Hazugságokra épülő rendeletekkel nem lehet életeket menteni

Legfontosabb

2022. november 26. – 21:10

Másolás

Vágólapra másolva

„A politika megerőszakolta a szakmát” – mondta Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiumának elnöke szombat délelőtt az abortuszszabályozás módosításáról az Agora – Szívhang nevű rendezvényen. A nyilvános eseményt a MOK azért szervezte, mert ősz elején egyik napról a másikra, bármiféle társadalmi vita vagy szakmai egyeztetés nélkül szigorítottak az abortusz hazai szabályozásán.

A szombati esemény célja, hogy legalább utólag történjen ebben a témában valami, ami egy normális demokráciában megszokott eljárásrendre emlékeztet, ezért az egészségügyi, pszichológiai, jogi és civil szféra különböző területeiről érkező meghívott vendégek 5-5 perces vitaindító beszédei után a közönségből bárki tehetett fel kérdéseket, hozzászólhatott a vitához.

Lénárd Rita, a MOK alelnöke megnyitja az Agora – Szívhang vitát – Fotó: Halász Júlia / Telex
Lénárd Rita, a MOK alelnöke megnyitja az Agora – Szívhang vitát – Fotó: Halász Júlia / Telex

Erős érzelmek

Ha nem is érkezett annyi érdeklődő, hogy megtöltsék a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai központjának nagy előadóját, sikerült egészen vegyes társaságnak összegyűlnie. Volt olyan felszólaló, aki elmesélte, hogy a nagymamája még a háború alatt, a bombázások közben sem hezitált, hogy megtartsa-e a gyerekét, egy idős úr elsírta magát, mikor a lánya vetéléséről beszélt, és hangos tapsvihar kísérte azt, aki elmondta, hogy nagyon sok gyereke és még több unokája van.

Többen saját abortuszélményüket is megosztották, de az is előfordult néhányszor, hogy a moderátornak kellett figyelmeztetnie a felszólalókat, hogy ne nevezzék gyilkosnak az abortuszon átesett nőket, vagy gyilkosságnak a terhességmegszakítást.

„A nők honnan tudnák, hogy mi manapság az anyaság? Csak a gondot látják benne” – szakadt ki egy érzelmes felszólalóból, aki védőnőként dolgozik a családvédelmi szolgálatnál, és évente hatszáz nővel van munkakapcsolata. Szerinte nem kapnak a családok valódi támogatást, rengeteg az elvált szülő, tartósan külföldön dolgozó apuka, ráadásul nincs rendszeres szexuális felvilágosítás az iskolákban, nem kapnak megfelelő mintákat a fiatalok. „Mire való a szex? Menjünk haza, és kérdezzük meg a párunktól!” – utalt a védőnő a téma komplexitására.

„Bevallom, hogy emelt biztonsági szolgálattal készültünk”

– mondta az eseményt szervező Lénárd Rita, a MOK alelnöke, aki leginkább az indulatok elszabadulásától, személyeskedéstől, sehová sem vezető panaszkodástól tartott, de úgy érezte, ezeket mind sikerült elkerülni, és értékes vita folyt.

A biztonságiaknak egyszer volt csak dolguk, amikor a Patent Egyesület tagjait feltartóztatták a bejáratnál. A jogvédő egyesületet ugyanis kifelejtették a szakmai panelből, de eljöttek, és a szeptemberi demonstráció transzparenseit szerették volna bevinni az előadóba. Ezt a szervezők nem hagyták jóvá, ezért a Patent képviselői az épület előtti területet dekorálták ki a feliratokkal és az abortusztüntetések szimbólumává vált vállfákkal.

„Ebben a helyzetben nem lehet érzelemmentesen megnyilvánulni” – kezdte felszólalását Tari Gergely, aki a szegedi egyetemen tanít orvosi etikát. „El kell különíteni a tudományos, és a nem tudományos kérdéseket” – folytatta Tari, aki szerint az élet kezdetét erkölcsi szempontból több pillanathoz is lehet kötni, ebben nem lehet megegyezni. „Viszont nagyon sok olyan konstruktív javaslat elhangzott, amiben közös nevezőn vagyunk.”

Közös nevező

Mindenki szeretne több, boldog családban felnövő gyereket, kevesebb abortuszt, és jobb minőségű szexuális edukációs programokat gyerekeknek, felnőtteknek. Abban is gyakorlatilag mindenki egyetértett, hogy a jelenlegi abortuszszabályozás nem jó.

Az idén szeptember 13-án megjelent, és 15-én már életbe is lépett „szívhangrendelet” szándékosan homályosan fogalmaz, így a gyakorlatban többféle értelmezés is előfordulhat. Elképzelhető, hogy a terhességmegszakítást kérő nőnek nem kell a beavatkozás előtt meghallgatnia a magzat szívhangját, de ez csak az orvos jóindulatán múlik.

A szakmai panel megszólalói több oldalról is támadták az új módosítást:

  • A szeptemberi változtatás óta csak a kérdés lett több. Hiába lenne az a feladata a törvényalkotóknak, hogy világos kereteket alkossanak, csak még több bizonytalanságot okoztak a rendszerben, ez pedig senkinek sem jó.
  • Elvileg annak a nőnek is meg kell hallgatnia a szívhangot, aki nemi erőszak áldozata, vagy akinek a magzatánál súlyos fejlődési rendellenességet állapítottak meg.
  • Az új protokoll miatt több idő telhet el az abortuszig. Kárpáti Hajnalka Mária védőnő felidézett egy olyan esetet, amikor a terhesség egyértelműen igazolt volt, de szívhangot még nem sikerült észlelni. Emiatt a nőnek többször kellett visszamennie az orvoshoz, pedig minél később végzik el a beavatkozást, annál nagyobb az esély szövődményekre.
  • A szívhang meghallgattatásától nem lesz kevesebb abortusz.

