A kormányzati lejárató kampány után is talpon maradtak a civilek, akikre megint egyre nagyobb szükség van

Az utóbbi tíz évben romlott a hazai civil szervezetek helyzete – mondta előadásában Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. Ennek egyik oka az, hogy a kormány oldaláról sajtókampányokban támadták a civileket, lejárató hadjáratokat folytattak ellenük. A hatóságokat is felhasználták a civil szervezetek ellen, ennek egyik emlékezetes eleme volt, amikor 2014-ben házkutatást tartottak az Ökotárs Alapítványnál, amely addig a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatait kezelte. A pénz elosztását a kormány az ellenőrzése alá akarta vonni, és amikor ez nem sikerült, inkább nem kötötték meg Norvégiával a támogatásokat biztosító megállapodást. Ez a 2014 és 2021 közötti időszakban 75 milliárd forintos kiesést jelentett a hazai nonprofit szférának, ami nagy veszteség.

A civilek ellen jogszabályokat is alkottak 2017–18-ban, és azokat a közösségeket is próbálják megbélyegezni, amelyek a saját szakterületük állami szervezeteinek rossz működése miatt a kormányt bírálják. Mindezzel a civilek társadalmi megítélése is romlott. A Telex kérdésére Móra Veronika elmondta, hogy az elítélő vélemények terjedése és a valóság nem igazán fedi egymást, mert az utóbbi években egyre többen vették igénybe civil szervezetek segítségét, például a koronavírus-járvány idején, és ezt felmérések adatai is igazolják.

Közben az állami támogatásokat egyre nagyobb eséllyel kapták meg a kormány mögött álló szervezetek.

A civilek pénzügyi helyzete romlott az utóbbi évtizedben.

Ezért voltak, amelyek nem tudták folytatni a tevékenységüket, vagy szünetet tartottak, továbbá munkatársakat is kellett elbocsátani. Sokan mégis sikeresen megküzdöttek a nehezedő feltételekkel, például úgy, hogy több magánadományt tudtak gyűjteni, mint korábban. Hazánkban országszerte mintegy 50 ezer civil szervezet van, ezeknek a 40 százaléka évi 500 ezer forintnál kisebb összegből működik. A teljes hazai civil szektor évi összes bevétele a becslések szerint mintegy 900 milliárd forint, ennek valamivel több mint a 40 százaléka állami forrásból származik.

Pénz jön az Európai Uniótól

Az Ökotárs Alapítvány megnyert egy nyílt pályázatot, amely az Európai Unió minden országában elérhető, ennek révén az Ökotárs elosztásával jutnak új pénzforrásokhoz, mintegy 3,5 millió euró – 1,4 milliárd forint – összértékben a hazai civilek. Az új pályázatokat várhatóan januárban írja ki az Ökotárs. A célok között szerepel az európai uniós jogok és értékek népszerűsítése, a demokrácia és a jogállamiság erősítése, az emberi méltóság és a kisebbségek jogainak védelme, a szolidaritás növelése.

A Telex tudósítójának kérdésére Móra Veronika azt válaszolta, az Ökotársnál már nem foglalkoznak azzal, hogy a kormányzati támadások során 2014-ben alaptalanul folyt ellenük a végül meg is szüntetett hatósági eljárás. Ehelyett továbbra is arra összpontosítanak, hogy a hazai szervezeteket segítsék és támogassák minden lehetséges módon, mert úgy vélik: erős civilek nélkül nincsen demokrácia.

A legfőbb támasz a tapasztalt könyvelő

A civil szervezetek sokkal szigorúbb gazdasági szabályok között működnek, mint egy üzleti célú vállalkozás, ezért a pénzügyi tudnivalókat elemezte az érdeklődők előtt Szabó-Forgó Alexandra adótanácsadó és mérlegképes könyvelő, aki a Szegedért Alapítvány ügyeit viszi. A civil elszámolás részletesebb adminisztrációt igényel, mint egy átlagos cégé, de ezt néha nehéz megértetni az érintettekkel. A pályázati pénzeket azonban nem lehet bármire elkölteni, hanem csak az elismert támogatási célokra, ezért még a kifizetett telefonszámlákat is „pántlikázni” kell.

Szabó-Forgó Alexandra vállalkozásoknak is könyvel, emellett korábban harminc nonprofit szervezet pénzügyeit intézte. Ezeknek a fele maradt meg nála, mert volt több is, amelyik elegendő támogatás hiányában kénytelen volt abbahagyni a tevékenységét. A másik része azért szűnt meg, mert a közösség létrehozója és motorja kiöregedett, őt aztán nem követte senki.

A szakértő úgy látja, az adóhatóság nem vizsgálja gyakrabban a civileket, mint a gazdasági élet más szereplőit, de az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi a nonprofit szférát, ha állami támogatások elköltéséről van szó. Például az ügyfelei közül két civilnek is előírta az idén májusban az ÁSZ, hogy az összes pénzügyi szabályzatukat töltsék fel két héten belül a számvevőszék oldalára, amely aztán a legfontosabb időszakban a túlterhelés miatt nem volt működőképes.

Ilyenkor üldögélünk hajnali egyig a gép mellett.

Ami még gyakran gondokat okoz a pénzügyek terén – válaszolta a Telex kérdésére a pénzügyi szakértő –, a hatósági előírások, a törvények és a szabályok folyamatos változtatása, mindez persze az üzleti társaságokat is érinti. Az egyik kollégája 45 évesen hunyt el, Szabó-Forgó Alexandra szerint azért, mert nem bírta tovább az állandó és erős stresszt, amivel ez a munka jár.

