Állandósítaná a téli és nyári szünetet az államigazgatásban a kormány
2023. április 26. – 12:07
Általános gyakorlattá válhat, ami tavaly év végén és ez év elején egyszeri, az energiaválságból fakadó megoldásnak tűnhet: Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslata (a 12 oldalas szöveget itt találja pdf-ben) bevezetné a téli és nyári igazgatási szünetet Magyarországon. Pontosabban megteremtené annak a lehetőségét, hogy a kormány minden évben elrendelhessen ilyet külön kormányrendelettel.
A beterjesztők szerint a javaslat célja az, hogy – a bírósági ítélkezési szünethez hasonlóan – az állami és az önkormányzati szerveket, hivatalokat érintő igazgatási szüneteket összehangolja, így biztosítsa az iskolai szünetek alatt az ott dolgozóknak a pihenés lehetőségét „oly módon, hogy az a lehető legrövidebb ideig késleltesse a folyamatban lévő ügyek elintézését”.
A törvény vonatkozna valamennyi, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati igazgatási szervre, tehát a központi kormányzati igazgatási szervekre és azok területi, helyi szerveire, valamint a területi kormányzati igazgatási szervekre. Magyarán minisztériumoktól kezdve a vármegyei kormányhivatalokon át a kormányablakokig mindenkire.
A leállás emellett érintené az úgynevezett különleges jogállású szerveket is, így például a Köztársasági Elnöki Hivatalt, az Alkotmánybíróság Hivatalát, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, a médiahatóságot, a versenyhivatalt, a közbeszerzési hatóságot, a választási irodát, az MTA titkárságát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, az Országos Atomenergia Hivatalt vagy az Integritás Hatóságot.
A tervezet arról is ír, hogy az országos igazgatási szünet idejére helyben is igazgatási szünetet rendelhet el egy település polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatala, a főpolgármesteri hivatalban a fővárosi közgyűlés, míg a vármegyei önkormányzati hivatalban a vármegyei közgyűlés.
A téli és nyári szünetet minden egyes évre a kormány rendeli el majd el külön rendeletben, a törvényjavaslat szerint ezt tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetni. Az igazgatási szünet idejére a foglalkoztatottakat szabadságra küldik, akinek nincs elég szabadsága az év végi leállásnál, annak – ahogy az történt év végén is – a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A törvényjavaslat 15 pontban sorolja fel, hogy az igazgatási szünet időtartama mi mindenbe nem számít bele, így például a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, a panaszok és közérdek bejelentések, vagy például az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések határidejébe. De nem számítana bele a tervezett igazgatási szünet bizonyos településrendezési, építészeti-műszaki és építkezési határidőkbe se.
A törvényjavaslat szerint az igazgatási szünet alatt azt sem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézésben a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek „minden munkanapon átvételre kerüljenek”.
A tervezet arra is kitér, hogy egyes kormányzati szerv vezetője elrendelheti az
általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti működését és meghatározhatja az ügyfélfogadás rendjét. Ez azt jelenti, hogy – amint ez az év végi leállásnál is volt – várhatóan egyes kormányablakok például az igazgatási szünet idején is működni fognak.
