33 év után tudta meg egy falu, hogy egy másik településhez tartozik, és rossz helyen is szavaz
2023. január 19. – 15:42
Egy sima rendezési terv módosításnak indult, majd a Miniszterelnökséget is megjárta az alig 300 lelkes Győr-Moson-Sopron megyei Mindszentpuszta hovatartozása. A helyiek 1989-ben még szavaztak is, Pérhez szerettek volna csatlakozni Mezőörs helyett, de mint most kiderült, már a kérdést sem tették fel egyértelműen, majd nem lett ingatlanátvezetés, sőt a határrendezést sem fogadták el. Vagyis hiába hitték tavalyig, hogy Pér településrészei, és szavaztak ottani jelöltekre az önkormányzati választásokon, hivatalosan Mezőörsön maradtak. Most írhatják át a személyi adatokat és a lakcímeket.
Tavaly tavasszal jókora meglepetéssel fogadta a Győrhöz közeli Mezőörs, hogy nem is lesz olyan egyszerű a rendezési tervének módosítása, mint amilyennek gondolták. Egy sokmilliárdos üvegfeldolgozó települne a faluba, ezért lenne szükség a változtatásra, ám a közeli Pér és Mezőörs között fekvő Mindszentpuszta közigazgatási határrendezése megakasztotta a folyamatot. Több mint három évtizedes, megoldatlan ügy jött a felszínre, melyet most kell rendezni.
Szavaztak, a tanács döntött, mindenki azt hitte, rendben van
Az ügy egészen 1989-ig nyúlik vissza. Mindszentpuszta a tanácsi rendszer megszűnésekor Mezőörsről leválva Pérhez csatlakozott. Legalábbis ezt hitték. Akkor helyi szavazást is tartottak az ügyben, a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanács határozattal erősítette meg a közigazgatási területéhez csatolást, Pér pedig mindezt jóváhagyta.
Több mint három évtized telt el. Mindenki abban a hitben volt, hogy Mindszentpuszta Pérhez tartozik, lakói az önkormányzati választásokon a péri jelöltekre szavaztak, majd tavaly nyáron szőr került a levesbe.
A rendezési terv módosításának eljárása közben az állami főépítész júniusban jelezte, hogy Mezőörs esetében a dokumentáció nem fedi le a település teljes közigazgatási területét, Pér viszont a közigazgatásán kívüli terület szabályozását is tervezi. Mindkét esetben Mindszentpusztáról volt szó. A három település fekvése térképen:
Több egyeztetés után – amelyeknél mindig előkerült egy-egy új dokumentum – a mezőörsi testület úgy döntött, megkeresi a megyei kormánymegbízottat és a Belügyminisztériumot, hogy végül is hová tartozik Mindszentpuszta, és miként tudná ezt az ügyet leválasztva minél hamarabb végigvinni a rendezési terv módosítását.
Sokan azt sem tudhatták, mire szavaztak
Lázas aktakeresés indult a rendszerváltás éveiben történtek kapcsán, közben a Belügyminisztérium a Miniszterelnökségre, az pedig a megyei kormányhivatalhoz passzolta az ügyet. A kormánymegbízott tavaly októberben aztán egy egyeztetésen jelezte:
az iratok alapján 1989 és 1992 között az ügyben az események másképp zajlottak, mint azt valamennyien tudták.
Eleve az 1989-es szavazáson nem is az volt a konkrét kérdés, hogy Mindszentpuszta Pérhez vagy Mezőörshöz akar-e csatlakozni, hanem „Akarja-e a településnek a közös községi tanácsból kiválását és Mezőörsön önálló községi tanács kialakítását?” Sokan nem is feltétlenül értették, miről szavaztak, így aláírásgyűjtésbe is kezdtek akkor új szavazás kiírására, ezt azonban végül elvetették.
Pér a szavazásra hivatkozva akkor kezdeményezte a megyei tanácsnál, hogy csatolják a községéhez Mindszentpusztát: a tanács ezt határozatban meg is erősítette. Mostanra derült azonban ki, hogy a teljes körű végrehajtás elmaradt, mert az ingatlanátvezetésre anyagi okokból nem került sor, és 1991-ben Mezőörs testülete nem fogadta el a községet elválasztó határvonalat – így bár mostanáig mindenki azt hitte, ez rendezett ügy, Mindszentpusztát hivatalosan nem is csatolták akkor Pérhez.
