Bardóczi: Ha még egy lombkoronasétányt meglátok a pályázatokon, tettlegesség lesz!
2023. március 28. – 10:48
A lombkoronasétány az elmúlt években valahogy klisészerű, elcsépelt eleme lett a közparki tervpályázatoknak, ráadásul mivel a kormány 2008-ban kivette a tájépítészeti tervezést az építési engedélyeztetés alól, akár egy polgármester Móricka-rajza alapján is megépíthető – mondta lapunknak Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Mint a pannonhalmi és tardosi lombkoronasétányt tervező cég vezetője elmondta, a nagy erdőgazdaságok ügyelnek arra, hogy az építést alaposan előkészítsék.
„Ha még egy lombkoronasétányt meglátok a pályázatokban, tettlegesség lesz!”
– mondta lapunknak Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye a manapság a hazai erdőkben elszaporodó építményekről, azokról nem is beszélve, amelyek unortodox módon olyan kopár területre épülnek, ahol a tarvágás után egyetlen fa sem maradt, mint Nyírmártonfalván. Bardóczi azt mondta: a Városmajor vagy a Népliget megújítására kiírt tervpályázaton is a pályázók nagy része gondolkodott lombkoronasétányban.
Bardóczi szerint a lombkoronasétány az elmúlt években valahogy bekerült a tájépítészeti eszközkészletbe, szinte kötelező elem lett egy modern közpark terveiben. Ezzel lényegében egy klisészerű, elcsépelt történetté vált, pedig nem kellene teleszórni velük a parkjainkat. A főtájépítész úgy véli, a Normafára tervezett lombkoronasétány sem lesz a legjobb példa, bár „ott sikerült lenyesegetni a vadhajtásokat”, hogy például öreg tölgyfák törzsei között vezessék el az ösvényt.
Ráadásul, mint hozzátette, ma már nincs minőség-ellenőrzés, mert 2008-ban a kormány kivette a tájépítészeti közparki tervezést az építési engedélyeztetés alól. Mint mondta, ma egy közparki létesítményt saját szakállra meg lehet tervezni, akár egy polgármester Móricka-rajza alapján is.
Az építtetők közül csak azok ügyelnek az akadálymentesítésre, akik adnak magukra – ha egy vidéki polgármesternek ez nem számít, akkor nem is lesz. Az elhíresült nyírmártonfalvi lombkoronasétánynál már a látszatra sem adtak: egy nyárfaültetvény mellé építették a szerkezetet, ahol természetnek nyoma sincs, nincs turisztikai érték, nincs mit megmutatni, ezért
nehéz ezt máshogy értelmezni, minthogy kellett a pénz – közölte a főtájépítész.
Beavatkozás a természetbe
Bardóczi szerint a lombkoronasétányokkal két alapvető baj van.
- Az egyik, hogy az építkezés közben komoly beavatkozás történik: fákat kell kivágni vagy a gyökér védőzónája sérülhet, ráadásul az építkezéssel járó egyéb mozgások is károsak lehetnek.
- A másik pedig az, hogy a megépült szerkezeten a látogatók használat közben olyan területet zavarnak, amit addig nem tudtak. Ahova például eddig el tudtak menekülni a madarak, de később már nem tudnak elbújni, ezért inkább befejezik a költést és elköltöznek.
A főtájépítész ezért azokat a már megépült lombkoronasétányokat sem tartja jó fejlesztésnek, amelyek természeti környezetben, erdőkben épültek. Legfeljebb gyűjteményes kertekben, arborétumokban tudja elképzelni őket, mint például Pannonhalmán. Egy erdőterületen, természetvédelmi területen több a kára egy ilyen turisztikai látványosságnak, mint a haszna.
Pannonhalmán a fák lombját is beszkennelték
Az OKKA Építésziroda két magyarországi lombkoronasétányt tervezett 2017-2018-ban, a pannonhalmait és a tardosit. Mindkét esetben egy nagy állami erdőgazdaság volt a pályáztató, és mire a szerződésig eljutottak, már alaposan elő volt készítve a tervezés, mondta Szabó Péter, az építésziroda tervezője. Már megvolt a megvalósíthatósági tanulmány, digitálisan beszkennelték az érintett fák lombkoronáját, pontosan tudták, mi a terület múltja, milyen a faállomány, és mekkorára nő majd évek múlva.
A tervezési kritériumok között szerepelt, hogy milyen hosszú legyen a szerkezet, milyen magasra menjen fel a sétány, hogyan legyen időtálló, és hogy kerekesszékkel is lehessen használni. A pannonhalmi terveket az apátságnak és a világörökségi gondnokságnak is be kellett mutatni, a tardosinál pedig az építkezés során menet közben módosították a terveket, hogy a lehető legtöbb fa megmaradjon és ne sérüljön. A sétányoknál alapvető cél volt, hogy a látogató lássa az erdő szintjeit, és eközben tájékoztató táblákról kapjon információt róla.
Kérdésünkre Szabó Péter elmondta, a fotón látott faszerkezet alapján nem sok jövőt jósol a faszerkezetű nyírmártonfalvi látványosságnak, szerinte az 10-20 év múlva már az enyészeté lehet. Ha ez így lesz, akkor mire felserdül a kivágott nyírmártonfalvi erdő helyett telepített új nyárfasor, addigra nem lesz min felhágni a koronájáig.
