Szegeden már a mesterséges intelligencia számolja az utasokat a villamoson

Vannak, akik azt hiszik, ma még a fantasztikus filmek világába tartozik a mesterséges intelligencia, míg mások, mint ahogy egykor a lyoni gépromboló takácsok, attól félnek, hogy az új technika elveszi a munkájukat. Néhányan tudják, hogy a MI már manapság is sokféle módon segíti az embereket, és a felhasználói lehetőségek rohamosan bővülnek.

Utóbbiak közé tartozik Tilesch György, akit a Csongrád-Csanád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara hívott meg egy beszélgetésre a szegedi székházába. Tilesch György – vagyis George Tilesch – az USA híres technológiai fejlesztőközpontjában, a Szilícium-völgyben 2010 óta dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó. Magyar nyelven is megjelent a könyve, amelyet közösen írt Omar Hatamlehhel, a NASA korábbi fejlesztési vezetőjével „Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában” címmel.

A kamara azért hívta meg, hogy első kézből szerezhessenek ismereteket az érdeklődő vállalkozók arról, hol tart jelenleg a MI fejlődése, és mi várható e téren a közeljövőben. Fontos, hogy az alapfogalmak világosak legyenek: a mesterséges intelligencia a gépeknek az emberéhez hasonló képességeit jelenti, mint például a tanulás, a tervezés, az érvelés és a kreativitás. Az MI lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje a környezetét, elemezze, amit észlel, problémákat oldjon meg, és meghatározott célok érdekében tervezze meg a lépéseit.

A beszélgetést Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági karának docense vezette. Tilesch György elmondta, hogy az MI-t jelenleg a tartalomgenerálás terén a használják a legnagyobb arányban, például marketinges célokra, illetve pénzügyi elemzésekhez is. Az MI alkalmazása Tilesch szerint a robbanás állapotában van, azaz rohamosan terjed.

A pénzügyi szolgáltatásokban nálunk még ritkább, de más országokban sok helyen már MI-alapú például a hitelbírálat is.

A közösségi média, valamint a szórakoztató tartalmak közvetítése – mint pl. a Netflix – szintén MI-vel működik.

A tavaly novemberben megjelent, rövid idő alatt szinte a mesterséges intelligencia alkalmazásának szenzációjává vált ChatGPT-ről – amely kb. két hónap alatt százmillió felhasználót gyűjtött be – azt mondta, az abban kiemelkedő, hogy hatalmas adattömegre támaszkodva tudja valószínűsíteni, hogy egy szó után melyik következik a legnagyobb eséllyel, és a nyelv logikáját is jól elemzi. Munkában viszont csak akkor érdemes alkalmazni, ha a felhasználója még többet tud, és képes ellenőrizni, amit a ChatGPT válaszként megadott. Ezt egyébként általában is nagyon fontosnak tartja Tilesch, szerinte a nem is olyan távoli jövőben sok munkafolyamat úgy fog működni, hogy az ember az MI-re bízza a feladatokat, és aztán már csak ellenőrzi azok helyes elvégzését. Ez egészen másfajta képességeket igényel, mint a jelenlegi munkamódszerek.

„A MI-t már nem programozzuk, mint korábban egy számítógépet, hanem tanítjuk: találd meg magadnak a mintát, és az alapján hozzál döntést. Ám ezt a fajta váltást még nem könnyű felfogni az embereknek.”

Egy átlagos szintű számítógépes programozó munkájának ma már 40-60 százalékát képes elvégezni a mesterséges intelligencia, ami még nem jelenti azt, hogy a szakember munkáját „elveheti a gép”. A fejlesztők célja persze éppen az, hogy az ismétlődő rutinfeladatokat egyre kevésbé kelljen emberi munkaerőre bízni, inkább az MI önállóan oldja meg azokat, így az emberi munka hatékonyságát és sebességét növelni lehet.

Magyarország a reményteljes mezőnyben

Az MI használata a gazdaságilag fejlettebb országokban gyakoribb, mint nálunk, de itt is működik internetes keresőprogramokban, az online kereskedelemben, a gépi fordítóprogramokban, okostelefonok alkalmazásaiban. A beszélgetést vezető Majó-Petri Zoltán, aki korábban a Szegedi Közlekedési Társaság igazgatója volt, a Telex kérdésére elmondta, hogy

az egyik szegedi villamosjáraton már mintegy másfél éve használnak MI-vel működő utasszámláló rendszert, ezt az alkalmazást a Szegedi Tudományegyetem szakemberei igazították hozzá a közlekedési igényekhez.

Tilesch György ugyanakkor úgy látja, az MI alkalmazása terén a miénknél kisebb országok is megelőznek minket. Közben az európai iparpolitika is sokkal lassabban alkalmazkodik az új technológiákhoz, mint az USA vagy néhány keleti ország gazdasága. Ugyanakkor hazánkban vannak nagyon ígéretes kezdeményezések a MI kutatásában, például hálózatos MI-alkalmazásokkal is foglalkoznak magyar szakemberek, csak a probléma az, hogy nem összpontosítják kellőképpen az energiákat és az erőforrásokat a fejlesztésekre.

Most ugyan késésben vagyunk, de még nagyon sok előnyt kihozhatunk az MI-ből

– hangzott el, kritikaként felvetve, hogy nálunk a MI használatának társadalmi és gazdasági hatásaival sem törődnek még érdemben. Az pedig fontos kérdés, hogyan és milyen célokra alkalmazzák egy országban az MI-t, hiszen lehet társadalomellenes, ha az egyéni szabadságot csorbító megfigyelésekre – pl. arcazonosításra – használják, holott lehetne úgy is, hogy a gazdasági előnyeit széles körben élvezhessék az emberek.

A szakértő szerint nem várható, hogy egész szakmák tűnnek el az MI elterjedésével, ám az nem kizárt, hogy lesznek, akik elveszítik a munkájukat a MI térnyerése miatt. Azt, hogy mi legyen majd ezekkel az emberekkel, idejében meg kellene tervezni.

Majó-Petri Zoltán megjegyezte: ő éppenséggel örülne annak, ha a munkája unalmas rutinfeladatait a mesterséges intelligenciára bízhatná, és az így felszabaduló idejét értékesebb tevékenységekre fordíthatná.

A beszélgetés egy okostelefonos alkalmazás révén interaktív módon folyt, Majó-Petri a közönségnek is tett fel kérdéseket. Mint a válaszokból kiderült, a mintegy százfős közönség negyede próbálta már ki, illetve használja is a ChatGPT-t, és csak két százalék ítélte veszélyesnek.