Egy ittas sofőr törte össze a parkoló autóját, de a tulajdonos kártérítés helyett csak magyarázkodást kapott

A tizenéves Ford Mondeo oldalát lassan megkapja a rozsda, de Sándor szeretne időt nyerni, amíg elkezdődik a javítás. Az autó egy több mint tizenegy hónapja történt balesetben sérült meg, és bár egyelőre bizonytalan, hogy mikor érkezik a kártérítés, lassan a karosszéria jelentős részét ki lehetne tapétázni a rendőrség, illetve a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elutasító válaszaival.

Olvasónk egyszerre volt szerencsés és hihetetlenül peches, amikor 2022. február 5-én, kora reggel induláshoz készült. Éppen az utcán szabályosan parkoló Ford csomagtartójába pakolt a XIX. kerületi háza előtt, amikor egy sötét színű Peugeot 407 kupé kihajtott a közeli mellékutcából, és kanyarodás közben telibe találta a Ford bal oldalát. Fél perccel később lépett volna Sándor a vezetőoldali ajtóhoz.

A balesetet okozó sofőr először azt mondta neki, hogy megtéríti a kárt, majd egy másik autó rendszámával kitöltött baleseti bejelentőlapot vett elő, ám ezt olvasónk észrevette. A csattanásra felfigyelt Sándor felesége is, kirohant a házból, és rendőrt hívott telefonon, de elsőként egy éppen arra járó XIX. kerületi járőr érkezett a helyszínre. Igazoltatta a Peugeot-ban ülő férfit, és vissza is tartotta, mert el akart hajtani.

Később megérkezett a XVIII. kerületi rendőrség helyszínelője is, elkészítette a jegyzőkönyvet és a fotókat, megfújatta az alkoholszondát a baleset okozójával, valamint ellenőrizte a Peugeot-t a központi nyilvántartásban. Így derült ki, hogy

az autónak nem volt érvényes kötelező biztosítása, vezetője pedig alkoholt fogyasztott.

A helyszínelő ezután hívta a kollégáit, és elvitette a Peugeot sofőrjét. A francia kupén korábbi sérülések nyomai is láthatók voltak, ezért nem lehetett kizárni, hogy gazdája előzőleg egy másik autónak is nekiment.

Ezzel kezdődött Sándor végtelen kálváriája, ugyanis az ügyet nem szabálysértésként, hanem az ittas vezetés miatt indított büntetőeljárásban vizsgálták. Fontos különbség ez, hiszen a másfajta besorolás miatt Sándor ügye lett a mellékszál.

A történtek utáni hetekben olvasónk többször járt a két érintett kerületi kapitányságon, illetve bejelentette a kárt a Mabisznak. Azért fordult a szervezethez, mert minden hasonló kárügy itt landol, ha az egyik félnek nincs biztosítása. Hamarosan el is ment Sándorhoz a szövetség által megbízott független kárfelmérő, de hiába fotózott és jegyzetelt, a rendőrök éppen a büntetőeljárásra hivatkozva nem adtak részletes tájékoztatást az ügyről.

Sándor a baleseti jegyzőkönyv helyett csak egy szűkszavú igazolást kapott. Az pedig szintén csupán a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak a Telex kérdéseire adott válaszaiból derül ki, hogy a Peugeot vezetőjének ügyében indított vizsgálatot 2022. június 17-én befejezték és átadták az ügyészségnek, amely szeptember 13-án vádat emelt, majd október 28-án, tárgyalás mellőzésével büntetővégzést is hoztak.

Ezen a ponton a Mabisz és a rendőrség magyarázatai kínosan kettéválnak. A szövetség azt állítja, hogy a biztosítási törvény szerint Sándornak kellett volna benyújtania az ütközés körülményeinek tisztázásához, illetve a számla nélkül 381 ezer forintra becsült kár megtérítéséhez szükséges rendőrségi papírokat. Erre március 23-án és április 14-én is felszólították, és az utóbbi levélhez csatolták a kárigények érvényesítésével kapcsolatos szabályokat, illetve a fogyasztóvédelmi lehetőségeket tartalmazó tájékoztatót is.

A Mabisz júniusban is azt írta Sándornak, hogy a rövid rendőrségi igazolás nem elég a balesetet okozó sofőr felelősségének megállapításához, a további ügyintézéshez jogerős rendőrségi határozatot kérnek. A biztosítók szövetsége hozzátette, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerint a baleset bejelentésétől számított 3 hónapos határidőn belül a kárigényt nem tudják elbírálni, így kártérítést sem fizet a szervezet. A levél végén megjegyezték, hogy amennyiben az elévülési időn belül a balesetben vétlen és a büntetőeljárás részleteiről mit sem tudó olvasónk újabb dokumentumot, vagy újabb adatot küld, ez alapján újra megvizsgálják a kárigényét.

Kérdéseket küldtünk a Magyar Biztosítók Szövetségének is. A válaszokban azt írták, hogy a Mabisz lépései a polgári törvénykönyvhöz és a már említett biztosítási törvényhez vannak kötve, valamint hogy a polgári jog és a kialakult bírósági gyakorlat szerint a károsult kötelezettsége bizonyítani a kár tényét, illetve mértékét és azt is, hogy az a károkozó magatartással összefüggésben keletkezett-e. Ellenkező esetben a kárigényt elutasítják.

A Mabisztól megkaptuk a büntetőeljárásról szóló törvény sértettre vonatkozó definícióját, illetve leírták, hogy ilyen esetekben a károsultnak joga van ahhoz, hogy az ügyében keletkezett iratokat megismerje. Tehát azt állítja a biztosítók szövetsége, hogy a hatóságok értelmezése szerint nem kérhetnek olyan dokumentumokat a rendőrségtől, vagy az ügyészségtől, amelyek alapján le tudják zárni Sándor kártérítési ügyét.

