Április elején még szinte aranyáron mérték az epret, mert a gyümölcs akkor még a drágán fűtött fóliasátrakból származott, az árak viszont mostanra jelentősen csökkentek. Az epret évtizedek óta termesztők szerint a rengeteg import letöri az árakat, miközben a gazdák költségei nagyot nőttek. A kereskedő úgy látja, az ő helyzetük sem rózsás, mert a multikkal egy hazai családi vállalkozás nem tud versenyezni, és a bevásárlóközpontok is elviszik tőlük a vevőket. A KSH adatai szerint 1990-hez képest már csak harmadannyi termett meg itthon földi eperből.
A Szeged környéki falvakban, Bordányban, Forráskúton, Zsombón sokan termesztenek földi epret. A gazdák egy része a gyümölcsöt a város északi bejáratánál, az M5-ös autópálya mellett lévő, hét éve megnyitott Szegedi Zöldség és Gyümölcs Nagybani Piacon árulja a kis- és nagykereskedőknek. A földieper-szezon május elején indult be igazán. A hónap első hetének közepén a nagy szemű, első osztályú epret kilónként 1800 forint körüli áron kínálták, a kisebb méretű másodosztályút pedig 1400-1500-ért. Az árak persze változhatnak, akár naponta is.
Mi ebből élünk, mi nem megyünk az államhoz könyöradományért
Tavaly 50-60 százalékkal megemelkedtek a kiadások: a műtrágya, a permetezőszerek, és sok minden más is többe kerül – mondta a Telexnek az epresládái mellett álló gazda, Dudás Ferenc. Az idén azonban a tavalyi árnál 10 százalékkal olcsóbban tudja csak eladni az epret.
„A tavalyi ár jobb volt, de behozzák azt a sok szar importot, ami a magyar árakat letöri, ez a probléma. A kereskedők a nagybani piacon megveszik 1800-ért, aztán eladják 3500-4000 forintért az útszéleken meg mindenhol. Trükköznek is, mert megvesznek az enyémből két ládát, mellé 8-10 láda importot, de aztán az én nevem alatt, az én számlámmal árulják azt is.”
A forráskúti gazda száz láda, azaz 500 kiló epret hozott ki a nagybanira, egy szezon alatt nagyjából ezerládányit ad el. Ő most 61 éves, már 35 éve termeszt földi epret, és azt mondta, régebben nem tette tönkre ennyire a termesztőket az import, a korai gyümölcsnek még pár éve is sokkal jobb ára volt. A koronavírus-járvány alatt is magasabb árakat értek el, mert akkor kevesebb gyümölcs érkezett külföldről. Most kevés árut visznek a kereskedők, de dupla haszonnal, régen sok árut vettek meg, kisebb haszonnal, akkor a termesztők is meg tudtak élni, meg a kereskedők is.
Dobos úgy látja, a fiatalok addig termesztenek, amíg megkapják a támogatásokat, az a legfontosabb nekik. Az is növeli a gondokat, hogy az eper kézimunka-igényes, de nincs hozzá munkaerő, pedig az eperszedő napszámosok órabére már 1800-2000 forint körül van, és ezután a gazdáknak még a járulékot is be kell fizetniük.
„Nem jönnek el. Olyan, akiben meg lehet bízni, hogy becsületesen dolgozik, nem jön.”
A családi gazdaságban hárman dolgoznak, Dudás Ferenc felesége és a fia is ezzel foglalkozik. Az epret fűtés nélküli, azaz hideg fóliasátor alatt termesztik, mert ha fűtenének is rá, annak horribilis ára lenne.
Egy másik autó nyitott végénél állt Szél Mátyás, aki 32 ládában 160 kiló epret hozott.
Nem nagyon veszik, sok a termesztő. Most vagyunk itt az idén harmadszorra.
A családjuk több mint harminc éve termeszti ezt a gyümölcsöt, korábban, amíg Szél Mátyásnak állása is volt, a felesége gondozta a háztáji gazdaságot.
Most két fűtetlen fóliasátorban termesztenek a feleségével, kellene néha egy kis segítség, de az nincs.
„Abba kell hagyni, hetvenhárom éves vagyok, tudomásul kell venni, hogy elhaladt az idő.”
Régen sok földi epret felvittek Budapestre, mert ott jobban ment az eladása, de úgy tudja, már lementek az árak ott is, mert hordják be az importot, és így egyre nehezebb eladni a sajátot. Szél Mátyás úgy véli, május végéig kitart a szezon, attól függ, milyen lesz az idő, meg hogy a betegségek mennyi kárt okoznak, mert ha a gyökerét megtámadja valami, akkor kifekszik, azaz elpusztul a növény. Gyakran kell öntözni és permetezni is, az epernek sokféle betegsége van.
Jönnek a kereskedők
A mintegy 15 ezer négyzetméter területű szegedi nagybani piacon 1500 parkolóhely van, és raktárak is várják a bérlőket. A rendszer úgy működik, hogy a termesztők, azaz az eladók mehetnek be először, hajnali fél hatkor. Ők beállnak a sorokba, kirakják az árut, azután fél héttől engedik be a piacra a kereskedőket, akik itt a vásárlók. Ilyenkor nagy a forgalom. A vevők a széles sorokban lépésben haladnak a kocsijukkal, ahol látnak valami szép árut, megállnak, és ha a minősége és az ára is megfelel, akkor mindjárt megveszik és máris berakják a saját kocsijukba.
