Hálapénz kivezetése: az Alkotmánybíróság szerint az orvosok rejtett megfigyelése nem sért alapvető jogot
2022. december 2. – 18:28
Elutasította az Alkotmánybíróság egy orvos panaszát, aki szerint az alapvető jogai sérültek az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal együtt járó szabályozásban, írja a Hvg.
Az orvos panaszában azt írta, hogy a 2021-ben bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonyban félelemben kell élnie, mert a magánéletébe a titkos információgyűjtés miatt bármikor beavatkozhatnak, és ezt csak hónapokkal később tudja meg. Szerinte ez az alapjogának a korlátozása, így sérti az Alaptörvényt.
A 2021-ben bevezetett új egészségügyi szolgálati jogviszony fontos része volt, hogy az orvosok, ápolók átirányítását a kórház-főigazgató hatáskörébe tették. Emellett az ágazat jelentős béremelést kapott,
de ezzel párhuzamosan hivatalosan kivezették a hálapénzt a rendszerből.
Az Alkotmánybíróság a hálapénz visszaszorítását olyan alkotmányos értékként fogadja el, amely az alapjog-korlátozás legitim célja. Mivel a hálapénz adója és elfogadója egyaránt titokban akarja ezt tartani, kizárólag a rejtett megfigyelés különböző eszközei alkalmasak a cselekmény felderítésére és bizonyítására.
Az Alkotmánybíróság az orvos panaszát ezért elutasította, mert a korlátozást szükségesnek tartja, és úgy látja, hogy a célok fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban áll egymással. Az Alkotmánybíróság szerint az alapjogsérelem azért sem valósul meg, mert a szerződést nem volt kötelező aláírni, az egészségügyi dolgozók maguk dönthettek arról, hogy ilyen formában elfogadják-e.
Korábban megírtuk, hogy éppen ezt körülbelül 4000 orvos és ápoló nem is írta alá, így ők kiestek a rendszerből. A szabályozásról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.