Nem vonulhatunk mindig téli álomra, mint a medvék – két hónapra kénytelen bezárni a szegedi Móra Ferenc Múzeum
2022. december 29. – 16:51
A szegedi önkormányzati intézmények nagy részével együtt januártól két hónapig lesz zárva a Móra Ferenc Múzeum is, amelynek időszaki kiállításait a koronavírus-járvány előtti években százezrek látták. A korábbi bevételeket a működésre kellett költeni, és az energiaválság most a múzeumot sem kíméli. Fogas Ottó igazgató abban bízik, hogy a téli szüneten kívül sikerül majd más megoldást találni jövőre az energiaköltségek mérséklésére. Az állami támogatással ezt az ágazatot sem kényeztetik el: van olyan kétdiplomás munkatárs, aki a minimálbérhez közeli fizetést visz haza.
A Móra Ferenc Múzeum munkatársai már hetekkel korábban megkezdték az előkészületeket a december végi zárásra és a két hónapos működési szünetre. Fogas Ottó, aki 2011 óta a múzeum igazgatója, a Telex kérdésére elmondta, hogy alapos szervezőmunkát igényelt a száz embert foglalkoztató, nyolc különálló épületben lévő intézmény átállítása a kényszerű téli szünetre. 2023 első két hónapjában a Tisza-parti főépületen kívül zárva lesz a mellette lévő Vár és Kőtár, a Fekete ház rendezvény- és tárlatközpont, a Kass Galéria kiállítóterem, a Varga Mátyás Színháztörténeti Gyűjtemény és Kiállítóhely, valamint az ötezer négyzetméteres raktárbázis is.
A gazdasági és a munkaügyi részleget egy önkormányzati épületbe helyezik át, amely télen is működik, ott a munkához szükséges dokumentációt, illetve a számítógépes és programhátteret is biztosítani kellett. A múzeumnak január-februárban több tízmilliós pénzforgalma lesz, a béreket fizetni kell, az ügyek intézése nem állhat meg.
A Móra Ferenc Múzeum főépülete az intézmény központja, ahol a fűtést három gázkazán adja, a radiátorokban keringő 11 ezer liter vizet pedig szivattyúrendszer mozgatja, ezt a rendszert nem olyan egyszerű kikapcsolni-bekapcsolni, mint egy családi házban.
A fűtést januártól mérséklik, de a festmények és más műtárgyak megóvása érdekében hetente többször ellenőrzik majd az épületben a páratartalmat és a hőmérsékletet, ami nem lehet túlságosan alacsony. Az önkormányzat engedélyezte, hogy 13-15 fokot tartsanak, ahol az szükséges.
Az 1896-ban megnyílt épület falainak többsége majdnem 1 méter vastagságú, ami jó hőszigetelést ad, viszont a termek belső magassága miatt sok energia kell a fűtéshez. Az ablakokat nem tudták kicserélni a két éve zárult felújításkor, mert a ház műemléki jellege miatt nem lehet bármilyen nyílászárót beépíteni. Az összes ablakot újra legyártatni hőszigetelve, a megfelelő formában, az sokkal nagyobb költséget jelentett volna, mint amennyi megtakarítást azután elvárhattak volna.
Nem állhatnak le a számítógépek szerverei, a biztonsági kamerák és a védelmi berendezések rendszerei sem, ezek a zárlat alatt is működnek majd. A becslések alapján arra számítanak, hogy a múzeum energiafelhasználásában 30-40 százalékos megtakarítás várható, ez függ a téli időjárástól is, a pontos mennyiség majd csak a mérések után derül ki.
Kétdiplomás minimálbéren
Fogas Ottó természetesen nem örül a két hónapig tartó zárlatnak, de elismeri, hogy az energiaválság váratlanul jött, és az önkormányzatnak gyors megoldást kellett keresnie. Úgy véli, hosszabb távon, a következő években nem járható út, hogy hónapokig zárva legyen a múzeum.
