Februárban kezdik el tesztelni a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét

Szeptembertől évente ellenőrizné a pedagógusok munkáját a Belügyminisztérium (BM), az erre a célra kitalált rendszert már februárban elkezdik tesztelni 40-50 intézmény bevonásával – írja a Népszava.

A pedagógusok éves teljesítményértékeléséről korábban ebben a cikkben írtunk bővebben. A Népszava birtokába jutott az értékelési rendszer koncepciójának újabb verziója. Ebből többek között az is kiderül, pontosan milyen szempontok alapján gyűjthetik össze a tanárok a maximális 100 pontot:

• három személyes teljesítménycélt (például a diákok tanulmányi versenyeken való eredményes részvétele, külső programok szervezése mellett a tudásmegosztást, fejlesztést célzó tanári-diák munkacsoportok vagy évi két „munkaközösségi szakmai megbeszélés” szervezése) kell teljesíteniük (30 pont) – ezt a tanárok határozzák meg;
• tíz kompetenciaterületen (például az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, szakmai minőség, munkafegyelem) is értékelik őket (70 pont) – ezt a minisztérium határozza meg.

Akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik átlag alatti eredményeket érnek el, levonhatnak illetményeikből.

A koncepció új változata szerint egy tantestületben a legjobban teljesítő 25 százalék kaphat plusz anyagi elismerést (ahogy a tervezet fogalmaz: pozitív „béreltérítést”), akik viszont az alsó 25 százalékba kerülnek, tőlük pénzt is levonhatnak. (A korábbi verzióban szereplő 20-20 százalékot tehát módosították.)

Kisebb változtatások is szerepelnek a korábbihoz képest az új verzióban:

• A korábbi verzióban szerepelt, hogy a pedagógus érje el, hogy hat százalékkal csökkenjen a tanulói késések, hiányzások száma az előző évhez képest, ezt a koncepció újabb változatában már nem említik.
• Az intézményvezetők lehetséges teljesítménycéljaira vonatkozó példáknál szintén nincs már ott, hogy érjék el, a 9–11. évfolyamos diákok legalább 40 százaléka szerezzen nyelvvizsgát, a BM szerint már az is elég, ha előrehozott idegennyelvi érettségivel rendelkeznek.
• Finomítottak is rajta: már nincs benne a szövegben, hogy a pedagógus „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”, vagy hogy az intézményvezető „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” tervezze az iskolai munkát.
• Az viszont belekerült az új verzióba, hogy „az intézményvezető teljesítménycéljainak kell illeszkednie a fenntartó írásban rögzített elvárásaihoz”.

Februártól a tavaszi félév alatt 40-50 intézményben kezdik el tesztelni az értékelési rendszert, júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a Belügyminisztérium által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberben tervezett éles bevezetésig. A minisztérium az új tervezetben azt javasolja, hogy a következő tanévben még ne legyen pénzügyi következménye az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptemberétől javasolják.

A pedagógus-szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az értékelési rendszer ellen, aminek a megtervezésébe be se vonta őket a minisztérium, állításuk szerint csak a kész koncepciót kapták meg, ami egyáltalán nem tartalmazta a korábban megfogalmazott követeléseiket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben felhívták az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, és az új teljesítményértékelési rendszerről sem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.