Önállósodhatnak, de egyelőre kevés volt az idő
Széles Sándor kormánymegbízott tavaly ősz végén ezután az érintett településeknek egy idősínt állított össze a területszervezési eljárás végigvitelére. Ekkorra már az is opció volt, hogy Mindszentpuszta önálló lesz. Rákli Tibor, a mindszentpusztai Vezseny Egylet elnöke az önállósodás mellett kardoskodik:
„Mivel a novemberi testületi döntések után nagyon szűk időhatárt (2023. január 31.) kaptunk a kormányhivataltól a helyi népszavazás lebonyolítására és annak alapján a megfelelő dokumentumok beküldésére, így arra nem kerülhetett sor – vagyis 2024-ben az önkormányzati választásokon még biztosan nem lesz önálló Mindszentpuszta. Szándékunkról azonban nem mondunk le, szeretnénk, ha 2029-re magunk alakíthatnánk önkormányzatot” – mondta a Telex kérdésére.
A lakcímeket is át kell vezetni
Tavaly novemberben ugyanis közös testületi ülést tartottak Mezőörsön, ahol közel félszáz mindszentpusztai is részt vett. Ezen Szőke Barnabás mezőörsi polgármester kijelentette: támogatja Mindszentpuszta önállóvá válását, de amíg ez nem történik meg, szeretettel várják vissza a településrészt. Ennek részeként azonban a személyiadat- és lakcímnyilvántartásukat most át kell vezetni Pérről Mezőörsre.
Ki fogja ezt fizetni, és mikortól tartoznak majd Mezőörshöz? – hangzott el a kérdés az ülésen. Ezt azonban a Belügyminisztérium sem tudta megmondani, mert ahogy Slánicz Katalin jegyző fogalmazott, a települések közötti átvezetés országos szinten is egyedi, hisz igazából Mindszentpuszta soha nem is tartozott Pérhez – más kérdés, hogy szinte mindenki így tudta.
Biliczki József péri polgármester is az önállósodási törekvés mellett foglalt állást.
Miből tartanánk fenn magunkat?
Az alig 300 lelkes Mindszentpuszta közepén szerda délelőtt a helyi vendéglőben egyetlen vendéggel sem találkoztunk, csak a tulajdonos, Dömötör Győzőné fogadott. „Este valamivel többen vannak, de annál az egy asztalnál elférnek” – mutatja. Hozzáteszi, a beköltözők nem nagyon vesznek részt a falu életében, hozzá sem nagyon járnak. Letelepedtek itt a közeli Vámosszabadiról, de a 300 kilométerre lévő Ózdról is.
„Azt sem tudjuk már, hová tartozunk. Nemrégiben Péren volt egy nyugdíjas találkozó, ott már azzal fogadtak: miért nem Mezőörsre mentünk?” – kezdte a vendéglő tulajdonosa.
Tősgyökeres mindszentpusztai, ő is szavazott 1989-ben. „Pérhez szerettünk volna tartozni, ott a reptér, gazdagabb, fejlődőbb településnek láttuk, mint Mezőörsöt. Azt reméltünk, ez nekünk is jó lesz. Tulajdonképpen gyorsan lett is vezetékes víz és gáz Mindszentpusztán, működtek a dolgok.” Dömötörné is hallott arról, hogy sokan helyben azt szeretnék, legyen önálló a település. „Az lenne a legjobb, de más kérdés, miből tartanánk fenn magunkat. Kevés a vállalkozás, az állam meg nem fogja annyival támogatni a falut, amennyivel kellene. Egy önálló önkormányzat működtetése sok költséggel jár, ezt miből fizetnénk?” – kérdezte.
A mindszentpusztaiak aggódnak, hogy ha most Mezőörshöz kerülnek, az sokba lesz nekik: a vállalkozások, személyes okmányok átíratásának költsége és a vesződség terheli őket. „Nekem a pénztárgépem után is módosítani kellene, ennek nem örülnék” – mondta Dömötörné. Igaz, a tulajdonos azon is töri a fejét, hogy eladja a vendéglőt. „Szerintem még háromszázan sem laknak Mindszentpusztán, miközben az áramért havonta az eddigi 36 ezer helyett most a dupláját fizetem. Tíz éve nyugdíjas vagyok, még kiegészítésnek sem mondanám, amit itt keresek. Az ingatlan az ÁFÉSZ után a sajátom lett, felújítottam, törlesztettem a hitelt, és mire minden meglett, ráment az egészségem. Az, hogy még működtetem, megrögzöttség, lelkiismereti kérdés: sok évtizedes családi vállalkozást nem szívesen zárnék be.”
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
