Kísérlet indult: vizsgálják, tényleg lebomlik-e a lebomló bevásárlószatyor
2023. április 21. – 13:57
Kísérletbe kezd a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség: megnézik, valóban lebomlanak-e azok a bevásárlószatyrok, amelyeket „otthoni komposztálásra alkalmas” jelöléssel láttak el. Jelenleg a bevásárlóközpontokban már a zacskók fele ilyen, kérdés, mekkora humbug az egész, és hogy lehet ügyeskedni vele. A zacskókat a Humusz Szövetség komposztálójában helyezik el, és először 45 nap, aztán 3, 6, illetve 12 hónap eltelte után vizsgálják a lebomlás fokát.
Ezeknek a szatyroknak elvileg 6-8 hónap alatt teljesen le kellene bomlania a házi komposztálóban, de igazából erre nincs biztosíték, ezért kezdtek bele a kísérletbe, mondta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa a helyszínen. Hozzátette, elég nagy a homály a lebomló szatyrokkal kapcsolatban, jelenleg maga sem meri betenni a házi komposztba, mert nem tudja, mi lesz belőle.
De társadalmilag is gyenge a tudásunk. Sokan valószínűleg megnyugvással állapítják meg, hogy biológiailag lebomló zacskóban viszik haza a bevásárolt árukat, aztán könnyű szívvel bedobják ezeket a szatyrokat a kommunális hulladék közé, vagy ami még rosszabb, a szelektívbe. Mert az is probléma, ha a zacskó a kommunális szemétbe kerül, hiszen az égetőműben szennyező égéstermék szabadul fel a megsemmisítésekor, ha pedig a lerakóba viszik, ott egy idő után metán keletkezik. Az sem jó, ha a szelektív műanyaghoz keveredik, mert akkor az egész szállítmányt elszennyezi, tudom meg a helyszínen komposztálás közben.
Ezért ezeket a zacskókat a házi komposztálóba kellene bedobni.
Csakhogy abból meg alig van Budapesten. Szabó György (Humusz Szövetség) szerint jobb kerületekben van néhány tucat közösségi komposztáló talán, máshol a társasházaknak van esetleg vagy a kertvárosokban az egyes házaknál.
Jönnek a barna kukák
Mint a zöld szervezetek képviselői elmondják, a helyzet jövőre gyökeresen változik meg: 2024-től kötelező lesz a szerves hulladék szelektív gyűjtése, legalábbis az uniós országok vállalása szerint. Hogy milyen lesz ez pontosan, azt még nem tudni, csak annyit, hogy a Mol hatásköre lesz ez is.
Több országban jóval előbbre tartanak már ezen a területen, mintavárosnak talán Milánó számít. Ott van házhoz menő hulladékgyűjtés, barna kukákban viszik el a szelektíven gyűjtött szerves hulladékot, de működnek közösségi gyűjtőpontok, és a közületektől is külön gyűjtik az anyagot. Az egyes háztartásokat úgy ösztönzik a komposztálásra, hogy engednek a szemétdíjból ilyen esetben.
És mi lesz abban az utópikusnak tűnő helyzetben, ha Magyarországon a szelektív gyűjtéssel rengeteg komposzt gyűlik össze? A Humusz Szövetség szerint például kiválthatja a műtrágya használatát a mezőgazdaságban – erre már van is néhány magyar példa.
Lebomló és állebomló szatyrok
A kísérlethez használt zacskókat és szatyrokat a civilek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. Ez körülbelül a forgalomba levő műanyagzacskók felét teheti ki. A másik fele hagyományos műanyag tasak vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskó – ilyenekkel szolgálnak a CBA, Coop, Lidl, Penny és Reál üzletek, ott nem szöszölnek a lebomló zacskókkal.
Sőt, a CBA trükkösen környezetbarát és újrahasznosítható jelöléssel kínál zacskókat, melyek látszólag nem különböznek a hagyományos, ugyancsak újrahasznosítható műanyag tasakoktól – de nem lebomlóak, és nem jó, ha valaki félreértésből úgy kezeli őket. Kivették a kísérletből az Aldi és a SPAR egyes szatyrait, mert azokon az szerepel az otthoni komposztálás (home compost) helyett, hogy csak ipari komposztálásra alkalmasak. (Az ilyen termékek csak megfelelő nyomáson és megfelelő páratartalom mellett tudnak lebomlani, házi körülmények között nem, tehát nagyjából olyan, mintha nem is lennének komposztálhatók.)
A kísérlet során minden otthoni komposztálásra alkalmas szatyorból négyet temetnek a komposztba, rétegesen, egymás fölé. Ezeket rétegenként szedik majd fel, a legfelsőt 45 nap, aztán a többit 3, 6, illetve 12 hónap eltelte után, és nézik meg a bomlási fokot.
A boltoknak megéri a lebomló termék pecsét
Sok bolt azért vezette be a szerves anyagból készülő, lebomló zacskókat, mert kevesebb (negyedakkora) termékdíjat kell befizetni utánuk, mint a sima műanyagzacskók után. A zöldek szerint a lebomló zacskók piaci használatának egyetlen előnye van: pénzért adják őket, azaz meg kell vásárolni. Így már nem viszik nyakló nélkül őket a vásárlók, hanem meggondolják, hányat visznek haza, azaz kevesebb fogy belőlük.
A zöld szervezetek szerint a lebomló zacskók használata igazából zsákutca, és a következő években erre a zsákutcára költünk majd milliárdokat. Az igazán környezetbarát megoldás ugyanis nem az egyszer használatos, eldobható zacskók, hanem jó öreg, hagyományos, nagyon sokáig használható saját bevásárlószatyor lenne.