A NAV adatai szerint se voltak tömeges adócsalók a katások
2022. november 4. – 09:57
Az Mfor.hu által közérdekű adatigényléssel megszerzett adatok szerint a kata közel tízéves fennállása alatt a katások mindössze 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), és csupán 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg – szemben azzal, amit a kormányzati propaganda állított nyár végén, hogy éves szinten 250-300 milliárdot csaltak el a katával ügyeskedők – írja az Mfor.hu.
Bár a lap éves bontásban kérte a hivataltól az ellenőrzések adatait, azt a NAV ömlesztve adta meg, ezért a 9 év 8 hónap adatait csak egy egységként tudta elemezni.
Közel tíz év alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát, 6511 katást ellenőrzött a NAV, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették – írja az Mfor.hu a NAV adatai alapján.
Az adatok arra mutatnak rá, hogy az ellenőrzések számához képest elenyésző volt a jogsértések aránya, ugyanis ha valóban nagy számban csaltak volna a katával, akkor a katabevételeket érintő megállapításoknak is az ellenőrzések arányához közeli, körülbelül 2,5 százalékos értéket kellett volna képviselniük.
Az ellenőrzések során az adóellenőrök összesen 9006,5 millió forint adókülönbözetet tártak fel, ebből a tételes adó, azaz a kata mindössze 521,2 millió forint nagyságrendet képviselt.
A NAV-évkönyvek adatai szerint a központi költségvetésnek katából a kilenc teljes év alatt összesen 930,4 milliárd forint bevétele származott. Ez azt jelenti, hogy a katából származó, kilenc év alatt alig több mint félmilliárd forint megállapítás az összes katabevétel 0,06 százalékát teszi ki – írja az Mfor.hu.
A kormány azzal is példálózott, hogy a főállásban katázók tömege csak azért katázik, hogy megspórolja a járulékfizetést. A katások által befizetett összegekből azonban látszik, hogy az egy katás adózóra jutó havi befizetés minden évben alacsonyabb volt, mint a főállású katások által befizetendő 50 ezer és a mellékállású katás által fizetendő 25 ezer forint számtani átlaga, azaz 37,5 ezer forint. Ebből pedig az következik, hogy
az ezt az adózási formát választók többsége mellékállású katás volt, aki főállásban – és munkaadójuk szintén – megfizette a közterheket, pont úgy, mint minden más adózó.
A lap azt is megkérdezte a NAV-tól, hogy mennyire volt jellemző a kilenc évre a kormány által is szajkózott „bújtatott foglalkoztatás”, az adóhivatal válaszában azonban csak annyi áll: „Az adatigénylésben megjelölt teljes időtartamra számszaki adatok nem állnak rendelkezésre.”
Bár kormányzati szereplők nyár végén sorozatosan hangoztatták, hogy a katások a rejtett munkaviszonnyal óriási károkat okoznak a költségvetésnek, az adóhatósági ellenőrzések adataiból az tűnik ki, hogy elenyésző volt a megállapított jogsértések aránya.
Nyár végén minden várakozáshoz képest durvább kata-adótervezet jelent meg a parlament oldalán. Arról, hogy hogyan és miért szüntette meg a kormány tételesen a katát, kik a vesztesei és kik lehetnek a nyertesei a radikális átalakításnak, ebben a cikkben írtunk részletesen. Mint írtuk, a teljesen abszurd jogszabály-tervezet sajnos vagy adóelkerülésre, vagy gazdasági tevékenység visszafogására, vagy bonyolultabb adminisztrációra kötelezi a kkv-kat és az egyéni vállalkozókat.