„Nem vonulhatunk mindig téli álomra, mint a medvék”
– jelentette ki a múzeumigazgató. Ha az energiakiadásokat nem lehet tovább csökkenteni, akkor tavasztól más megoldásokat kell majd keresni, ami szerinte az alternatív energiatermelés lehet: a napelem, a hőszivattyú, a termálvizes fűtési rendszer. Szegeden ezek már sok helyen működnek az önkormányzat intézményeiben és máshol is. A múzeumban is voltak elképzelések napelemek telepítésére, de arra eddig nem sikerült pénzt szerezni, az intézmény támogatási háttere pedig alapesetben nem biztosít ilyen nagy beruházásokra elkölthető összegeket.
A Móra Ferenc Múzeum korábban állami intézmény volt, jelenleg Szeged város önkormányzata a fenntartója. Az állami támogatás normatíváját a városnak való átadáskor, 2013-ban állapították meg, amit gyakorlatilag azóta sem emeltek. Az utóbbi években a minimálbér annyit nőtt, hogy utolérte a dolgozók fizetését, így a munkatársak a minimálbér növelésével együtt kaphatnak emelést. Van olyan dolgozó, aki 16 év szakmai gyakorlattal, két nyelvvizsgával és két diplomával jelenleg alig minimálbért keres.
Százezreket vonzó kiállítások
2018-ban, a főépület kétéves felújítása előtt, amikor még a koronavírus-járvány sem volt hatással a kulturális intézmények működésére, a múzeum a kiadásainak majdnem a 90 százalékát a saját bevételeiből teremtette elő. Fogas Ottó szerint
„a szegedi múzeum az országban az egyetlen, amely évek óta folyamatosan bizonyítja, hogy gazdasági értelemben is életképes”.
Ezt többek között azzal érték el, hogy évek óta rendeznek Szegeden nagy közönségsikerű időszaki kiállításokat, azok bevétele fedezte a működési költségeket.
Néhány adat a látogatások számáról:
2014-ben volt az eddigi legsikeresebb időszaki kiállítás: A fáraók Egyiptoma tárlatot 114 ezer látogató nézte meg.
2016-ban a Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című kiállítás ismét közönségsiker volt, 101 ezer látogatóval.
2018-ban az USA-ból érkezett az Évmilliók urai – Élethű dinók Amerikából bemutató, ami 98 ezer érdeklődőt vonzott.
2019–2020-ban az eddigi legnagyobb mértékű teljes felújítás – homlokzati, külső-belső, és tető-átépítés – történt a főépületen, 899 millió forint európai uniós és 609 millió forint önkormányzati támogatásból.
2021-ben, a járvány miatti korlátozások után megnyílt az új kilátó a főépület tetején, oda az elmúlt másfél év alatt 38 ezren vettek belépőjegyet.
2021-ben rendeztek kiállítást Erzsébet királyné életéről: Sisi – Királyné feketén-fehéren címmel, ezt 43 ezren látták.
Az idén nyáron újabb látványos tárlatot nyitottak: a Cowboyok és indiánok – kiállítást a Múzeumok Éjszakáján különleges programokkal, kaszkadőrbemutatóval indították. A tárlat december végén, a két ünnep között is várta a látogatókat, mert ilyenkor sokan szabadságon vannak, így ekkor már a 40 ezredik látogatót köszönthették a vadnyugati tárgyak világában. A cowboy-indián kiállítást december 30-án este zárják, másnap pedig a múzeumot is.
A múzeum azonban nem csak kiállítóhely, a törvényben rögzített feladata a különféle leletek és műtárgyak gyűjtése, megőrzése, feldolgozása. Ezeken a szakterületeken a téli zárlat alatt a munkatársak egy része otthon folytatja tudományos munkáját, persze a műkincseket nem vihetik haza, és a régészeti feltárásokkal kapcsolatos munkálatokat sem függesztik fel. A nyitás után, tavasszal pedig újabb kiállítás előkészületei kezdődhetnek meg.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.