185 ezer forintért, vizsga nélkül ígér jogosítványt az az ismeretlen, aki két hónapja a jogosítványom és a motorom forgalmi engedélyének fotójával hirdet a Facebookon. A közösségi oldal több bejelentés után sem törli a nem létező szolgáltatást népszerűsítő profilt, a büntetőügyekre szakosodott ügyvéd szerint a rendőrségnek kellene lépnie, az autósiskolákat és a vizsgáztatást felügyelő központ pedig adott néhány biztos tippet a hasonló csalások kiszűréséhez.
Könnyed év végi szórakozásnak tűnt, valójában viszont egy abszurd csalási kísérlet részleteit osztotta meg velem két hete egy olvasó. Elküldte a Szuper autósiskola és igazolt dokumentumok nevű Facebook-oldal képernyőfotóját, és arról érdeklődött, hogy náluk szereztem-e a jogosítványomat. A kérdés jogos, mert a felület gazdájáról semmi nem derül ki, ugyanis sem telefonszámot, sem cégnevet nem adott meg, ugyanakkor a fejlécen, valamint néhány ügyetlen szövegezésű posztban az én jogosítványom és persze az arcképem, illetve a motorom forgalmi engedélyének adatlapoldala látható. Kibírtam nevetés nélkül, de érdekelni kezdett az ügy.
Az okmányaim természetesen nem a magát valamiért nonprofit szervezetként meghatározó Facebook-oldal névtelen gazdájától származnak. Mindkettő a megszokott módon került hozzám, amikor 2000-ben megszereztem a motor-, majd 2006-ban az autójogosítványt, illetve 2018-ban a megvettem a képen szereplő forgalmihoz tartozó motorkerékpárt. De hogyan szerezte meg az irataimról készült fotót a gyanús Facebook-oldalt regisztráló idegen?
Egy címlapképpel is lehet csalni
A képet 2021. március 28-án készítettem ahhoz a totalcaros cikkhez, amelyben elsőként írtam meg, hogy 2023. január 1-től senkinek nem lesz kötelező magánál tartania a magyar forgalmiját és jogosítványát. Sokakat érdekelt a téma, később a Telexen is bemutattuk a változás részleteit, és talán éppen az eredeti cikkre érkezett kattintások miatt sorolta előre a fotót a Google-algoritmus a témához kapcsolódó keresési találatok közt. A 2022. október 3-án létrehozott Facebook-profil gazdájának vélhetően kellett egy használható kép, ezt találta meg elsőként, de nem gondolt arra, hogy valaki engem is elvezet az oldalához.
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont a Telex kérdéseire azt írta, hogy
mindez bűncselekmény, amelyben feljelentés alapján a rendőrség indíthat eljárást.
Hozzátették, hogy egy képzési engedéllyel működő autósiskolának kötelező honlapot üzemeltetnie, amelyen többek közt fel kell tüntetni, mennyi pénzért nyújtja szolgáltatásait, illetve minden lezárt negyedév végén közzé kell tennie az úgynevezett Vizsga Sikerességi Mutatót, az Átlagos Képzési Óraszámot és a Képzési Költséget.
A válaszlevél arra is kitért, hogy a közúti járművezető-képzéshez kapcsolódó engedélyek kiadása az Építési és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartozik. A hivatalosan működő autósiskolák azonosítószámot kapnak, illetve szerepelnek a minisztérium által kezelt nyilvántartásban, amelyet erre a linkre kattintva bárki megnézhet. Mi is megtettük, és ahogy várható volt, nem szerepel rajta a Szuper autósiskola.
Mivel a jogosítványom és a forgalmim azonosítószámát kitakartuk a régi cikk közlése előtt, sokáig arra gondoltam, hogy felesleges energiát pazarolni az álprofilra, mert egy idő után törli majd a Facebook. Jelentettem is a csalást a Facebookot üzemeltető Metának, sőt, ezt korábban megtette az engem megkereső olvasó is, aki egyébként fizetett hirdetésben találkozott először az álprofillal.
185 ezer forintért lopják el az adataidat
2023. január 10-én azonban változatlanul aktív volt az oldal. Úgy tűnik, a Zuckerberg-galaxisban a csalóknak is jár némi egérút, ráadásul a csak nevében nonprofit szervezet gazdái odafigyelnek az érdeklődőkre, így a kérdéseimre is igyekeztek válaszolni. Így derült ki, hogy az átverőknek
85 ezer forintot előre kell átutalni a folyamat elindításához, és amint elkészült a jogosítvány, fényképet vagy videót küldenek róla
– írták furcsa nyelvezetű üzeneteikben. Ezután kell elküldeni a maradék 100 ezer forintot, majd futár hozza az okmányt, ígérték, és közben aligha vették észre, hogy éppen az oldaluk fejlécén szereplő jogosítvány gazdája érdeklődik, ami legalábbis felveti, hogy az illető nem szeretne tőlük hamis jogosítványt vásárolni. Az első válaszban megjegyezték, hogy az általuk gyártott okmány bekerül a magyar kormány adatbázisába, és a jelek szerint valamiféle etikai érzék is lehet a tükör túloldalán, hiszen rákérdeztek, hogy azért tudok-e vezetni.