Ahogy Nagy Beáta Magda klinikai szakpszichológus vitaindítójában elmondta, a szívhang meghallgatása után a nők körülbelül 2-3, maximum 5 százaléka gondolja meg magát. Pár százalékuk esetleg elkezd hezitálni, de végül mégis elvégezteti a beavatkozást. Összességében elmondható, hogy a nők 90-95 százaléka nem változtatja meg a döntését, viszont a szívhang meghallgatása miatt érzelmileg sokkal rosszabb állapotba kerülnek. Megnövekedhet a szorongás, depressziós tünetek kockázata, és csökken a gyermekvállalási hajlandóság.

„Tehát 100 nőből 2-3 meggondolja, 97 viszont sokkal rosszabb mentális állapotba kerül”

– magyarázta Nagy.

Hartman Gábor, a Duna Medical Center szülész-nőgyógyász főorvosa azt is elmondta, hogy a most is kötelező tanácsadások után a nők 5-10 százaléka valóban nem megy el később az abortuszra, de ennek okairól semmilyen felmérés nem készül. Sokan épp azért nem jelennek meg később, mert az első tanácsadás után úgy döntenek, hogy inkább külföldön végeztetik el a beavatkozást, de sok a vetélés is a terhességnek ebben a korai szakaszában.

Hol a nő helye?

„Négy gyereket kellene szülni minden nőnek, hogy ne tűnjön el a nemzet" – hangzott el az esemény harmadik órájában, ami azt is megmutatja, hogy az abortusz kérdése, vagyis a reproduktív egészséghez való jog szorosan összefügg azzal is, hogyan gondolkozunk a nők társadalomban, családban elfoglalt helyéről. Erről egészen szélsőséges vélemények is elhangoztak, de még az egyedüli politikusként beszivárgott Novák Előd sem mondott újdonságot.

Az egyetlen meglepetést az okozta, amikor a leghátsó sor szélén meghúzódó Budaházy Edda szólalt fel, aki szerint a klasszikus szexuális nevelés helyett olyan reklámokkal kellene próbálkozni, amilyeneket a nagy cégek is sikerrel használnak. „Lehet, hogy ötven évvel ezelőtt azt kérdezték volna, hogy mi az, amit minden magyar tud, az a Tavaszi szél vizet áraszt lett volna, hát ma már szerintem inkább »A kockázatok és mellékhatások tekintetében, kérdezze meg kezelőorvosát« mondat, amit már annyiszor hallottunk. Erre lenne szükség, társadalmi célú reklámra” – javasolta Budaházy, aki a nyilvánosság előtt felajánlott egymillió forintot egy olyan hirdetésre, ami arra biztatja a terhes nőket, hogy ne vetessék el a gyereküket, és segíti a bajbajutottakat életvédő szervezetekkel összekötni.

Etikai kódex

„Amíg én vagyok az etikai bizottság elnöke, addig nem kerül ki az etikai kódexből, hogy az orvos érveljen a magzat megtartása mellett, mindenki életpárti,

senki nem úgy megy az orvosira, hogy „én abortuszt szeretnék végezni!”

– jelentette ki a vita legélesebb pontján Dr. Hegedűs. A MOK Etikai Kollégiumának elnöke a TASZ munkatársaira reagált, akik szerint a terhességmegszakítással összefüggő döntési folyamatban az orvosnak csak az a feladata, hogy a terhesség tényét megállapítsa, a győzködés, befolyásolás már sérti a nők önrendelkezését és méltósághoz fűződő jogát. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója szerint a MOK etikai kódexe túlterjeszkedik a hatáskörén, azt úgy kéne módosítani, hogy az orvosok valóban semlegesek maradjanak. „Az orvos nem érvelhet sem a magzat megtartása, sem az ellen” – mondta Kapronczay, aki szerint alaptörvény-ellenes az etikai kódex, amire Hegedűs úgy reagált, hogy akkor az Alaptörvényen kellene változtatni.

Dr. Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke / Fotó: Halász Júlia
Dr. Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke / Fotó: Halász Júlia

Hegedűs az új szabályozást is élesen kritizálta, pontosabban azt, hogy a rendelet egy olyan szakmai irányelvre hivatkozik, ami suttyomban készült:

„Hazugságra épülő és hazugságot támogató rendeletek alapján nem lehet életeket menteni. Empátiával, szeretettel, etikus betegtájékoztatással, a tényleges döntéshozói szerep támogatásával, társadalmi összefogással lehet ilyen szituációkkal életeket menteni” – mondta az Etikai Kollégium elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a tudományt meghazudtolva készült az irányelv. „Véleményem szerint abortálni ezt a rendeletet csak akkor lehet, ha a szakmai ajánlást írók hallgatnának a szívhangjukra és lelkiismeretükre, és kiállnának, hogy politikai nyomás alatt tették a szakmai ajánlásukat.”

„Éles szakadék volt az úgynevezett életvédők és a nők önrendelkezési joga mellett kiállók között, de valahogy sikerült közelíteni az álláspontokat” – nyilatkozta az esemény végén Lénárd, aki a Telex kérdésére azt is elmondta, nem tart attól, hogy a döntéshozókhoz ne jutna el az esemény híre: „Készítettünk videófelvételt, amit hamarosan publikálunk, és így lesz ez a következő, meg az azutáni eseménynél is, én azt hiszem, fel fog tűnni."

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!