Novák Katalin: Ugyanazt a jogot követeljük, egy helyet a brüsszeli asztalnál

Hosszú interjút adott a Corriere della Sera című olasz napilapnak Novák Katalin köztársasági elnök, aki kedden utazott Rómába az olasz államfő meghívására. Az MTI szemléje szerint a magyar államfő az ukrajnai háborútól kezdve a magyar–orosz viszonyon át, az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáig sok kérdést érintett.

A köztársasági elnök az ukrajnai háborúról azt mondta, Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll, és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít.

Számomra az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését

– mondta Novák, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él. Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”.

Novák helyesnek tartja az egységes fellépést, de szerinte a választott eszközök kapcsán vannak, és kell, hogy legyenek különbségek az országok között. Szerinte Európa valódi feladata megtalálni az egységet úgy, hogy közben elfogadjuk: „történelmünk, adottságaink, kultúránk, gondolkodásunk sokban különbözik, miközben lényegileg azonos is”. Azt is mondta, hogy a közös fundamentumot a zsidó-keresztény gyökerekben, a keresztény kultúrában látja.

Szerinte az Európai Unió történelmi távlatban még lehet sikertörténet, ha nem adjuk fel keresztény kultúránkat, és továbbra is képesek vagyunk egyhangú, közös döntéseket hozni.

Hogy közben vannak viták? Mi sem természetesebb ennél! Nem szeretnék olyan országban vagy olyan világban élni, ahol nincs helye a véleménykülönbségnek

– mondta Novák Katalin, aki szerint a mostani háborús helyzetben erős európai vezetőkre, őszinte zárt körű megbeszélésekre, közös stratégiai gondolkodásra és egymás iránti tiszteletre van szükség.

Novákban még élénk a szovjet birodalmi mentalitás emléke

A magyar államfő Oroszországról azt mondta, voltak, vannak és lesznek kapcsolatok a két ország között, ahogy Európa és Oroszország vagy Ukrajna és Oroszország között is. „Az orosz–magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie. Magyarország kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszország biztosítja, az ország dolgozik azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen” – mondta. Beszélt arról is, hogy az orosz belpolitikába nem kívánnak beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatnak.

Nekünk, magyaroknak, személyesen nekem is túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem

– mondta.

Figyeli a brüsszeli vitákat

Az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáról az államfő azt mondta, Magyarország tizenkilenc éve uniós tagállam, megtanulta a működési logikát, a szabályokat.

Ugyanazt a teljes jogú tagságot követeljük a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár. Egy helyet a brüsszeli asztalnál. És szuverenitást Budapesten, Magyarországon.

Novák azt mondta, Magyarország a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja; a véleményét elmondja, a közös döntéseknek részese, és jelezte, hogy a kormány és a brüsszeli intézmények közötti vitákat figyelemmel kíséri, a megállapodásoknak megfelelő jogszabály-módosításokat aláírásával támogatja.

Szerinte démonokat kerget, aki revizionizmust lát

Az interjúban arról is kérdezték Novákot, hogy egyetért-e Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos gondolataival.

Számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van. Értékrendem szerint keresztény, konzervatív nő vagyok, aki elfogadja, sőt, igényli a sajátjától eltérő véleményeket, gondolatokat

– válaszolta az államfő, aki szerint démonokat kerget, aki revizionizmust lát abban, hogy Magyarországnak fontos a környező országokban élő magyarok szülőföldön történő boldogulása. Novák azt mondta, nem tudja elfogadni, hogy éppen a háborútól szenvedő Ukrajnában fordítanak most külön energiát arra, hogy az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetét ellehetetlenítsék, pedig az anyanyelvhasználat, a kisebbségi jogok elvitathatatlanok.

A nők és az LMBTQ-személyek is szóba kerültek

Novák Katalin arra a kérdésre, hogy Magyarország diszkriminálja a nőket és az LMBTQ-személyeket, azt válaszolta, hogy Magyarországon mindenki szabadon élhet, nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül, a törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is. A hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az alaptörvény – mondta.

És a visegrádi csoport is

A köztársasági elnök azt is mondta, ha nem is virul, de él a visegrádi csoport. A magyar érdek az erős visegrádi közösség, ezért mi azt képviseljük, hogy tegyük zárójelbe azt, amiben nem értünk egyet, ahol eltérő a megközelítésünk, és mutassuk meg: a közép-európai emberekben ott az erő, a lehetőség.

Szó volt a migrációról is

Az olasz kormányról szólva kiemelte Giorgia Meloni miniszterelnökkel való baráti kapcsolatát és azt, hogy a magyarok és az olaszok érdekei és szándékai egy irányba mutatnak az illegális migráció elleni határozott fellépés, a nyugat-balkáni bővítés, a keresztények védelme és a családi értékek melletti kiállás terén is. A migrációról közölte, el kell fogadni, hogy erről a kérdésről nem egyformán gondolkodnak az európai emberek. Van, ahol több gazdasági bevándorlót szeretnének látni, van, ahol kevesebbet, ebben a vonatkozásban kényszert alkalmazni nem lehet.

Novák Katalin az olasz államfő meghívására kedden utazott Rómába, ahol négyszemközti, illetve plenáris tárgyalást is folytat Sergio Mattarellával, találkozik az olasz szenátus elnökével, a képviselőház elnökével és a tárca nélküli családügyi miniszterrel is. A magyar államfő szerdán találkozik Giorgia Meloni olasz kormányfővel.