Szabó-Forgó Alexandra tapasztalata szerint a civilek sok pénzt vesztettek el azzal, hogy az adóhatóság készíti el az szja-bevallásokat. Így az 1 százalékkal már nem is törődnek annyit az emberek, míg korábban, a papíralapú adóbevallások idején sokkal többen ajánlották fel az adójuk 1 százalékát.

Ismeretterjesztés és közvetlen segítség

A szegedi civil szervezetek jó gyakorlatainak bemutatásán a „Cöli” Lisztérzékenyek Közhasznú Egyesületének tevékenységéről Pappné Berki Bea elnök számolt be. A cöliákia, amit sokan lisztérzékenységként ismernek, valójában gluténérzékenység, az immunrendszer működési hibája. A betegség örökölhető, de sok esetben ismeretlen a kiváltó oka. Évekig lehet valaki tünetmentes, de panaszokat és szövődményeket is okozhat, mielőtt kiderül, sőt más betegségek is társulhatnak hozzá, így nehéz felismerni. Ezért a majdnem húsz éve működő szegedi egyesületnél nagyon fontosnak tartják az ismeretterjesztést.

Magyarországon a becslések szerint az emberek tizede is lehet gluténérzékeny, azt pedig adatok igazolják, hogy az utóbbi években egyre több embernél derül ki ez a betegség.

Fontos lenne, hogy szűrővizsgálatokkal találják meg az érintetteket.

A szegedi egyesület rendszeresen szervez szűrővizsgálatokat, ezeket adományokból fedezik, mert egy teszt ára 5-7 ezer forint. Például két éve 1400 darab gyorstesztet kaptak, amit kiosztottak Szegeden az egyesületi tagok között, akik már tudták, hogy ők maguk gluténérzékenyek, ezért a családtagjaikat tesztelték, és más érdeklődők is kaptak az otthon elvégezhető tesztből. Azután a kérdőívet 643-an töltötték ki, 10 esetben pozitív volt az eredmény, köztük 3 ember addig tünetmentes volt. Ez azt mutatja, hogy országszerte általános szűrésekre lenne szükség.

Már nagyon kis mennyiségű glutén fogyasztása is okozhat panaszokat, ezért munkanapokon nehéz megoldani az óvodás és iskolás gyerekek étkezését, vagy a dolgozók menüjét. Az a valóban gluténmentes étel, ami gluténmentes alapanyagokból készül, más ételekkel nem érintkezik, és külön edényben főzik – ezt kevés konyhán tudják megoldani. Ezért sok cölis inkább otthonról viszi magával az ételét. Kevés a valóban gluténmentes étkezde, de Szegeden működik olyan étterem, ahol az összes szabályt pontosan betartják.

A betegséggel foglalkozó szegedi szakorvosok is segítik a Cöli Egyesület munkáját. A tagjaikat vásárlási kedvezményekkel és esetenként ajándékcsomagokkal is segítik, mert a gluténmentes ételek sokkal drágábbak a másfajtáknál. A felnőttkorú betegek többsége nem kap állami gyógyászati támogatást az étkezéséhez, bár adókedvezményre jogosultak a munkaviszonyban álló cölisek.

A Cöli egyesület aktív tagjainak száma hatvan-nyolcvan fő, az ő évi 2 ezer forintos tagdíjaikból, az adók 1 százalékából és adományokból működnek, évente átlagosan 1 millió forintból gazdálkodnak. A helyi önkormányzati pályázatokon kívül – ami évi 300 ezer forintot hozhat – nehéz támogatáshoz jutniuk, mert a speciális tevékenységükre ritkán van pályázati keret. A Cölinél a tisztségviselők is önkéntesek, a tagok főként a rendezvényekben segítenek sokat. Havonta rendeznek találkozókat, amelyekre szakembereket is meghívnak, és diétás, ügyintézési, valamit életvezetési tanácsadást is tartanak.

Folytassa, civil!

Az I. Szegedi Civil Konferencián az előadásokon kívül civilek közösségi tapasztalatait és jó gyakorlatait mutatták be, emellett szakemberek adtak tanácsokat a különféle fogyatékosságokkal élőknek, akik a saját szervezeteikkel jöttek el. A szegedi Ifjúsági Házban mintegy kétszázan vettek részt a programokon, ők több mint ötven szervezettől érkeztek, a többségükben Szegedről, illetve Csongrád-Csanád és Békés megyéből, valamint Budapestről.

Jávorszky Iván, Szeged Polgármesteri Hivatalának civilügyi főreferense már harminc éve dolgozik a civil szférában, és másfél éve kapta meg ezt a feladatkört a hivatalnál, azóta jó néhány civil szervezetet végiglátogatott. A Telex kérdésére elmondta, hogy a városban sokféle közösség létezik, de a többségük nagyon kevés pénzből működik, e téren a vidékiek általában hátrányban vannak a fővárosiakkal szemben.

A legkisebbek szinte egyetlen bevételi forrása az önkormányzati támogatás. Ezért nem kértek belépődíjat vagy hozzájárulást a civilektől, a konferenciát Szeged önkormányzata mellett alapítványok, kulturális intézmények, vállalkozások is támogatták. Jávorszky Iván szerint a reményeik felett volt az érdeklődők száma, ezért sikeresnek tartják konferenciát, és a szervezőkkel, köztük a Sclerosis Multiplexes Betegek Csongrád-Csanád Megyei Egyesületével közösen szeretnék rendszeressé tenni a civilek hasonló találkozóit.