A Roszatomtól a koronázási ékszereken át a villanykapcsolóig minden szál az ékszerboltosnál ért össze – állítják az újabb Zsolnay-per vádlottjai

Érdemben is elkezdődött az első közvádas eljárás szerda reggel a Pécsi Járásbíróságon, ami a 2019-es önkormányzati választás után, az ellenzéki városvezetés által elindított nagyszabású átvilágítások és feljelentések következménye. A vád szerint a pécsi önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő egyik volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolt le a másodrendű vádlott részére.

Az ügyészség szerint a számlákat a másodrendű vádlott egy olyan tevékenység ellenében – „szakmai felügyeleti díj” – állította ki, amelyet a porcelántárgyakat árusító Zsolnay-shopnál valójában nem végzett el. A tevékenységért a Zsolnay Örökségkezelő a porcelánárusításért járó bizományosi díj 94 százalékát fizette ki 17 hónapon keresztül a másodrendű vádlottnak, így

az ügyészség szerint nettó 13,7 millió forinttal rövidítették meg az önkormányzati céget.

Az elsőrendű vádlott nemcsak vallomást tett, de kérdésekre is válaszolt: több mint három órán át. Álláspontja szerint a Zsolnay-shop ügye nem választható el más, a Zsolnay Kulturális Negyed és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra közötti terhelt viszonytól és a tulajdonosi, alapítói jogokat gyakorló fideszes városvezetés elvárásaitól, utasításaitól.

A vádlott azt is nehezményezte, hogy a cégvezetés részéről neki egyedül kell felelni a bíróság előtt. Több esetben hivatkozott Vincze Balázsra, a ZSÖK bizalomvesztés miatt menesztett (és egy másik, pótmaganvádas eljárásban érintett) korábbi ügyvezetőjére és Őri László, egykori fideszes alpolgármesterre is.

A vádlott elmondása szerint egy bonyolult problémahalmaz kezelésére született 2018-ban az a megoldás, hogy egy újonnan kialakított információs és jegyértékesítési ponton, bizományos rendszerben a Zsolnay Manufaktúra termékeit is árulhassák. Ez Páva Zsolt egykori fideszes polgármester elvárása volt, méghozzá egy olyan időszakban, amikor több vita (védjegyhasználat, bérletidíj-követelés, vitatott tőkeemelés, ellen-Zsolnay szervezése) állta a gördülékeny együttműködés útját.

A volt gazdasági vezető szerint az úgynevezett Zsolnay-shop előtti konkrét akadályokat el kellett hárítani, aminek szerinte a legcélszerűbb módja egy külső vállalkozó bevonása volt. A másodrendű vádlott a fián keresztül került a képbe, aki már üzleti kapcsolatban állt a ZSÖK-kel. A volt gazdasági vezető elmondása szerint mással nem is tárgyaltak szakmai felügyeletről, amire azért volt szükség, hogy megfelelő színvonalon árusítsanak az infópontos, jegyértékesítő munkatársak luxustermékeket. Valamint ekkor még órák és ékszerek árusításáról is szó volt, ami engedélyhez kötött tevékenység.

A legfontosabb a Zsolnay Manufaktúra részéről elvárt profitgarancia volt, aminek a kockázatát ki akarták szervezni egy külsős vállalkozónak.

Az elsőrendű vádlott szerint a másodrendű vádlott nem csak ezt a feladatot vállalta el, de aktívan tett azért, hogy a Zsolnay-negyedbe több látogató és vásárló is érkezzen. Ilyen volt a Roszatom konferenciájának a Pécsre szervezése, a koronaékszerek replikájának bemutatása, de termékfejlesztési ötleteik is voltak (Zsolnay kerámia villanykapcsoló, amit kínai cég gyártott volna). A bíróság rávilágított, hogy a másodrendű vádlott a Zsolnay-shopban egy 16 négyzetméteres részt bérelt, minden költséggel együtt kevesebb mint 40 ezer forintért, míg a korábbi, uránvárosi üzlethelyiségét a ZSÖK bérelte több mint 50 ezer forintért.

A tárgyalás során az is kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák tartalma nem felelt meg a szerződésben rögzítetteknek, sőt, havonta több százezer forinttal magasabb összeget számlázott a másodrendű vádlott. Ezt a tényt a védelem is elismerte, de hozzátették, hogy véletlenről volt szó, ami akkor sem tűnt fel a ZSÖK-nél, amikor az elsőrendű vádlott már közös megegyezéssel távozott a cégtől. A bíróság azt is észrevételezte, hogy a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint

a tulajdonos önkormányzatnak is jóvá kellett volna hagynia a szóban forgó szerződést, de ez sem történt meg.

A másodrendű vádlott szóban nem kívánt vallomást tenni és kérdésekre sem válaszolt, ezért a bíróság ismertette a korábban benyújtott vallomását. A vádlott tagadta a bűnösségét, és jelezte, hogy őt a ZSÖK kereste meg. Álláspontja szerint rengeteget tett azért, hogy a Zsolnay-negyed vonzóbb legyen, bővüljön a vendégkör, és a saját, állandó vásárlói körét is sikerült az új üzletbe szoktatni. Ő úgy látta, hogy

a „kihalt Zsolnay-negyedbe való költözésért”, a profitgarancia átvállalásáért cserébe járt a szakmai felügyelet ellátásának a díja.

Ezután hosszan sorolta ugyanazokat a megvalósult és előkészített rendezvényeket, terveket, amiket az elsőrendű vádlott is. A bíróság ismertetett egy levelet, amit az ügyésznek címzett a vádlott, és amiben a szerinte méltatlan eljárás, valamint a vagyonának zár alá vétele ellen tiltakozik, és azok megszüntetése mellett megromlott egészségügyi állapotával is érvelt.

A rendkívül hosszúra nyúlt tárgyalási napon ezenkívül csak egy tanú, egy eladó meghallgatására maradt idő. A kereskedelmi tapasztalattal rendelkező hölgyet a Zsolnay Örökségkezelő foglalkoztatta, de ez idő alatt nem volt tudomása arról, hogy mindvégig a másodrendű vádlott szakmai felügyelete alatt dolgoztak. Utasításokat nem kaptak, nem is kaphattak tőle, de segítséget igen.

Több beidézett tanú meg sem jelent (így a ZSÖK volt ügyvezetője), másokat pedig azért kellett hazaküldeni, mert nem jutott rájuk idő. Az eljárás májusban folytatódik.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője.