A Duna elterelése egy időre elvágta őket, most határhíd épül a Szigetköz és Csallóköz között
2023. május 1. – 13:07
Évekig kétséges volt, megépül-e, ám mostanra minden akadály elhárult: a többletköltségeket is vállalta a két ország, így gyalogos és kerékpáros határhíd épül a Dunán a Szigetköz és Csallóköz között Dunakilitinél. Bár az elterelt Öreg-Dunában alig maradt víz, a hidat mégis látványosan magasra, a folyó mértékadó árvízszintje fölé kell emelni. Ha elkészül, három magyarok lakta falut ismét közelebb hozhat Magyarországhoz, ezek a folyó fogságába kerültek, amikor 1992-ben Szlovákia elterelte a Dunát.
A Duna túlsó felén fekvő három magyar települést a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta: Doborgaz (szlovákul Dobrohost), Vajka (Vojka) és Nagybodak (Bodíky) 1992-ben ráadásul a folyó fogságába került, amikor Szlovákia elterelte a Dunát, így a mesterségesen kialakított üzemvízcsatorna és az Öreg-Duna között rekedtek. Ők a folyó másik partján lévő Somorjába (Šamorín) már csak Bős vagy Pozsony felé kerülve jutottak át (igaz, azóta egy komppal át lehet kelni a túlpartra). Ezek a magyar falvak folyamatosan keresték a kapcsolatot a szemközti szigetköziekkel is, akikhez gyakran rokoni kapcsolatok is fűzték az ott élőket.
2010 környékén aztán szóba is került Dunakiliti és a szemközti Doborgaz összekötése, de míg államtitkári szinten egy kompban gondolkodtak, addig a falvak inkább hidat szerettek volna. Ez még akkor is inkább csak álomnak tűnt, amikor 2012 novemberében egymillió eurót nyertek: egy határon átnyúló együttműködési projektben a Szlovák Állami Vízgazdálkodási Vállalat, Doborgaz és Dunakiliti önkormányzata, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Ister Régiófejlesztési Ügynökség (a projekt menedzsere) sikeresen pályázott a híd tervének előkészítésére.
Ezek elkészülte persze még messze nem jelentett garanciát arra, hogy egyszer a kivitelezésre is lesz forrás, hisz egy dunai határhíd megépítése nem két forint. Ráadásul a tervek csak gyalogos és kerékpáros műtárgyra szóltak, azt ráadásul az elterelt Öreg-Dunán kell megépíteni, ahol alig maradt víz, mégis a folyó mértékadó árvízszintje fölé kell emelni a szabályozás alapján.
A szlovák oldalon nem volt kivitelező, ezért a magyar részen is új tendert kellett kiírni
A tervek elkészültek, de 2015 tavaszán Szijjártó Péter külügyminiszter még mindig arról beszélt, hogy számos, a határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztési projekt van készülőben, többek között egy új dunai kompjárat a két ország között – a tárca tehát akkor még mindig kompban gondolkodott. Évek teltek el, az EU-n belüli együttműködéseket támogató, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott Interreg keretében nyílt meg a lehetőség a határ menti szlovák–magyar fejlesztésre. Végül sokak meglepetésére a teljes keretből jókora szeletet kihasítva 8,86 millió eurót nyert a híd kivitelezése.
A fő érv nemcsak a három település összekötése volt magyar oldallal, hanem a turizmus fellendítése, hisz Pozsonyból rengetegen kerékpároznak a felvízcsatorna melletti aszfaltos töltésen ebbe az irányba.
A két ország 2018 decemberében írta alá a megállapodást, amely 2019 májusában lépett hatályba. Innen aztán több csavar is jött a történetbe: mindkét országban közbeszerzési eljárás indult. Ez magyar oldalon gyorsan le is zajlott, de nem lépett életbe a szerződés, mert az a szlovákiai oldalon is megkötött vállalkozási szerződés hatálybalépésével történt volna meg – erre azonban nem került sor, ott ugyanis nem hirdettek nyertest. Így aztán a magyarországi részen is új közbeszerzést kellett kiírni: tavaly novemberben ennek győztese az A-Híd Építő Zrt. lett.
A többletköltségekről itthon ment lassabban a döntés
Volt azonban még egy bökkenő, ennek kapcsán viszont a magyar oldalon ment lassabban az ügyintézés. A 10,3 millió eurós fejlesztés 15 százalékos önrészét a két ország felesben vállalta, vagyis az 1,56 millió euróból közel 800 ezer euró jutott Magyarországra és ugyanennyi Szlovákiára. Hamar kiderült azonban, hogy az építőanyagok árának rendkívüli emelkedése miatt a projekt pénzügyi fedezete nem lesz elegendő a megvalósításhoz.
Figyelembe véve az építőipari árakat, a projekt költségvetésének 25-45 százalékos emelkedésére számítottak tavaly. A szlovák kormány 2022 júliusában döntött is, hogy a beruházás költségét 2,3 millió euróval növeli meg, míg a magyar oldalon erről csak karácsony előtt határoztak (502 millió forintot különítettek el erre).
A Duna összeköt, nem elválaszt
Innentől felpörögtek az események: idén januárban mindkét oldalon átadták a munkaterületet a kivitelezőnek, az pedig elkezdte az előkészítő munkálatokat (fakitermelés, bozótirtás, lőszermentesítés).
A létesítmény fő – az államhatáron átívelő – műtárgya a 250,25 méter hosszú, 3 nyílású, Doborgaz és Dunakiliti közötti gyalogos és kerékpáros Duna-meder híd, de mindkét oldalon odavezető (gyalogos és) kerékpárút és kisebb átvezető hidak is épülnek.
A tervek szerint jövőre kész is lehet a határhíd, s érdekesség, hogy az arra kerekezőknek a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerben megépült, de kihasználatlan dunakiliti duzzasztóművön is át kell tekerniük.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
