A Mi Hazánk Kitörés-múzeumot alapítana Budapest 1944-45-ös ostromának bemutatására
2023. február 7. – 16:16
Budapest 1944-45-ös ostromának mindennapjait „szakmai alapon” bemutató „kitörés-múzeum” létrehozását vetette fel keddi, az MTI által szemlézett sajtótájékoztatóján Vékony Csongor. A Mi Hazánk Mozgalom fővárosi elnöke a szakmai alapról rögtön lecsúszva azt fejtegette, hogy
1945 hős várvédőire nyugodtan tekinthetünk példaképekként.
És a világ „súlyos történelmi tévhitekben él”, amikor napjainkban is sokan felszabadítókként, nem pedig megszállókként emlékeznek a szovjet csapatokra, melyek „katonákat és civileket nem kímélve irtották a magyart”, tömegesen követtek el nemi erőszakot, majd „a nyakunkon maradtak további 45 évig”.
A Mi Hazánk és minden jóérzésű magyar büszkén emlékszik azokra a magyar és német katonákra, akik 1945-ben fővárosunkat és általa egész Európát védelmezték a vörös veszedelemtől.
A kormánykoalíció házi szélsőjobboldalaként működő Mi Hazánk tájékoztatójáról mindenféle kontextus nélkül beszámoló MTI nem említi, hogy Adolf Hitler komolyan vehető stratégiai nyereség reménye nélkül rendelte el Budapest „utolsó emberig” tartó védelmét, amivel cinikus módon garantálta a főváros pusztulását. A német csapatokkal együtt harcoló magyar egységek sokféle indokból tartottak ki szövetségesük/megszállójuk mellett – ugye ekkor már túl vagyunk Magyarország német megszállásán és a nyilas hatalomátvételen –1944. november 3-tól 1945. február 13-ig. Egyeseket a szovjetektől való félelem, másokat az egyenruha iránti lojalitás motivált, de voltak, akik hittek a német propaganda által hirdetett „végső győzelemben”. A többszöri halasztást követően február 11-én megindult, és a felkészült szovjet csapatok által szinte azonnal vérbe fojtott kitörési kísérlet során a magyar katonák többsége már nem akarta elérni a Pilis mögött húzódó német vonalakat, inkább igyekezett hátramaradni, és elbújni valamelyik budai házban.
A szélsőjobboldali politikus felpanaszolta, hogy 33 évvel a rendszerváltás után nem emlékezhetnek nyilvánosan a kitörés hőseire, mert a rendőrség „betiltott” minden ezzel kapcsolatos köztéri rendezvényt – ezek a „köztéri rendezvények” egyébként nettó neonáci felvonulások voltak.
2021-ben egyébként a kormány médiaflottájának zászlóshajója, a Magyar Nemzet közölte a Kitörés túra szervezőjének az ostromról szóló véleménycikkét, melyben Moys Zoltán szintén amiatt panaszkodott, hogy „még mindig a volt kommunista helytartók és szellemi örököseik határozzák meg, hogyan emlékezzünk a világháború eseményeire és harcosaira”, pedig „senki nem veheti el tőlünk, hogy emlékezzünk és hősként emlékezzünk a hazánkért harcoló katonákra.” Szerinte a mai napig kötelező háborús bűnösként vagy legfeljebb kegyet gyakorolva áldozatként tekinteni „hőseinkre”, akik „német bajtársaikkal az utolsó töltényig, az utolsó leheletig ellenálltak a hazánkra törő vörös veszedelemnek”.