Publicus: Magyarországon a legmagasabb az infláció az EU-ban, mégis egyre többen okolják érte Brüsszelt

Átment a kormányzat üzenete arról, hogy ki a felelős a magas inflációért. A brüsszeli szankciók. Teszik ezt úgy, hogy az egész EU-ban sehol sem ilyen magas a drágulás mértéke – noha kézenfekvő lenne, hogy legalább a régióban legyen közel azonos az infláció szintje, ha máshol nem, hát a korábban földgáz- és kőolajigényét nagyrészt szintén Oroszországból fedező Csehországban és Szlovákiában.

A Népszava kérésére a Publicus intézet által készített felmérés szerint látványosan megugrott azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók felelősek az inflációért:

Decemberben a megkérdezettek 47 százaléka vélte így – 46 pedig ezzel nem értett egyet –, míg a február 28. és március 6. között készített felmérés szerint már 63 százaléknak volt ez a meggyőződése és csak 33 százalék vitatta, hogy a fő felelős Brüsszel.

Igaz, óriási a szakadék a kormánypárti és az ellenzéki beállítottságú szavazók által adott válaszok között, de még az utóbbi csoportban is nőtt a Brüsszelt okolók aránya: 19-ről 26 százalékra. A kormánypártiak között a decemberben is magas arány még tovább nőtt: 86-ról 96 százalékra. Látványos a növekedés a bizonytalanok körében is, 57 százalékra ugrott az arányuk azoknak, akik szerint a brüsszeli szankciók tehetnek a gondok nagy részéről.

Különösen sikeres volt a kormányzat abban., hogy az áremelkedés felelősségét az „árdrágítókra” hárítsa. A magyar társadalom nagy többsége meg van róla győződve, hogy a drágaság a kereskedők üzleti hozzáállásából fakad – azaz inkább kapzsiságot, semmint létező piaci folyamatokat látnak az infláció mögött.

Ugyanakkor a kampány nem fedett el minden kifogást. Az állam paternalista gazdaságpolitikája nem népszerű: az árak rendeleti letörése jellemzően nem is hatékony eszköz, legutóbb a benzinársapkából is látszott, amely végül üzemanyaghiányhoz, ellátási zavarokhoz vezetett. Ennek megfelelően az ellenzékiek körében 96-ról 99 százalékra nőtt a kormány gazdaságpolitikáját elutasítók aránya.

A kormánypártiak körében azért hatott a kampány: 45 százalékról 32 százalékra zsugorodott a hazai gazdaságpolitikát helytelenítők aránya, és valamelyest csökkent a bizonytalanok körében is, ám az elutasítás még mindig magas: a decemberi 80 után jelenleg 76 százalék.