Nem alkotmányellenes a katatörvény módosítása

Július elején hozta meg a Parlament azt a törvényt, amely nem szigorította, hanem praktikusan év közben megszüntette a kedvező és egyszerű kata adónemet, azaz a kisadózó vállalkozók tételes adóját. A szigorítás lényege: csak magánszemélyeknek szolgáltató vagy terméket értékesítő főállású egyéni vállalkozóknak elérhető ez az adózási forma, kivételt a taxisok képeznek.

A törvény elfogadása után tüntetések kezdődtek, az ellenzéki képviselők pedig az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Az Alkotmánybíróság a beadványt pénteken elutasította, mert alkotmányjogilag értékelhető módon nem adták elő, hogy a sérelmezett katatörvény miért lenne ellentétes az emberi minőség lényegét alkotmányjogilag kifejező emberi méltósághoz való joggal.

Úgy indokolták, hogy az alaptörvény kizárólag azt teheti lehetővé az Alkotmánybíróságnak, hogy a központi adónemről szóló törvényt néhány alapjoggal, az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítse meg. Ez pedig ebben az esetben nem áll fenn.

Az ellenzéki pártok közül a Momentum reagált elsőként, szerint a kata gyakorlati megszüntetésével belerúgtak több százezer emberbe. Belerúgtak olyanokba, akik nem éltek vissza a kata szabályaival: a futárokba, a grafikusokba, a virágkötőkbe, rengeteg emberbe.