Mária országa Szegedről az internetre kerül, amíg a színház zárva

2022. december 12. – 12:30

Mária országa Szegedről az internetre kerül, amíg a színház zárva
A Szegedi Nemzeti Színház főépülete 1886-ban nyílt meg – Fotó: Móra Krisztina / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Mint több más szegedi önkormányzati intézmény is, január 1-től március 3-ig zárva lesz a Szegedi Nemzeti Színház nagyszínháza, ahol egyáltalán nem tartanak előadásokat. Erre az energia árának növekedése, a takarékosság kényszeríti a színházat fenntartó várost – a téli szünettől százmilliós megtakarítást várnak. Barnák László főigazgató szerint mindent megtesznek azért, hogy a nézőkkel kapcsolatban maradjanak, és a színház mintegy háromszáz munkatársa se érezze elhagyottnak magát. Két sikerdarabjukból online előadás készül, és tervezik, hogy a szünet alatt a megszokott színpadokon kívül, máshol fognak fellépni.

A Szegedi Nemzeti Színház a város egyik jelképe, kulturális életének fontos központja. Ám az energiaválság nem kíméli: a majdnem 140 éves, nagy méretű épület teljes hőszigetelése gyakorlatilag kizárt, mert egy díszes műemléket nem lehet paplanba csomagolni. Amit lehetett, jórészt már megtették, mert 2012-ben energiatakarékossági felújítást fejeztek be, kicserélték az ajtókat-ablakokat, és új fűtési rendszer is készült. Az épületre napelemet nem lehet felszerelni, de keresik a hasonló lehetőségeket.

A gáz már most is drágább, az áram pedig januártól kerül majd nagyságrendekkel többe, mint eddig, ezért Szeged önkormányzata úgy döntött, hogy a kormány által is előírt 25 százalékos takarékosság érdekében a város kulturális intézményei, köztük a színház is, zárva lesznek 2023 első két hónapjában. Az intézményhez tartozó díszletraktár-gyártóbázis és a főként kiállítóhelyként működő Reök-palota is bezár két hónapra. A Kisszínházban azonban már február közepén megkezdhetik a próbákat. Közben folyik a jegyértékesítés a Szegedi Szabadtéri Játékok jövő nyári előadásaira, amely szintén a színházhoz tartozik.

A Nagyszínházat és a Kisszínházat külön-külön gázkazánnal fűtik – a két épület egymástól több száz méterre van. Mivel október óta a gáz ára a korábbinak a többszörösére emelkedett az önkormányzati intézmények számára, a színháznál ez kilencszeres árnövekedést jelent. Arra számítanak, januártól az előző ár hatszorosán kaphatnak majd villanyáramot. Ősztől már több takarékossági intézkedést is bevezettek a színházban: alacsonyabb hőfokkal és naponta kevesebb órában fűtenek, a hétfői napokon egyáltalán nem nyitnak ki, előadások pedig szerdától vasárnapig vannak. A város önkormányzata létrehozott egy megtakarítási pénzalapot, és az intézményei számára belső pályázatot írt ki, amelyen a színház plusztámogatást kapott. Ennek és az eddigi takarékosságnak meg az októberi enyhe időnek köszönhető, hogy a színház 2022 végéig aktívan működhet.

Mária országa kiterjed az internetre

Igyekeznek kevesebb áramot is használni, a próbákon ezt már megoldották. Ám a színpadi világítás, a reflektorok igen sok energiát fogyasztanak, az előadásokhoz pedig a teljes fény kell – válaszolta a Telex kérésére Barnák László főigazgató. Korábban pályáztak állami támogatásra a világítás korszerűsítésére, akkor nem nyertek, de újra megpróbálják majd.

Jelenet a "Mária országa" című történelmi bohózatból, középen koronával Barnák László főigazgató – Fotó: Szegedi Nemzeti Színház / Facebook
Jelenet a "Mária országa" című történelmi bohózatból, középen koronával Barnák László főigazgató – Fotó: Szegedi Nemzeti Színház / Facebook

Barnák főigazgató a két hónap szünetnek természetesen nem tud örülni. A koronavírus-járvány idején is zárva volt a színház, de akkor legalább próbákra bejárhattak a színészek, a most következő téli szünet alatt azonban nem fűtik fel annyira az épületeket, hogy ott emberek tartózkodhatnának. Azt még vizsgálják, hány fokot kell megtartani ahhoz, hogy a berendezések ne menjenek tönkre a hidegtől.

Ebből a helyzetből is megpróbálják a lehető legjobbat kihozni. A színház két sikerdarabja a közelmúltban a George Orwell regénye alapján készült 1984 és a Mária országa című előadás volt. Ezeket többkamerás felvételekkel rögzítették, az utómunkák folynak, így januárban e-színházi előadásban láthatják azok a nézők, akik majd online jegyet váltanak.

Az 1984-ben színészként játszik, a Mária országa című történelmi bohózatot pedig rendezte Alföldi Róbert, aki évek óta visszatérő vendégművész, Szegeden népszerű a színházlátogatók körében. A városban az utóbbi hetekben olyan híreket lehetett hallani, hogy Alföldi többé nem jön. A Telex tudósítója megkérdezte, igaz-e ez. Barnák László azt válaszolta, hogy a téli zárlat után a Mária országát láthatja még a színpadon a közönség, az 1984-ben játszik Alföldi Róbert, viszont a darab már csak online lesz nézhető. A főigazgató szerint Alföldivel a további együttműködés nem kizárt, de még nyitott kérdés.

