Tartalékolás és gazdaságmozgósítás: védelemgazdasági rendeletet adott ki a kormány

Hétfő éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben egy olyan rendelet, amelyet nehéz nem úgy olvasni, mintha a kormány háborús fenyegetettséggel számolna. A 79/2023. (III. 13.) számú kormányrendelet a címe szerint a „nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról” szól, és foglalkozik a háborús helyzetekben történő társadalmi feladatmegosztással, a védelmi ipar felkészülési kötelezettségeivel, továbbá a civil lakosság ellátásával is.

Az új jogszabály értelmében tartalékkészleteket kell felhalmozni, tervet kell kidolgozni a lakosság bevonására különféle ipari feladatok ellátásába. Megnevezik a rendeletben a gazdaságmódosítás feladatait is, ennek értelmében a gazdaságmódosítás alapfeladata a szükséges feltétel biztosítása

• a Magyar Honvédség, a polgári védelmi szervezet, a rendvédelmi szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok mozgósításához és azt követő működéséhez,
• a lakosság alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati, ipar- és közszükségleti cikkekkel, valamint alapvető köz- és egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásához,
• az ország közigazgatási rendszerének zavartalan működéséhez, valamint
• a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához, szükség esetén e funkciók helyreállításához.

A jogszabály szerint el kell készíteni egy úgynevezett Védelemgazdasági Alaptervet, amelyet először jövő év június 30-ig kell a kormány elé tárnia az illetékes miniszternek. Ebben a tervben, vagyis annak készítése során fel kell mérni a békeidőszaki alapfeladat ellátásához képest számított többleterőforrás-igényt, az ahhoz szükséges ágazati és importigényt, illetve az import kiváltásának lehetőségét, a lakosság ellátásának szükségleteit, költségvetési igényeit.

A rendelet definiálja, mi a gazdaságmozgósítási helyzet, mik a gazdaságmozgósítási feladatok, és megteremti a gazdaságmozgósítási szerződés fogalmát. A gazdaságmozgósítás fogalma tulajdonképpen azt jelenti, hogy háborús veszélyhelyzet esetén különböző lakossági, katonai ellátási feladatokhoz anyagi erőforrások biztosítását kérheti a kormány.

A mától érvényes rendelet a korábban elfogadott védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény egyik passzusának értelmében egyebek mellett az alábbi eseményekre vonatkozik:

• Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés,
• az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény,
• katasztrófa vagy annak veszélye,
• terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye,
• törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, a lakosság ellátását, annak biztonságát érintő súlyos esemény,
• a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény,
• az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény,
• szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.
• A rendelet rögzíti azt is, hogy védelmi és biztonsági szempontból mely területek minősülnek stratégiainak. A jogszabályi felsorolás szerint ezek:
• a rögzített védelmi ipari,
• a védelmi okból hazai termelésből biztosítandó alap- és nyersanyagot, eszközt, felszerelést gyártó,
• a minősített adatot tartalmazó információt feldolgozó, továbbító, fogadó, valamint
• a titkos információgyűjtésre szolgáló eszközt gyártó vagy javító kapacitás.

A stratégiai tartalékok listáját a rendelet kilenc pontban sorolja fel. A jogszabály szerint gazdaságfelkészítési tervezés során tartalékot különösen az alábbi termékekből és eszközökből kell képezni:

• ipari alap- és nyersanyag, késztermék, eszköz,
• haditechnikai, hadfelszerelési, fegyverzeti és kettős rendeltetésű eszköz,
• közlekedési eszköz,
• elektronikus hírközlési és informatikai eszköz,
• mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, ideértve a lakosság ivóvízellátásához szükséges eszközt és készletet is,
• egészségügyi és gyógyszeripari termék, gyógyászati és orvostechnikai eszköz, valamint felszerelés,
• energetikai eszköz és készlet, valamint elektronikus hírközlő hálózati kapacitás,
• vízügyi és árvízvédelmi termék,
• pénzeszköz.

A kormányrendelet keddi hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztette a nemzetgazdaság védelmi felkészítéséről szóló eddigi érvényes, húsz évvel ezelőtt hozott rendelet.