A gazdák egy része csak mutatóba rakta ki a terményeit a kocsija mögé, náluk az áru zöme a furgonban maradt, így nem kell kétszer pakolni: ha megveszik, az egyik kocsiból a másik kocsiba rakják át a ládákat. Május első csütörtökének hajnalán úgy tíz helyen lehetett kipakolt földi epret látni a piacon, viszont aki hozott, az legalább húsz vagy még több ládával érkezett. Sokan árultak zöldségeket: karalábét, paradicsomot, zöldhagymát, és itt-ott újkrumplit is.
A Pécsen majdnem harminc éve működő Varga Ker Kft. vezetője rendszeresen a szegedi nagybani piacon vásárol be. A szezonban hetente 150 rekesz, azaz 750 kiló epret vesz meg, a mennyiség persze függ az áraktól és a kínálattól is. Az eper esetében azért előnyös neki a Dunántúlról átjárni a Dél-Alföldre, mert itt frissebb árut kap.
Ami Szegeden reggel a ládákban áll, az tegnap még valószínűleg a szárán lógott.
Ezzel szemben a budapesti nagybanin csak egy nappal öregebb epret vehetne, hiszen a vidéki termesztőknek éjjel kell elindulniuk, hogy hajnalra a fővárosba érjenek, ezért a gyümölcsöt korábban kell leszedniük. Emellett a fővárosban a nagybani termelői piac árai a pécsi kereskedő tapasztalatai szerint sok esetben magasabbak, mint a szegediek.
A Varga Ker Kft. vezetője a Telex kérdésére elmondta, hogy az idén áprilisban igen magasan nyitották az előszezont a hazai földieper-árak, mert az a gyümölcs még a magas költséggel fűtött fóliasátrakból származott, azért volt olyan drága. A májusi már fűtetlen fóliából érkezik. Amire viszont senki nem számított, hogy
nagyot csökkent az eper ára, egy hét alatt a felére esett vissza.
Szerinte ez nagy problémát jelent, mert így a termesztők nem keresnek annyit, hogy a bevétel fedezze a megnövekedett költségeiket. A pécsi kereskedő családi vállalkozása kiskereskedelemben és viszonteladásban is árulja a szamócát. A tapasztalataik szerint a fogyasztók egy része nem is jut hozzá, mert túl drága nekik ez a gyümölcs. Úgy véli, ezt sajnos tudomásul kell venni.
Akik vásárolnak saját fogyasztásra epret, már ők is kevesebbet vesznek. A hazai kiskereskedők pedig nem tudják felvenni a versenyt a multikkal, amiatt sem, mert az emberek többsége már nem a kisebb üzletekben vagy a zöldségesnél szerzi be az élelmiszert, hanem a bevásárlóközpontokban, ahol mindent megkapnak egy helyen, amire szükségük van.
Szegedi nagybani piac: sokfelől jönnek, mindent visznek
Veres Balázs, a szegedi nagybani piac operatív vezetője szerint az övék az ország legnagyobb termelői piaca, a kedd és a csütörtök a két legsűrűbb forgalmú nap náluk. Az eper előszezonja áprilisban volt, az import főként Görögországból érkezett, a főszezon pedig májusban zajlik, ilyenkor már sokkal több a hazai.
A termesztők többsége természetesen a Dél-Alföldről jön a szegedi nagybanira, de vannak, akik messzebbről is hoznak árut. A kereskedők szinte az ország minden részéről érkeznek, Debrecenből, Győrből, Nyíregyházáról és Romániából is, utóbbiak inkább az alacsonyabb árú zöldségeket vásárolják. Néhány szegedi és környékbeli magánember is kijön, akik szintén vásárolhatnak a nagybanin, de arra számítaniuk kell, hogy a termesztők egy ládánál kevesebb mennyiséget nem szívesen adnak el, mérleget itt nem is nagyon látni. Néhány termesztő azonban az ötkilós ládán belül kis műanyag rekeszekbe rakta be a földi epret, így kilónként is árulja.
A nagybanin azt tapasztalták, hogy az utóbbi években kevesebb lett a kistermelő, viszont növekedett az olyan fiatal gazdálkodók száma, akik saját beruházásokkal, fejlesztésekkel növelik a termelésüket. A koronavírus-járvány óta gyakrabban áll elő áruhiány egyes terményekből, mint túlkínálat. Veres Balázs úgy véli, ennek az lehet az oka, hogy a vásárlók szemében felértékelődött a magyar zöldség és a gyümölcs. Az epernél ez azért is érthető, mert amit külföldről hoznak, azt az érése korábbi szakaszában szedik le, úgy jobban bírja az utazást, a magyar földi epret viszont már teljesen éretten szüretelik, úgy viszik a piacra a gazdák.
Egyre kevesebb gyümölcs terem Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1990-es 15 ezer tonnának 2021-ben már csak a harmada, 5 ezer tonna termett meg itthon földi eperből. Ebben nyilván nincs benne a kiskertekben saját fogyasztásra leszedett mennyiség. A szamóca termése erősen függ az időjárástól és a növény betegségeitől, de az adatokból az látható, hogy évről évre kevesebbet adhattak el a gazdálkodók ebből a gyümölcsből.
A KSH számsoraiból az is kiderül, hogy szinte minden kedvelt hazai gyümölcs összes termése nagymértékben visszaesett az elmúlt évtizedekben, például az almáé majdnem a felére csökkent. A meggy az egyetlen, amely még úgy-ahogy a korábbi szinten maradt, míg az utóbbi években egyre rosszabbul teljesítő málna betakarított mennyisége már csak az ötvened része a harminc évvel ezelőttinek. Mindez a fogyasztók számára valószínűleg azt is jelenti, hogy egyre nehezebben jutnak hozzá a jó minőségű, érett hazai gyümölcshöz.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