Szegény boszorkányok nem fáztak

Az élet nem állt meg a színházban. Decemberben új darabot mutattak be, amely a szegedi „boszorkányok” 1700-as évekbeli üldözéséről szól: „Élve megégetve – boszorkánytéboly” – címmel Lőrinczy Attila írt darabot a színház felkérésére. Közben keresik a lehetőségeit, hogy a téli szünetben a színházon kívüli más helyeken tartsanak majd esetenként előadásokat. A bérletes előadásokat pedig márciustól tartják meg. Barnák nem számít arra, hogy nyáron is játszani fognak, elég lesz néhány héttel meghosszabbítani az évadot.

Barnák László – Fotó: Szabó Luca, Szegedi Nemzeti Színház
Barnák László – Fotó: Szabó Luca, Szegedi Nemzeti Színház

A színházak állami támogatása a teljesítmény alapján működik, most az energiahelyzet miatt csökkentették az államilag előírt előadások számát: Szegednek eddig 280 volt a kötelező, most 30 százalékkal kevesebb, azaz összesen 196 az egész évadban. A főigazgató azt mondta, várhatóan bőven az előírt felett teljesítenek majd, mert már idén az év végéig elérik a száz előadást, és a többire elég lesz három hónap jövőre.

A zárlat alatt is figyelnek arra, hogy a munkatársak ne szenvedjenek anyagi veszteségeket, azaz a béreket megkapják az alkalmazottak, akik mintegy 220-an vannak. Rajtuk kívül szerződésesek, illetve vállalkozók is dolgoznak a színháznak, igyekeznek nekik is feladatot találni, akár más önkormányzati intézményeknél is, mert nem szeretnék elveszíteni a gyakorlott szakembereiket.

Boszorkányok a várbörtönben az új darab előzetes beharangozóján: Jakab Tamás, Molnár Erika, Tánczos Adrienn, Menczel Andrea, a Szegedi Nemzeti Színház művészei – Fotó: Bálint András / Szegeder
Boszorkányok a várbörtönben az új darab előzetes beharangozóján: Jakab Tamás, Molnár Erika, Tánczos Adrienn, Menczel Andrea, a Szegedi Nemzeti Színház művészei – Fotó: Bálint András / Szegeder

Bevételek, kiadások, támogatások: mire jut majd pénz?

Barnák László 2018 óta vezeti a szegedi színházat, azóta növekedett a nézők száma, a járvány előtti évben 124 ezer volt – a városban mintegy 160 ezer ember él. A főigazgatónak jövő nyáron jár le a megbízatása, de tervezi, hogy újra pályázik. Barnák nem tartozik az irodában ücsörgő vezetők közé: ő is rendez, játszik a darabokban, és nem osztja ki magának a főszerepeket. A Telex tudósítójának tapasztalata szerint az utóbbi években Szegeden elég nehéz színházjegyhez jutni, mert amint megnyílik a jegyeladás a következő hónapra, gyorsan elkapkodják a belépőket, a bérletváltáskor pedig sorban állnak a nézők a jegyirodánál. Barnák úgy látja, hogy a nézők kedvelik a szegedi színházat, a darabok többsége telt házas előadással megy. Például októberben és novemberben is a vártnál több bevételük volt a jegyekből, így most némi pénztartalékuk is van.

Az azonos intézményi körbe tartozó Szegedi Szabadtéri Játékok évi egymilliárdból működött. Ezenkívül a Szegedi Nemzeti Színház és a Kisszínház éves költségvetése – az energiaválság előtt – mintegy 1,5 milliárd forint volt, ennek a két tizedét adta a saját bevétel, ami a jegyek ára mellett pályázati forrásokból és szponzori juttatásokból jött össze. A fennmaradó összeget pedig az állam és a város önkormányzata fele-fele arányban biztosította.

Az állami támogatás szerződése az év végén jár le, a megállapodás újratárgyalását az önkormányzat elindította. Egy korábbi nyertes pályázat révén 20 százalékos bérfejlesztést sikerült megvalósítani a színháznál, Barnák abban reménykedik, hogy az emelt bérre szükséges összeget a következő évben is megkapják. Az szintén nyitott kérdés, hogy a színházak kaphatnak-e az energiaár-emelések miatt valamilyen többlettámogatást, mint például az egyházi intézmények, benzinkutak, kisboltok vagy más vállalkozások.

Barnák László fájdalmasnak tartja, hogy az energiaválságnak a kulturális ágazat lett a nagy vesztese, bár elismeri, hogy a városnak elsősorban fenn kell tartania a mindennapi működését: az óvodákat-bölcsődéket nem lehet bezárni, a közlekedést és más szolgáltatásokat is biztosítani kell.

Ám művészet nélkül nem lehet teljes az élet, az pedig mindenkinek megterhelő lelkileg, ha úgy érzi, nincsen szükség a munkájára. A színészeknek fontos, hogy a nézőkkel találkozzanak, a számukra emiatt is nehéz lesz a következő időszak. A főigazgató szerint a színház mindent megtesz azért, hogy téli zárlat alatt ne hagyják magukra a művészeiket és a nézőket sem.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!