duna–Ipoly Nemzeti Park viszont tavalyi szakvéleményében még azt írta, hogy
védett területeken épületeket felhúzni anomália, ezért legfeljebb olyan jellegű és mértékű beépítést tartanak elfogadhatónak, mint ami a területen korábban volt, a lakóparki funkció pedig ellentétes a tájvédelmi körzet rendeltetésével.
Az önkormányzat viszont fokozatosan úgy alakította a szabályozást, hogy mégis épülhessen itt lakópark: először a beépíthetőségét növelték, majd kihagyta abból a felsorolásból, ahol azokat az intézményi övezeteket listázták, ahol nem helyezhető el lakófunkció. 2021-ben pedig a telket kertvárosias karakterű területnek minősítették. Ezzel „az önkormányzat anélkül adott zöld utat a lakóparknak, hogy a telket átminősítette volna” – írja a Válasz Online. 2021 szeptemberében a kerületi tervtanács is támogatta az újabb beépítési tervet, erről településképi véleményt is kiállítottak a hatóság részére.
Ahogy arra a Válasz Online rámutat: a történet pikantériája, hogy a régi KISZ-óvoda területe törvénytelen úton kerülhetett magánkézbe a rendszerváltáskor, és a szomszédos, csillebérci egykori úttörőtáborhoz hasonlóan (ami 2017-ben került ismét állami kézbe) az állam ugyanúgy visszaperelhette volna, de a jelek szerint megfeledkezett róla.
