Mindenki idegesebb volt a szokásosnál a múlt heti uniós csúcson Brüsszelben – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel. A brüsszeli tárgyalóteremben is lehetett érezni szerinte, hogy minden országban nő a feszültség a magas energiaárak és az infláció miatt.
Ukrajna már a háború előtt is működésképtelen volt
„A józan ész előbb-utóbb teret nyer” a miniszterelnök szerint, és mindenki belátja, hogy jobb lenne, ha nem lenne háború. Az orosz-ukrán háborúnak pedig úgy lehet véget vetni, ha tűzszünetet kötnek a felek, és tárgyalóasztalhoz ülnek. Vannak olyan hangok még Európában, amelyek azt mondják, hogy a háborút végig kell vinni, és az egyik félnek győznie kell, de ez azt jelentené a miniszterelnök szerint, hogy még hosszú évekig háború lenne Európa szomszédságában.
Arra számít Orbán, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások mellett kiállók hangja a következő időszakban mindenhol erősödni fog Európában. Magyarországon meg eleve ez volt a kiindulópont szerinte, mert itt „józan emberek élnek”.
„Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus” – mondta Orbán Ukrajna uniós finanszírozásáról. Óvatosan kell bánni szerinte azzal, amikor Brüsszelben számokat mondanak. Ő úgy látja, három nagy tételt kell finanszíroznia a Nyugatnak Ukrajnában:
- a háború költségeit (fegyverek, gazdasági kiadások, eszközök),
- az újjáépítés költségeit és
- Ukrajna működéséhez szükséges költségeket.
Orbán szerint Ukrajna már a háború előtt működésképtelen állam volt. Nem tudnak annyi pénzt előállítani, mint amennyi pénzre szükségük van az állami feladatok (nyugdíj, közbiztonság, egészségügy) ellátásához. Havonta nagyjából 5 milliárd euróra lenne szüksége az ukrán államnak, hogy ne omoljon össze – jelentette ki a miniszterelnök.
A kérdés szerinte az, hogy ezt ki fogja finanszírozni. Arról zajlanak most egyeztetések, hogy miként ossza meg a költségeket Európa és az USA, és ha Európa vállal terheket hogyan osszák szét a tagállamok között. Magyarországnak is döntenie kell majd, hogy akarunk-e pénzt adni Ukrajnának, és ha igen, mennyit, illetve az unióval közösen, vagy külön biztosítanánk. A következő két-három hónapban tisztábban látunk majd Orbán szerint.
Magyarország el tudja látni magát gázzal, a nyugatiak meg nem
Ma összességében kevesebb energia érkezik az Európai Unió területére, mint amennyit egy évben el szoktunk fogyasztani – folytatta Orbán. Két megoldási lehetőség van a hiányzó mennyiség pótlására: fogyasszunk kevesebbet, vagy hozzunk be máshonnan. Utóbbinak azonban fizikai akadályai is vannak.
„Jól látszik, hogy mindenki megpróbálja kihasználni Európa szorult helyzetét” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az amerikaiak nyerészkedni akarnak, és többszörös áron adnák a gázt Európának, mint amennyiért előállítják. Az egyetlen megoldás így szerinte, ha minél több helyről szállítanak energiát Európába.
Lehet, hogy egész Európában kevesebb gáz van, mint amennyire szükség van, de azzal nyugtatott mindenkit Orbán, hogy ez nem érinti Magyarországot. A kormány ugyanis olyan hosszú távú szerződést kötött Oroszországgal, ami garantálja, hogy Magyarország gázellátása rendben legyen. Az Északi Áramlat vezetékét terroristák tönkre tették a miniszterelnök szerint, de a déli vezeték működik, és azt biztosítani is fogják.
A múlt heti uniós csúcson tárgyaltak a gázársapkáról, és az is szóba került, hogy az uniós tagállamok közösen vásároljanak gázt. A magyar kormány ebben azonban nem kíván részt venni, mert Orbán szerint ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben, ha önállóan lépünk, mintha másokra várnánk.
„Ma Magyarország el tudja látni magát gázzal, a nyugatiak meg nem. Miért kéne összeállni velük, hogy közösen szerezzünk be? Azzal mi csak rosszul járnánk.”
Sikerült elérni Brüsszelben Orbán szerint, hogy önkéntesen lehessen csatlakozni a közös gázvásárláshoz, és ne legyen kötelező a tagállamoknak.
Ma azért magas az energia és a gáz ára Európában, mert az unió szankciókat vetett ki – mondta. Magyarország igyekszik kivonni magát a rossz döntések következményei alól, de ha az uniós országokban romlik a helyzet, az nálunk is érződik a közös piac miatt. A zavaros helyzetben megjelentek a spekulánsok is a miniszterelnök szerint, akik nyerészkedni szeretnének a válságon.
Újabb hatósági áras termékek jönnek
Mindent meg kell tenni, hogy az inflációt csökkentsük – tért át egy másik témára a miniszterelnök. A cél az, hogy 2023 végére egyszámjegyű legyen az infláció.
A kormány azon dolgozik, hogy a családokat és a cégeket is segítsék, ezért vezettek be benzinárstopot, rezsivédelmet és élelmiszerárstopot. A miniszterelnök arról is beszélt az interjúban, hogy a következő hetekben
lesznek újabb termékek, amelyek árát maximalizálni fogják.
A szerdai kormányülésen arról is döntöttek, hogy kamatstopot rendelnek el november 15-től legalább fél évre. 7,7-8 százalékon állítják meg a kamatot, a különbözetet pedig a bankoknak kell fizetniük.
„Nem jó dolog, amikor így be kell avatkozni a gazdaság bonyolult szövetrendszerébe, de vannak olyan krízishelyzetek, amikor a nagy baj elkerülése érdekében ezt mégis meg kell tenni” – indokolta a döntést a miniszterelnök. A döntéssel a kis- és középvállalkozásoknak szeretnének segíteni, de a nagyvállalatokat is támogatják a gyármentő programmal. A miniszterelnök azzal zárta az interjút, hogy minden fiókban vannak tervek arra, hogy megvédjék a vállalatokat.