Levelüket azzal zárták, hogy miután olvasónk 2022. június 6-án arról tájékoztatta a Mabiszt, hogy a rendőrség szerint a szövetség mégis kérhet a felelősséget tisztázó határozatot a rendőrségtől, ezért többször is kérték ezt, mégsem kaptak olyan iratot, amely alapján fizethetnének Sándornak.

Fontos részlet, hogy a BRFK szerint a Mabisz 2022. november 17-én kereste meg a rendőrkapitányságot, onnan pedig december 19-én küldtek igazolást és mint írták, ebben megnevezték a baleset okozóját, illetve megadtak minden, a bizonyíthatósághoz szükséges adatot. Ezután viszont a BRFK válaszai szerint a Mabisz nem kereste újra a rendőrséget. Az újabb kapcsolatfelvételre csak azután került sor, hogy elküldtük kérdéseinket az érintetteknek, ezután a kerületi kapitányság ismét felvette a kapcsolatot a Mabisszal és újabb adatközlő tájékoztatót küldött a szövetségnek.

A sok dátum láttán könnyen lehet olyan érzésünk, hogy senki nem tehet semmiről, ezért Sándor jobban teszi, ha tizenegy hónappal az ütközés után megbékél a helyzettel, hogy bár elvileg jár neki 381 ezer forint a Ford javítására, mégsem kaphatja meg a pénzt. Mivel az eset közel egy éve történt, kérdés, hogy milyen minőségben lehet eltüntetni a Ford sérüléseit a mostani árak mellett.

Az ügy részleteit, valamint a Mabisz és a rendőrség válaszait elküldtem dr. Gombolai Éva jogtanácsosnak, a D.A.S. Jogvédelmi biztosító munkatársának is, aki szerint a biztosítók, így a Magyar Biztosítók Szövetsége sem hivatkozhat arra, hogy meg kell várni és el kell küldeni nekik a jogerős hatósági határozatot a kárrendezéshez.

A szakértő szerint a mostanihoz hasonló esetben a károsult autósnak csak azt kell bizonyítania, hogy a baleset megtörtént, illetve hogy mekkora kár keletkezett. Hozzáteszi, hogy a biztosítás nélküli autósok által okozott károk rendezésére szolgáló Kártalanítási Számlát kezelő Mabisznak joga és kötelessége, hogy megállapítsa a kártérítési követelés jogosságát.

Bár Gombolai Éva szerint előfordulhat, hogy ehhez nincs elegendő adata, önmagában a Mabisz által kért jogerős határozat hiánya nem zárja ki a kártérítés kifizetését, ellentétben azzal, amit a szövetség állít.

A szakértő úgy látja, hogy mivel egy parkoló autót tört össze a Peugeot-t ittasan vezető sofőr, az sem merül fel, hogy az ütközést Sándor okozta. Sőt, a szakértő szerint éppen ezért elég azt igazolnia, hogy az álló autójának melyik másik jármű ment neki, illetve hogy a Ford emiatt sérült meg. Ezek egyébként pont szerepelnek is a rendőrségi igazoláson.

Mivel ittas vezetés miatt indult eljárás a baleset okozójával szemben, Gombolai Éva szerint nagy szerencse, hogy az ügy viszonylag gyorsan lezárult. Más esetekben abszurd lenne, ha egy évek alatt megszülető jogerős ítélethez kötnék, illetve köthetnék a kártérítést. Úgy látja, felesleges és méltánytalan, hogy a balesetben vétlen olvasónk pénz nélkül maradt közel egy évig.

A rendőrség felelőssége is felmerül a D.A.S Jogvédelmi biztosító szakértője szerint, hiszen a történtekről szóló jelentés napokkal később rendelkezésre állhatott, és ezt a károsult ki is kérhette volna a kerületi kapitányságtól, de állítása szerint erre a kérésére többször nemet mondtak a kapitányságon.

Akár szabálysértési eljárás, akár büntetőeljárás indul, a sértettnek mindig joga van iratbetekintéshez, és kérhet másolatot is, ami meggyorsíthatja a kárrendezést.

Bár Sándor és a hozzá hasonló helyzetben levők meg tudják gyorsítani a folyamatot azzal, hogy maguk kérik a rendőrségtől az adatokat, erre a törvény a Mabisznak és a biztosítóknak is lehetőséget ad. A szakértő úgy látja, szintén az ügy pikantériája, hogy az eljárásnak, amelynek a befejezéséről szóló jogerős határozatot kérték Sándortól, nincs is köze a kártérítési igényhez. Az ugyanis ittas vezetés vétsége miatt zajlott, vagyis a bíróság azért büntette meg a Peugeot vezetőjét, mert ittasan ült volán mögé, és nem azért, mert nekiment Sándor Mondeójának.

Ez Gombolai Éva szerint egyúttal azt is jelenti, hogy nemcsak felesleges, de szinte értelmetlen ilyen esetben a határozat bekérése. Olvasónk akkor is jogosult lenne a kártérítésre, ha a büntetőeljárás során felmentik a Peugeot vezetőjét. A szakértő általános tapasztalata szerint gyakori probléma, hogy olyan iratokat kérnek be a biztosítók a kárrendezéshez, amelyekre nincs szükség, és olyan eljárások befejezéséhez kötik a kifizetést, amihez nem köthetnék, miközben eleve lassú az ügyintézés.