Lázár Ervin novelláját vagy Petőfi és Tóth Árpád egy-egy versét elemezhetik a diákok a magyarérettségi második felében

2023. május 8. – 09:22

Lázár Ervin novelláját vagy Petőfi és Tóth Árpád egy-egy versét elemezhetik a diákok a magyarérettségi második felében
Diákok a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán egy budapesti gimnáziumban 2023. május 8-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A diákoknak Lázár Ervin: A kovács című novelláját kell elemezniük vagy Petőfi Sándor Csokonai című versét és Tóth Árpád Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versét kell összehasonlítaniuk az idei középszintű magyarérettségi második felében. Az talán nem volt akkora meglepetés, hogy Petőfi Sándor neve előkerül az idei érettségin, mert 2023-ban a költő születésének 200 éves évfordulója van.

Egy magyar szerző bikavérről szóló ismeretterjesztő szövegét kellett értelmezniük a diákoknak az idei középszintű magyarérettségi első felében. Ehhez 12 kérdést kaptak a diákok, például különböző állításokról kellett eldönteniük, hogy igazak vagy hamisak-e.

Sok hazai lapban az a téves információ jelent meg, hogy a szerző egy kortárs magyar írónő, azonban a valóságban nagy valószínűséggel ő a Pécsi Tudományegyetem egyik munkatársa, csak nagyon hasonlóan írja a nevét. A szöveg sem irodalmi jellegű, egy történelmi ismeretterjesztő lapban jelent meg. A szerző nevét majd az érettségik befejezése után ismertetjük.

A diákok a szövegértelmezés után egy rövid szövegalkotási feladatot kaptak, itt lehetett választani, hogy a diákszövetség titkáraként a Kiváló tanuló és sportoló díj elnyeréséhez egy ajánlólevelet írnak egy konkrét jelölt mellett, felhasználva a jelölt önéletrajzi adatait. Vagy egy érvelést írnak arról, hogy a „Bringázz a suliba!” program szerint az iskolába nem feltétlenül kell autóval járni, jó erre a célra a kerékpár is. A diákoknak azt kellett eldönteniük, hogy egyetértenek-e a kampányszöveg felsorolt pozitív állításaival.

A Telexen délután ismertetjük az esszéfeladatok lehetséges megoldásait

A magyar nyelv és irodalom középszintű vizsga négyórás. A diákok két feladatsort kapnak. Az elsőt 90 perc alatt kell megoldaniuk, ez a már fent ismertetett 60 perces szövegértési és 30 perces szövegalkotási feladat. A diákok ezután kapták meg a feladatlap második részét a hagyományos esszékérdésekkel. Az érettségizők 150 percet kapnak arra, hogy megadott szempontok alapján elemezzék az irodalmi művet vagy a két művet összehasonlítsák.

Bár a mai vizsga hivatalosan 13 óráig tart, előfordulhat, hogy egyes iskolákban adminisztratív, közlekedési vagy egyéb okokból később tudják elkezdeni a vizsgát, így 14 óráig még lehetnek olyanok az országban, akik az érettségi feladatokat írják. Ez azért is lehet aktuális probléma, mert például hétfőn hajnaltól ideiglenes közlekedési rendet vezettek be a záhonyi vasúti fővonalon Debrecen és Nyíregyháza között a Téglásnál vasárnap délelőtt történt tehervonat-baleset miatt. Így akár az utazási idő egy órával is több lehet.

A Telexen délután Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára rövid videókon is ismerteti majd az esszéfeladatok lehetséges megoldását.

40 pontot ér a szövegértés

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 72 569, emelt szinten pedig 1771 tanuló vizsgázik. A középszintű feladatsorral magyarból összesen 100 pontot lehet szerezni. 40 pont a szövegértésre, 10 pont pedig az első feladatrészhez tartozó szövegalkotásért jár. A második, műelemzést tartalmazó feladatrészben a tartalomért 25 pont, a szövegszerkezetért 5 pont, a nyelvi igényességért pedig 10 pont jár. Ezeken kívül 8 pont jár a helyesírásért és 2 pont az írásképért.

Emelt szinten szintén 100 pont szerezhető: a szövegértési, nyelvi, valamint irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék 10 pont pedig ugyanúgy a helyesírásért és az írásképért jár.

A következő hetekben 1163 helyszínen várhatóan több mint 111 100-an érettségiznek majd. Összesen több mint 74 ezer végzős középiskolás érettségizik, a többiek előrehozott, javító, pótló vagy szintemelő vizsgát tesznek. Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az egyetemi felvételiken jelentős pluszpontokat jelentő emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!