Minden technika jöhet, amíg közelebb visz Istenhez

A katolikus egyház zárt rendszere nem igazán ad lehetőséget arra, hogy a laikusok akár a digitalizálódási folyamataiba is betekintést nyerjenek. Pedig ha hivatalosan nem is annyira kommunikálja, igyekszik haladni a korral. Szegeden például egy kis robotbáb is segédkezik a hittan oktatásában, és hamarosan a Csongrád-Csanád vármegyei megyeszékhelyen gyűlnek össze azok az egyházi fejlesztők, akik számos olyan projektet és alkalmazást jegyeznek, amelyek nemcsak a hívek életét, de a papság munkáját is megkönnyítik. Elek László szegedi templomigazgató szerint jó lehetőségek vannak a mesterséges intelligenciában is, de egyelőre csak az inspiráció terén.

„A fókuszt kell jó helyen tartani, hogy minden technika és robot arra való, hogy segítse, hogy én és a hívek egymással és Istennel találkozzunk. Amíg ezekben segít a technika, addig minden jöhet és mindennek helye van” – vallja Elek László, a szegedi Szent József jezsuita templom templomigazgatója. A szerzetes szeptember óta vezeti az intézményt, akkor vágott bele okostemplomprojektjébe is, az okosotthonok mintájára próbál olyan megoldásokat kitalálni, amelyek a mindennapokban teszik kényelmesebbé a helyet mind a hívek, mind az ott dolgozók számára.

Ha nem generál hibát, befűti a termet

Szeged belvárosának egyik eldugott utcájában, a Dáni utca 3. alatt áll a Szent József jezsuita templom. Az eredetileg moziteremnek szánt épületet az 1920-as évek végén kezdték el először kápolnává, majd templommá átalakítani. Kívül még a mai napig hű a századelő építészeti kívánalmaihoz, de belül már egy sokkal modernebb hely fogadja a híveket. A templomba belépve először nem tűnik fel semmi, kisebb keresgélés után vehető csak észre a sarokban elhelyezett terminál, amelyen keresztül bankkártyával is lehet adományozni a templomnak, de további érdekességeket és lehetőségeket is rejt a hely.

Pályázatok útján az elmúlt évben új lámpákat szereztek be, és a régi gázkonvektorokat is részben modern klímaberendezésekre cserélték. Mivel ezek már tudnak csatlakozni az internetre, rákötötték egy OpenHAB nevű okosotthonszoftverre, amely a programozhatósága miatt számos extra lehetőséget is kínált a fűtés terén.

„Most úgy működik, hogy a Google Naptárban van a hittantermünk, a sekrestyénk és a kis kápolnánk beosztása,

és automatikusan, ha éppen nem generál hibát, a következő program előtt egy fél órával bekapcsol a fűtés és bemelegíti a termet” – mondta az igazgató, miközben körbevezetett az épületben.

Ezt a jövőben bővíteni is tervezik, a kamerarendszert kombinálnák a padsorok fűtésével, hogy a fix állású kameraképek alapján a rendszer kiszűrje, hogy éppen hol tartózkodnak, és ott automatikusan induljon el a padfűtés. Innen már csak egy lépés az egészet összekötni a világítással, ami a különböző szertartások szempontjából lehet hasznos a hangulat megteremtésében.

A digitális persely házi fejlesztésén is gondolkodik az igazgató. „Van egy ilyen ötlet, hogy kössük rá a rendszerre, és ha valaki adományt ad, kapjon valamilyen játékos visszajelzést, akár megszólalhatna egy csengettyű.” A későbbiekben napelemeket is szeretnének, ezt szintén a hálózatba lehet illeszteni.

A vintage okosórától az egyházi hackatlonig

„Először a programozás oldaláról indultam neki, mert ott a tárgyak elfüstölése kisebb problémát okoz. Egy-egy szerverleállást, vagy a jezsuita rendtartomány honlapjainak a leállását azért elkövettem párszor egy-egy hibás script kapcsán” – mesélte Elek, aki a 2010-es évek közepén, bostoni tanulmányai során került közelebb a robotikához. Első szerzeményeként egy ingás órát kötött számítógépre, ami így, mint egy vintage okosóra, kongatással jelezte az emailek és más üzenetek érkezését.

