A Mi Hazánk politikusai ágyúdörgések közepette mondták be, hogy kivinnék az országot a NATO-ból

A Mi Hazánk Mozgalom a Pilvax közben tartotta március 15-i megemlékezését, a rendezvényen beszédet mondott a második legnépszerűbb ellenzéki párt több vezető politikusa.

A rendezvényen nagyjából háromszáz ember vett részt, velük osztotta meg gondolatait Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője például arról, hogy pártjuk maradt az egyetlen valódi szankcióellenes erő, mert Orbán „a balliberálisok elvárásainak megfelelően cselekedett, amikor megszavazta a szankciókat”. Beszéde előtt a hatás fokozása végett többször is elsütöttek egy ágyút, amit a színpadra állítottak.

A politikus szerint Oroszország és a NATO között szükség van egy semleges zónára, ez volt korábban Finnország, Svédország és Ukrajna. A háborúhoz az vezetett, hogy globalizálni akarták Ukrajnát, amire az oroszok durván reagáltak – mondta. A Mi Hazánk ezért nem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A pártnak ez most olyannyira központi üzenete, hogy a pulpitusra is azt írták a szervezők: „Vétózzuk meg a NATO-bővítést!”

Novák szerint ma 1848-hoz hasonlóan a politikai foglyok, azaz Budaházy György szabadon engedésére van szükség. A Mi Hazánk olvasatában Budaházy – akit nemrég ítéltek hat év fegyházra – nem terrorista, hanem antiterrorista, mert a 2006-os rendőrterror ellen lépett fel. Mára várták Novák Katalintól az elnöki kegyelmet, de az elmaradt. Egy ponton még Kádár is kegyelmet adott az 56-os forradalmárok egy részének, a NER viszont nem ad kegyelmet Budaházynak – állapította meg.

Később Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is szólt „a politikai foglyokról”, szerinte Budaházy mellett a székely terroristaper vádlottjait, Szőcs Zoltánt és Beke István is ilyenek („becsületes magyar hazafiak”), mégis a román bűnözők közé zárták őket a börtönbe.

Toroczkai a 48-as eseményekről azt mondta, egy részben szabadkőműves eszméket követő forradalomból nemzeti szabadságharc lett. Szerinte az európai politikusoknak az Északi Áramlatot felrobbantó ukrán terroristák megbüntetéséről kellene beszélniük, de erről nem szabad nekik. Világosnak gondolja, hogy „a robbantást az amerikaiak szervezték”. Ennél a résznél egy kis burkolt zsidózást is beiktatott, amikor Anne Applebaum amerikai történész nevével viccelődött, a közönség nevetgéléssel hálálta meg a kiszólást.

Toroczkai hosszú távon kiléptetné a NATO-ból Magyarországot, ez viszont csak akkor lesz realitás, ha megerősítik a magyar hadsereget, mert az most még nagyon gyenge. A cél egy olyan semleges státusz lenne, amilyenben Ausztria van – mondta. A keleti nyitásról közölte, az a nemzeti radikálisok ötlete volt, amit a Fidesz ellopott és a saját embereinek meggazdagítására használt fel. Pártja egyébként „akkumulátorgyártó nagyhatalom helyett mezőgazdasági nagyhatalommá változtatnák Magyarországot” és felvirágoztatná a vidéket. Azért a fővárosról sem feledkezett meg, visszavenné annak vezetését „a belpesti romkocsmatöltelékektől”.

A két parlamenti képviselő mellett színpadra állhatott még Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akitől megtudhattuk, hogy nemcsak NATO-ból, de a WHO-ból is ki kellene lépnie Magyarországnak, mert ők felelősek a „Covid-fasizmusért”. Patrubány lemondatná Csák János kultúrminisztert, amiért a beszédéhez felállított hangfal miatt nem tudta megkoszorúzni Petőfi emléktábláját a Nemzeti Múzeum falán.