Aláírásgyűjtéssel folytatják a tiltakozást a szegedi iskolák

A sztrájkban részt vevő szegedi iskolák folytatják a tiltakozást, bejelentették, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a státusztörvény ellen.

Szegeden a Grand Café mozitermében kora délután közös sajtótájékoztatón jelentették be a sztrájkokban részt vevő iskolák, illetve tanárok képviselői, és a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja, hogy folytatják a tiltakozást.

Aláírásgyűjtést indítanak a státusztörvény ellen: követelik annak visszavonását, és a közoktatás helyzetének javításáról érdemi párbeszéd megkezdését a szakszervezetekkel és a tanári mozgalom képviselővel.

A szegedi pedagógusok felszólítják a kollégáikat, hogy a saját intézményeinek belül kezdjék meg a tiltakozók aláírásainak összegyűjtését. „Minden tanárnak érdeke, hogy aláírja, mert ha életbe lép a státusztörvény, nem lehet majd megúszni a hátrányait.”

A tanárok számítanak a Szeged és környéke oktatási intézményeiben dolgozók együttműködésére. A tavaly ősz óta tartó széles körű szakmai összefogás alapján úgy vélik, sokan csatlakoznak majd. Az Egységes Szülői Front – Szeged aktivista csoport pedig a szülőkön kívül aláírásra kéri azokat is, akik nem az oktatásban dolgoznak, és más módon sem érinti őket a státusztörvény, de támogatni akarják a pedagógusokat. Az aláírásgyűjtést bejelentő sajtótájékoztatón szakszervezeti vezetők, szegedi és vidéki tanárok, szülők és a mozgalmat támogató diákok is részt vettek.

A délutáni rendezvény rövid volt, mert az egyik szegedi gimnáziumban, amelynek tanárai gyakran részt vesznek a sztrájkokban, délutánra tantestületi értekezletet hirdetett meg az igazgató, ezért az ott dolgozóknak vissza kellett sietniük az iskolájukba.

Országszerte sztrájkoltak pedagógusok

Hétfőn reggel pedagógusok, diákok, politikusok együtt demonstráltak a Belügyminisztérium épülete előtt, és több iskolában egész nap sztrájkoltak tanárok az egységes munkabeszüntetés újabb napján. A PDSZ és más szervezetek a kormány által tervezett státusztörvény ellen tiltakoznak, amelynek bevezetésével megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg.

Sokak szerint az új szabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tiltakozók szerint a státusztörvény a tanárhiány megoldására alkalmatlan, sőt, éppen a pálya elhagyására készteti a pedagógusokat. A korábbi Orbán-kormányban dolgozó miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek által is aláírt nyilatkozat szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli. Ezért hívják a tiltakozók bosszútörvénynek is. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 20-i kormányinfón azt mondta: nem érdemes a státusztörvény hatásáról beszélni, amíg a törvénytervezetet be nem nyújtják a parlamentnek.