Később ez hobbi lett, amit a munka során is kamatoztatni tudott. A hittanórákon egy robotbábot kezdett használni, ami a gyerekek válaszait értékelte, azok viszonylatában tapsolt vagy csóválta a fejét. „Az első változatban még egy tejfölösdoboz volt a robot teste, azután kezdtem hozzá esztergálni alkatrészeket. Még dabelni is tudott, amikor az volt a menő.” A pici robot most a templom nemrég megnyitott műhelyében pihen, ahol hétfő esténként egyébként bárki kedvére barkácsolhat az adományként kapott eszközökkel.

A katolikus egyház körül több fejlesztés is van, ezek zöme alulról jövő kezdeményezésekből nőtte ki magát. A jezsuita szerzetes számos ilyen projektben vett már részt, leglátványosabbnak a miserend.hu-t tartja, ami nemcsak Magyarország és a Kárpát-medence, de a turisták segítségével a világ összes tájáról megkísérli összegyűjteni a magyar nyelvű szentmisék helyét és időpontját. „Ez egy jó ötezer miséző hely, a koordinátákat közösen raktuk össze az Open Street Mapre.

Mindig fontos, hogy open source és közösségben megosztható adatokkal dolgozzunk.”

A honlaphoz telefonos alkalmazás is tartozik, az igazgató elmondása szerint nyári időszakban jól látható, hogyan ugrik meg a forgalmuk a nyaralások miatt.

A magyar egyházi fejlesztések egyébként nem állnak rossz helyen világviszonylatban sem. A szlovák–magyar–cseh nyelvű zsolozsma alkalmazás, amelynek fejlesztésében az igazgató szintén részt vett, világelső a funkciói tekintetében. Az applikáció dolga, hogy a különböző napszakoknak, egyházi tematikáknak és imaóráknak megfelelően ajánljon imádságokat a felhasználók számára. De a szerzetes egy másik, a jezsuita rend fejlesztésében készülő alkalmazást is kiemelt, ami mint egy tornaapp, a használója által beállított paraméterek, például a rászánni kívánt idő viszonylatában kínál különféle imamódokat.

Hogy a fejlesztőket összefogják, a templom idén tavasszal egy hackatlont is rendez, ami az első keresztény programozói hétvége lesz az országban. „Szerintem lesz egy húsz ember, ami nem egy hatalmas szám, de ha úgy nézzük, a katolikus egyház legmodernebb digitális fejlesztéseinek a képviselői itt lesznek, főként az alulról jövő projekteké” – foglalta össze Elek.

Hivatalos pecsétet nem tesznek rá

Általánosságban elmondható, hogy a püspöki kar minden digitális fejlesztéssel kapcsolatban nagyon óvatos. Az igazgató a félelmek egy részét teljesen jogosnak és érthetőnek tartja, de van, ami már szerinte is abszolút túlzás. „Jogos kérdés, ami előkerült a digitális rózsafüzér kapcsán is, hogy most tényleg ez kell, ez segít minket az Istenhez közelebb, az elmélyülésben és a csönd felé, hogy még több monitor, még több kütyü?”

De az online és a digitális tér sajátosságai is könnyen generálnak bizonytalanságot, a szigorúan szabályozott egyházi struktúra több helyen is a kontroll elvesztésének lehetőségét látja az egyesek és nullák között, hiszen sokkal biztosabb például a liturgikus könyveket egy hivatalos kiadónál kiadni, mint attól félni, hogy a különböző digitális formákban megváltozhat a tartalom. „Látható, hogy egy egyszerű blognak vagy híroldalnak is nagy kihívás a kommentszekció kezelése, és hát azért valljuk meg, a katolikus egyház sem szokott hozzá a kommentcunamihoz” – mutatott rá Elek egy újabb félelemre.

