Továbbra sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a külföldi hatóságok iratait fordítják
2022. november 4. – 11:21
Hadházy Ákos feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztusában rendelte el a nyomozást az úgynevezett Microsoft-ügyben (hogy mi is ez az ügy, azt a cikk végén foglaltuk össze). Hadházy bő két évvel később, 2021. decemberében érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy mit sikerült elérni a nyomozásban. Akkor Polt Péter azt válaszolta, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
Hadházy most októberben ismét rákérdezett, kérdéseire a legfőbb ügyész pénteken azt válaszolta, hogy tovább nyomoznak, a külföldi hatóságok által küldött iratok fordítása folyik. Íme a kérdések és a válaszok:
Változott-e azóta a helyzet?
A nyomozás felderítési szakban továbbra is folyamatban van.
Van-e már gyanúsítottja az ügynek, és ha igen, hányan vannak? Milyen személyi kört (vállalkozói, megrendelői, közvetítői) érint a gyanúsítás?
Gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.
Mikorra várható a nyomozati szakasz lezárása? A kutatások és végrehajtásokkal kapcsolatban milyen további intézkedéseket hoztak? Történt-e bármilyen kényszerintézkedés a nyomozás során?
A nyomozás során korábban végrehajtott kutatások és lefoglalások óta a Központi Nyomozó Főügyészség nem foganatosított kényszerintézkedést az ügyben.
A jogsegélykérelemre reagáltak a megkeresett külföldi hatóságok?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Ír Köztarsaság igazságügyi hatóságai a hozzájuk intézett jogsegélykérelmekre válaszoltak, az általuk rendelkezésre bocsátott jelentős mennyiségű irat lefordítása folyamatban van. E dokumentumok értékelésének eredményétől függően lehet majd tervezni a további eljárási cselekményeket.
Az üggyel kapcsolatos OLAF egyeztetések milyen jellegűek voltak és milyen eredményekre jutottak?
Az OLAF az üggyel összefüggésben vizsgálatot folytatott, amelynek lezárását követően ajánlást tett a vizsgálat eredményeinek a folyamatban lévő büntetőeljárásban történő figyelembe vételére.
A Microsoft-botrány lényege, hogy a magyarországi Microsoft-leányvállalattal együttműködő viszonteladók – mint a 4iG Nyrt. egyik leányvállalata is – nagyon olcsón jutottak hozzá Microsoft-licencekhez, amiket aztán többszörös áron adtak tovább állami szerveknek, például a NAV-nak és az ORFK-nak is. Az amerikai tőzsdefelügyelet vizsgálata arra jutott, hogy az érintett viszonteladók és a hivatalnokok előre lebeszélték a közbeszerzések értékeit és időpontját, hogy az árkülönbségen aztán valamilyen arányban osztozzanak. Azóta az OLAF is nyomoz az ügyben, a Microsoft pedig megszakította a kapcsolatát a magyar viszonteladókkal, többek között a 4iG leányvállalatával, az ügyben érintett Humansoft Kft.-vel is.
Felső Gábor vezetése alatt egyébként valósággal szárnyalt a 4iG, több tízmilliós közbeszerzések egész sorát megnyerve. A cég működésével kapcsolatban azonban már korábban gyanúk merültek fel. 2015-ben például az Átlátszó próbált utánanézni, hogy a már említett Humansoft Kft. nevű leányvállalat mit valósított meg másfél milliárd forint uniós támogatásból Mórahalmon, a településen viszont nem sok mindent találtak.
A 4iG tulajdonosai között már Felső Gábor vezetése alatt, azaz 2015-től megjelent a Duna Aszfalt, ami a Mészáros Lőrinchez szorosan kötődő Szíjj László építőipari cége, ekkor is bukkantak fel a 4iG vezetésében a Szíjj Lászlóhoz köthető figurák. Minden bizonnyal ekkor keltette fel Mészáros Lőrinc érdeklődését a milliárdos állami megrendeléseket bezsebelő 4iG. A felcsúti gázszerelő végül 2018-ban tette rá a kezét a cégcsoportra, ekkor távozott onnan Felső Gábor és a céget korábban vele együtt vezető Sagyibó Viktor is. Beszédes lehet az is, hogy utóbbi a 4iG-től távozva egyenesen a Miniszterelnökség miniszteri biztosa lett.