Tovább játszottunk és játszunk azóta is az ismeretlenekkel. Megírtam, hogy a magyar kormánynak nincs jogosítványokkal kapcsolatos adatbázisa. Erre azt válaszolták, hogy „uram, a jogosítvány jól bekerül a magyar kormány adatbázisába, hallgassa meg, mit mondok, ha egyetért, elküldi a szükséges dokumentumokat”.
Ezek a szükségesnek mondott dokumentumok véletlenül pont alkalmasak arra, hogy egy naiv áldozat személyes adataival újabb csalásokat kövessenek el, hiszen fotót kérnek róla, az aláírásáról, illetve a személyi igazolványa mindkét oldaláról.
A beszélgetés tragikomikusan folytatódott, miután másodszor is jelentettem a Facebooknak, hogy hamis az oldal. A titokzatos csetpartner érzékelhette, hogy nem én vagyok az év fogása, hiszen azt írta, hogy „uram, nem tudom, miben kételkedjek benned! itt van egy példa”, majd elküldött két rossz minőségű képet egy P. Zoltán nevére 2022-ben kiállított magyar jogosítványról, később pedig megismételte, hogy csak azoknak segítenek, akik tudnak vezetni. Egy újabb keresztkérdés felbőszítette a csalót, hiszen azzal reagált, hogy „uram, ha nem magabiztos, akkor tegye meg valahol máshol, nem vagyok itt beszélgetni”.
A fentiekkel kapcsolatban megkerestem Fazekas Tamás büntetőügyekre szakosodott ügyvédet, elküldtem neki a Facebook-oldal képernyőfotóit, illetve az üzenetváltásokat. Az ügyvéd szerint ezek alkalmasak a csalás gyanújának megállapítására, hiszen azt a hamis látszatot kelti a hirdető, hogy a jogszabályi előírások megkerülésével szerez gépjárművezetői engedélyt, és ezért pénzt kér, vagyis kárt okoz.
Bár sem az adataimat, sem a fotómat, sem pénzt nem küldtem, Fazekas szerint, ha valóban küldenének szabályos jogosítványt, az további, akár korrupciós bűncselekményeket, például közokirat-hamisítást jelenthet. Bár úgy látja, az ilyesmi általában puszta blöff, és csak a pénzt szedik be a jelentkezőktől.
Azért is fontos, hogy hasonló helyzetben senki ne küldje el a személyes adatait egy bizonytalan hátterű szolgáltatásért, mert az aláírást és az okiratmásolatokat további bűncselekményekhez is felhasználhatják gyenge minőségű, biztonsági elemeket nem tartalmazó, de visszaélésre alkalmas kártyák elkészítésével.
A fotó és a személyes adatok felhasználása önmagában szintén törvénybe ütközik, ugyanis ez is adatkezelési szabályokhoz kötött, teszi hozzá az ügyvéd.
A pendrive-ra mentett internet
2018 augusztusában a sokadik alkalommal találtam lopott autófotókkal feltöltött hirdetéseket a Használtautó.hu portálon. Ezekben akkoriban más hirdetésekből, illetve a Totalcar saját tesztjeiből származó képekkel, a reális árnál olcsóbban kínáltak autókat a neten. A trükk arra épült, hogy aki nem szeretne lemaradni az évszázad vételéről, némi előleg előleg átutalásával bebiztosíthatja magát, mert az álhirdető azt ígérte, hogy nem adja másnak az autót, mielőtt a pénzes érdeklődő a helyszínre ér.
Az átutalás után általában elérhetetlenné váltak a csalók, ráadásul sokáig folytathatták a pénzgyűjtést, mert az áldozataik olykor szégyellték magukat, és nem tettek feljelentést. A hasonló esetek egész sora gyűlt össze pár év alatt, és látványos volt, hogy a hirdetési oldalak nemtörődömségből vagy lassúságuk miatt egy darabig nem léptek fel hatékonyan a felületeiken pecázgató bűnözőkkel szemben.
A jelenségről szóló cikk készítésekor felhívtam a rendőrséget, majd miután kiderült, hogy nem napi rutin a hasonló netes visszaélések kezelése, az akkori szerkesztőség közelében lévő III. kerületi kapitányságra küldtek. Bármilyen furcsa, az alapján döntötték el, hogy ki az illetékes, hogy hol interneteztem, amikor értesültem a csalásról.