„Hivatalosan ritkán szokták azt mondani, hogy egy-egy konkrét digitális fejlesztés mögé állnak, de ha megnézzük a digitális zsolozsmát, akkor

a magyar katolikus papságnak a kilencven százaléka biztosan ebből imádkozik nap mint nap, nem a papírból,

beleértve püspököket is. A szentírás.hu-val kapcsolatban kaptam visszajelzést püspök atyáktól is, amikor találtak benne hibát, és módosítást javasoltak.”

A miserend.hu kapcsán tárgyalások is folynak egyes egyházmegyékkel, hogy a saját honlapjukkal hogyan lehetne azt automatikusan összekötni, hogy minél könnyebb legyen frissen tartani az információkat. A két weboldal a Magyar Katolikus Püspöki Kar szerverein fut, ahogy nagyon sok plébániának és közösségnek a honlapja is, tehát „nem azt mondják, hogy a tartalmat mindenestül támogatják, óvatosan kezelik, nagy hivatalos pecsétet kevésbé szeretnek rátenni, érthető módon”.

Szív nélkül nem megy

Nemcsak a digitalizáció és az online tér állítja kihívások elé az egyházat, de már a mesterséges intelligencia (MI) is a kertek alatt ólálkodik. Magyarországon a dömösi templom egyik ökumenikus istentiszteletén nemrég olyan prédikációt olvastak fel, amelyet különböző instrukciók alapján mesterséges intelligencia írt, és már

több külföldi, például japán kísérlet is próbálkozott azzal, hogy a statikusabb szertartásokon a papokat MI-vel helyettesítsék.

Elek László szerint az MI most nagyon látványos, de még gyerekcipőben jár. Az igazgató az ökumenikus istentisztelettől függetlenül megjegyezte, hogy a római katolikus papok egyik Facebook-csoportjában is előkerült a dömösi prédikáció, egyik kollégája íratott is ezzel az algoritmussal szöveget, amit elolvastak, és kicsit komikusnak találták.

Az algoritmusok meglévő, régi szövegekkel dolgoznak, így a folyamat végén nem születik új tartalom, egyelőre csak a segítség és az inspiráció szintjén lát benne lehetőséget az igazgató. „Akkor már az lenne az izgalmas, ha továbbjutnánk, és nem általában írna egy prédikációt, hanem az adott közösségre írná. Még több adattal azokra, akik oda járnak. Hogy milyen korosztály, milyen problémákkal küzdenek, mik történtek a közösség körül. Ha ezeket is belefűzné, na, azzal már lehetne dolgozni.”

De itt még nem tartunk, és a mesterséges intelligencia a prédikátort sem helyettesítheti egykönnyen a közeljövőben. Elek szerint azért, mert a kötöttebb, statikusabb szertartásoknál is nagyon sokat számít a személyes kapcsolat. Például egy keresztelő előtt fontos meglátogatni a családot, és a gyónásnál is valódibb élmény megnyílni egy embernek, egy emberen keresztül pedig Istennek.

Egy kötött szövegből álló prédikáció sem működik „érző szív nélkül”,

és ameddig a mesterséges intelligencia vagy a robotok nem növesztenek érző szívet, addig nem válik élővé a kapcsolat. „Ha lesz érző szívük, az meg nagyon sok más kérdést is fel fog vetni. Egyébként én várom, mert izgalmas. Szeretem, hogyha kihívások elé vagyunk állítva, hogyha újabb kérdéseket vet fel a technológia.” Hogy ez egyszer létrejöhet, azt a szerzetes sem zárja ki. „Tudnánk találni teológusokat, akik a Biblia alapján bebizonyítanák, hogy ez szentségtörés, meg olyat is, aki támogatja. Én azt mondom, hogy legyünk nyitottak arra, ami van. A tudomány és a vallás nem áll szemben egymással.”

A technikai fejlődés etikai vonatkozásaival egyébként a katolikus egyház régóta komolyan foglalkozik. A mesterséges intelligencia témájában 2020 elején a Vatikán képviselői és több világcég egy Római felhívás az MI etikájáról névre keresztelt dokumentumot is aláírt, hogy felélessze a felelősségérzetet annak érdekében, hogy a digitális innovációk és a technológia fejlődése a jövőt és a kreativitást szolgálja, és végül ne az ember helyettesítését okozza.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.