És akkor húsvét előtt hirtelen kétszázezerrel kevesebb fizetés jött a számlámra

• Megváltoztatták a kifizetésekre vonatkozó szabályokat a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, ennek részeként a fizetés alapbéren felüli részét mostantól egy hónap késéssel utalják a munkavállalóknak.
• A változás miatt április elején sokan a megszokottnál 100-200 ezer forinttal kaptak kevesebbet. Ez sokaknak nagy gondot okoz, egy ápoló szerint többen felmondtak.
• A kórház azt mondja: nincsen semmi látnivaló, máshol is ezt csinálják, a szakszervezet szerint viszont ez a megoldás így jogellenes, és azonnal meg kell változtatni.

Az egészségügyben az ügyeleti műszakokat csak úgy lehet megszervezni, ha valaki néha többet, néha meg kevesebbet dolgozik. Ezt egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak hívják. Az így ledolgozott műszakok igazságos elszámolására találták ki a munkaidőkeretet: ez egy időszak, amin belül a műszakokat egyenlőtlenül oszthatják be. A szerződésben vállalt munkaidőtől való eltérést (jellemzően túlórát és plusz műszakot) a munkaidőkeret végén számolják el és akkor is fizetik ki.

A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban idén februárig a magyar egészségügy nagy részéhez hasonlóan háromhavi munkaidőkeret volt. A túlórát, pluszmunkákat viszont jellemzően az alapbérrel fizették ki minden hónap vége után.

Idén március elejétől az intézmény egy főigazgatói utasítással átállt a háromhaviról az egyhavi munkaidőkeretre. Ez elméletileg előnyösebb lehet a dolgozóknak, hiszen ha valaki nagyon sokat túlórázik egy hónapban, akkor azt rögtön el kell számolni. A Bajcsyban ezt a rendszert viszont úgy vezették be, hogy a fizetés alapbéren és elrendelhető egészségügyi ügyeleten kívüli részét (tehát a pluszmunka nagy részét) nem a hónap végén, hanem csak egy hónap késéssel fizetik ki.

Márciusi fizetés: mínusz 200 ezer

Az első hónap, amelyet az új rendszerben számoltak el, a március volt. Az intézmény dolgozói ennek megfelelően április elején a korábbi rendszerrel ellentétben nem kapták meg sem a délutáni, sem az éjszakai pótlékokat, sem a túlórákért járó fizetést.

Az egészségügyben dolgozók (és elsősorban az ápolók) nagy részének nagyon alacsony, nettó 200 ezer forintot alig meghaladó alapbére van. A tisztességes fizetésért ezért sokan rengeteg túlórát vállalnak, a havi 260-280 órás munkavégzés sem ritka. Mivel a túlmunkáért a szokásosnál magasabb órabér jár, van olyan dolgozó, akinek a fizetése több mint a fele ügyeleti pótlékból, rendkívüli munkavégzésből vagy műszakpótlékból származik. Ők így április elején a fizetésük több mint felét nem kapták meg.

Egy nekünk nyilatkozó kórházi dolgozó szerint az új rendszer bevezetése általános felháborodást okozott, többen azonnal felmondtak, mások pedig a kollektív felmondáson gondolkodnak. Szerinte azzal, hogy április elején sokan a megszokott fizetésüknél akár kétszázezer forinttal kevesebbet kaptak, több dolgozó megélhetése került veszélybe, volt, aki húsvétra sem tudott bevásárolni.

Külön csapás volt az új rendszer bevezetése azoknak, akiknek a magas megélhetési költségek mellett olyan rendszeres fix kiadásaik vannak, mint az albérlet és a hitelek törlesztőrészletei. Ezeknek a kifizetését nem nagyon lehet elhalasztani, a fizetés elmaradása jobb esetben büntetőkamatokkal, rosszabb esetben a szolgáltatás korlátozásával jár.

A kórház szerint minden a legnagyobb rendben

Megkérdeztük erről a Bajcsy-Zsilinszky Kórházat. A későbbi fizetésről azt írták: „Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és annak végrehajtásáról szóló rendelet alapján történik a mozgó bérek utólagos számfejtése. A mozgó bérek számfejtése a jelenléti íven szerepelő adatok, azaz a tényleges teljesítmény alapján történik, és a következő havi illetménnyel mindenki megkapja a mozgó bérét.”

Rákérdeztünk arra is, hogy tudnak-e olyan dolgozóról, aki a változás miatt mondott fel, amire azt írták: „Tekintettel arra, hogy a legtöbb egészségügyi intézmény is hasonló módon számfejti és utalja a mozgó béreket, így nem indokolt ez alapján felmondani, nincs ilyen tapasztalatunk.”

A szakszervezet szerint nincs minden rendben

Megkerestük ezzel kapcsolatban a Független Egészségügyi Szakszervezetet, amely szerint a késleltetett kifizetés jogszerűtlen. Válaszukban a munka törvénykönyvére hivatkoznak, amelynek az ide vonatkozó szakasza azt írja, hogy: „A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.”

Van viszont egy kitétel, amely arra vonatkozik, ha valami miatt mégsem tudnának pontosan elszámolni az adott időszak végén. E szerint: „A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló az előző bekezdés szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.”

A független szakszervezet elnöke, Soós Adrianna szerint viszont ez a kitétel nem vonatkozhat minden pótlékra. Kérdésünkre erről azt írta, hogy „ez elsősorban olyan esetekre vonatkozik, ha például valaki táppénzen van, és későn adja le a táppénzes papírt, vagy a hó végi napok hétvégére esnek. Ilyenkor a számfejtés általában a hónap utolsó napjainak pótlékját már nem tudja leadni az Államkincstárnak, ahol a számfejtés történik.” Magyarul a szabály szerinte csak a munkának arra a részére érvényes, amely közvetlenül nem elszámolható, nem az alapbér feletti teljes részre.

Mivel a munkavállalók a szakszervezetet is megkeresték, Soós Adrianna levélben kérte a kórház vezetését, hogy minél hamarabb fizessék ki az elmaradt pótlékokat.