Közösségi összefogással próbálják megoldani a légimentést Győr környékén
2023. április 21. – 16:43
A nyugat-magyarországi régióban élő közel 800 ezer emberhez a légibázisok távolsága miatt nem jut el 15 percen belül a mentőhelikopter. Egy nonprofit egyesület állami finanszírozás híján próbálja meg a helyzetet orvosolni, és a Győrhöz közeli Péren hozna létre egy bázist önkormányzati, céges és lakossági támogatásokból. Pénteken a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés áldását adta egy pénzügyi kötelezettségvállalás nélküli együttműködésre.
A hét elején Sopron mellől hozott a mentőhelikopter a győri Petz-kórházba egy újraélesztett beteget: a hatvan év körüli férfi a teherautóján cserélt kereket, amikor a kocsi rázuhant. Kollégái szabadították ki, de akkor már nem lélegzett. Perceken belül érkezett mentő a helyszínre, majd riasztották Balatonfüredről is a mentőhelikoptert – az már bőven 15 percen túl ért oda, de a távolság miatt nem is lehetett volna másképp.
Ez egy példa a számos közül, amelyet több mint tíz éve megoldandó problémaként hoznak fel Győr-Moson-Sopronban. A légimentés Achilles-sarka ez a térség, és bár voltak elképzelések a megoldásra, eddig nem sikerült azokat megvalósítani. A jó példa, amit előhúznak a kalapból, Szentesé: 2009-ben önkormányzati és lakossági támogatással ott megépülhetett a légimentőbázis.
Az eredeti terv az volt, hogy a nyugat-dunántúli bázis Pápán legyen. 2011 februárjában jogerős építési engedély is volt már, de a lehetőség végül elúszott, az engedély pedig hatályát vesztette.
Országszerte jelenleg hét bázisról riasztják a légimentőket,
a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. Sármelléken, Balatonfüreden és Budaörsön tart fenn Győr-Moson-Sopronhoz közelebb eső bázisokat, de ezekről 30-50 perc a minimum helyszínre érkezési ideje a mentőhelikoptereknek, állítják a szakemberek.
Nagyjából 800 ezer ember nem jut ezért 15 percen belül mentőhelikopteres mentéshez a térségben. A területi lefedettség ráadásul a közeljövőben tovább fog romlani a régióban, mert a sármelléki légimentőbázist néhány hónapon belül délebbre, Marcaliba fogják helyezni, amint az új épület elkészül. Ennek megfelelően további 10 perccel nő a várható kiérkezési idő.
Ilyen előzmények után érünk a jelenbe: légimentéssel és légi betegszállítással foglalkozó szakemberek alapítottak egy nonprofit egyesületet – abban a reményben, hogy találnak elég önkormányzatot, illetve civil támogatót egy helyi bázis létrehozásához és működtetéséhez. A becsült havi üzemeltetési költség tetemes: 100-120 ezer euró (40-50 millió forint), de ezzel a videóval alátámasztják, miért van/lenne szükség rá.
Fontos előrelépés lehet az ügyben, hogy a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés pénteken áldását adta egy pénzügyi kötelezettségvállalás nélküli együttműködésre. Ebben azt vállalja, hogy
- a projekt regionális, szakmai hátterét és indokoltságát minél szélesebb körben megismerteti,
- a kapcsolatait felhasználva, pártokon és helyi érdekeken átívelő összefogásra szólít fel,
- felkéri a régió gazdasági és önkormányzati szereplőit, hogy erejükhöz és lehetőségeikhez mérten anyagilag támogassanak előbb egy 3 hónapos pilot projektet,
- később pedig a mentőhelikopter hosszútávú és kiszámítható működését.
A jelenlegi tervek már nem a pápai, hanem a Győrhöz még közelebb fekvő péri repülőtérrel számolnak. (Hosszútávon aztán lehet, hogy Pápa is felkerül a térképre.) Pérről sokan nem tudják, de a legmodernebb technikával felszerelt leszállópályával rendelkezik, itt landolnak naponta az Ingolstadtból érkező audis gépek is. Nagy gépek fogadására is alkalmas a pálya, helikopterekére szintúgy, légi betegszállítást pedig most is végeznek rajta.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