A nyomozó megkért, hogy mentsem le a bizonyítékaimat egy pendrive-ra. Megtettem, leadtam a lementett fotókat, weboldal-töredékeket és a telefonhívások hangfelvételeit, majd két évvel később, 2022 márciusában küldtek egy levelet a Szolnoki Járásbíróságról. A magyar elkövetőt és bűnsegédjét 3, illetve 2 év börtönbüntetésre ítélték, illetve lefoglalták a számláikon lévő pénzt. Az ítéletben felsoroltak néhány károsultat is, én pedig mehettem volna a pendrive-ért a kapitányságra. Három és fél év alatt jutott el az ügy az ítélethirdetésig. Ez az interneten több mint egy örökkévalóság, bár kétségtelen az eredmény.
Fazekas Tamás szerint a rendőrség eszközei és eljárása meglehetősen körülményes lehet az ilyen esetekben, különösen, ha az elkövetők nincsenek Magyarországon. Ezúttal erre utal, hogy a Messenger-üzenetekben sok az egyeztetési hiba, néha tegeznek, máskor pedig magáznak, olykor nem is a kérdésemre válaszolnak. További bizonyíték, hogy az arcképes igazolványomat mások arcába toló jogsinepper-oldal két kezelőjének elsődleges tartózkodási helyeként a Nyugat-Afrikában található Benint jelöli meg a Facebook a profilból elérhető átláthatósági adatlapon.
Mindig érdemes megnézni ezt az adatlapot, hiszen, mint ott írják: „Gyakran előfordul, hogy egy oldalt több ember kezel, különböző helyekről. Ellenőrizni tudod, hogy nincs-e ellentmondás egy oldal célja és az oldalt kezelő emberek helye között.” Persze ezt az ellentmondást maga a Facebook is ellenőrizhetné, és kilőhetné a nyilvánvaló eseteket.
A gyanúsítottak azonosításához a rendőrségnek jogsegély keretében meg kell keresnie a Facebook üzemeltetőjét, ám a tartózkodási helyük alapján nincs sok esély, hogy megtalálják őket. Fazekas Tamás hozzáteszi, hogy a fentiek ellenére nem a magyar hatóságok hibája, hogy ilyen csalókat csak akkor tudnak elfogni, ha az adott országban vannak. Így viszont a feljelentés egyetlen biztos haszna az lehet, hogy a rendőrség megkeresésére törlik a profilt a Facebookról.
Közösségimédia-szakértő: Egy bejelentés nem ér sokat
Klausz Melinda közösségimédia-szakértő szerint ezeken a felületeken egyre gyakoribb, hogy visszaélnek a feltöltött fotókkal vagy nevekkel akár anyagi haszonszerzés céljából. Gyakran az elkövetők sincsenek tisztában azzal, hogy fényképeket lementeni bármilyen felületről és azt újra feltölteni, illetve abból üzletet építeni jogilag aggályos.
Azt javasolja, hogy ha találkozunk a fotónkkal bármilyen felületen, jelentsük a tartalmat szellemi tulajdonnal való visszaélés vagy személyiségi jogok megsértése miatt. Klausz ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy egy jelentés nem jelentés a Facebook számára, mert ha sok pozitív visszajelzés, tehát lájk, hozzászólás, illetve a képre történő kattintás érkezett egy tartalomra, és senki nem rejtette el vagy jelentette be azt, akkor az algoritmus sokszor a tömegnek ad igazat, és nem foglalkozik az egyedi bejelentésünkkel.
Emiatt fontos, hogy minél többen, minél gyorsabban jelentsék az illegális tartalmat, és lehetőleg szerint ugyanazt az indokot jelöljék meg. Minél több ilyen jelentés érkezik, annál biztosabb, hogy gyorsan intézkedik a rendszer.
A szakértő kitért arra is, hogy gyakran észre sem vesszük a jogtalan fényképfelhasználást. Ebben tudott korábban segítségünkre lenni az arcfelismerés funkció a Facebookon, amely szólt, ha olyan fotót talált a rendszer, ami valószínűleg rólunk készült. A funkcióval kapcsolatban azonban sokan megijedtek annak adatkezelési vonatkozásai miatt, így azt hivatalosan 2021 novemberében kikapcsoltak.
Tragikus fejlemény, hogy közvetlen érintettként is támogatókat kell szerezni egy nyilvánvaló facebookos csalás megfékezéséhez. Azt hiszem, ideje lementenem a csalók oldalát és feljelenteni őket a rendőrségen, hátha erre már lépni fog a Facebook. Addig viszont a fotómmal házaló profilon háborítatlanul folytathatják az adat- és pénzhalászatot.
