Kizárhatják a civileket az erdőből a Pintér Sándor köre által épített vadászközpont mellett

Egy helyi lakossal sétálunk a lekeríteni tervezett 300 hektáros erdőrészben. Dühösen mutatja a pirossal jelzett karókat, ahol valószínűleg a kerítést tervezik majd kihúzni az erdő körül. Mint mondja, az erdőt több százan használják rendszeresen a helyiek, séta közben is találkozunk gombászokkal. De sokan kerékpároznak, futnak vagy túráznak a területen. Itt található a méltán híres Ingó-kövek egyik legszebb sziklaformációja a Magos-kő, ami számos túra célpontja.

Vezetőm szerint minden akkor kezdődött, amikor elkezdték fejleszteni a környéken található volt Czinege-villát, majd kormányüdülőt, mai nevén Hotel Lovasberényt. Az eddigiek legfeljebb abban érintették a helyi lakosságot, hogy a felújítás során az amúgy is nagyjából 10 hektáros területhez hozzácsaptak még körülbelül 4 hektárt, és azt új kerítéssel bekerítették. A szálloda környékén már a megelőző években is történtek furcsa dolgok, így például a Velencét és Lovasberényt összekötő sárga turistajelzést áthelyezték a szép Mária-völgyből, és immár több éve egy bozótosban, majd hosszabb szakaszon az országút mellett halad, elkerülve az üdülő környékét is.

Nadap és Lovasberény között már lekerítettek egy nagyobb területet, amit csak vadászatra lehet használni. Ez a 338,3 ha kiterjedésű vadaskert bővülne ki 690 hektárra a Nadap feletti Templom-hegy térségével. A helyi természetjárókat már korábban is eléggé zavarta, hogy gyakoriak a több hetet, akár hónapokat felölelő erdőlátogatási korlátozások, amelyeket mindig „intenzív vadászati tevékenységgel” indokolnak. Azzal viszont nem számoltak, hogy az erdő Nadap melletti részeit is egy szűk kör kizárólagos privilégiuma lesz látogatni.

Ha ez a forgatókönyv megvalósul, az állami tulajdonú, Natura 2000 védettség alá eső területen 2023-tól már csak a vadásztársaság engedélyével lehet majd tartózkodni, kizárólag vadászati és erdőgazdálkodási célból. A túrázók, gombászók, sportolók, kutyasétáltatók és úgy általában véve mindenki más is csak kívülről csodálhatja a természetet, bemenni oda azonban nem lesz lehetősége – festi fel a gyászos jövő lehetőségét vezetőm.

A tervek annyira előrehaladtak, hogy a vadaskertbővítés már meg is kapta a környezetvédelmi engedélyt, tudom meg Köteles Zoltántól, Nadap polgármesterétől. A bővítési terveket elsőre elutasította a hatóság, ám újabb nekirugaszkodásra siker koronázta a kezdeményező Tradicionális Vadásztársaság kérelmét.

Az önkormányzat nem ért egyet az erdő bekerítésével, és véleményük szerint a környezetvédelmi engedély kiadásakor nem vették figyelembe az erdőtörvényben foglaltakat, miszerint vadaskert csak gazdasági rendeltetésű erdőben létesíthető. Az érintett nadapi erdőrészlet pedig a település hatályos szabályozási terve szerint védelmi erdőterület, valamint a Nébih erdőtérképe szerint is talajvédelmi (valamint honvédelmi, és Natura 2000) rendeltetésű.

Mint Köteles Zoltán mondja, észrevételükkel megkeresték az illetékes Pest Megyei Kormányhivatalt. Az önkormányzat szerint a kormányhivatal válaszában megkerülte a kérdést azzal, hogy a vadászati törvény nem zárja ki védelmi erdőben vadaskert létesítését, arra viszont nem válaszolt, hogy az erdőtörvény kizárja-e. A polgármester felhívja ugyanakkor a figyelmet a kormányhivatali válasznak arra a részére, amiben a kormányhivatal földművelésügyi és erdészeti főosztály erdőfelügyeleti osztálya ezt írja:

„A tanulmány készítőjével ellentétben megállapítottam, hogy összességében a vadaskert létesítése több területen és szempontból az erdőkre várhatóan jelentős károkat okozhat, amit meg kell előzni.”

A nadapi önkormányzat a polgármester közlése szerint ragaszkodik az erdő látogathatóságához, akár átmászható kerítés (létrás) megoldással, akár kapukkal, időbeni megkötés nélkül (a jelenlegi, pár napos vadászati alkalmakat kivéve). Köteles hozzáteszi: a környezetvédelmi engedély szerint a kerítés telepítéséhez további engedélyeket kell a kérelmezőnek beszereznie.

Megkerestük e-mailben az állami tulajdonú Budapesti Erdőgazdasági Zrt.-t, a terület kezelőjét, ahonnan egy hét eltelte után, telefonos érdeklődésünkre közölték, hogy nem válaszolnak, keressük az Agrárminisztériumot a témában. A minisztériumtól sem érkezett válasz feltett kérdéseinkre.

Lapunkkal egy időben a 24.hu is információt gyűjtött a témában, és sikerült elérniük a Tradicionális Vadásztársaság vezetőjét, Brindza Tibort, aki a tervekről azt mondta: azok még képlékenyek, „egyelőre számolnak”. Brindza nem erősítette meg, hogy decemberben már építenék a kerítést, sőt azt mondta, azt még meg sem rendelték. Arra, hogy a lakosságot kizárják az erdőből így, úgy reagált: a látogatók csak kijelölt turistaútvonalon használhatják az erdőt, és mivel ilyen nincs az érintett területen, szerinte most is törvénybe ütközik, ha valaki bemegy az erdőbe, noha az nincs lekerítve.

Brindza abban téved a helyiek szerint, hogy nem lehet bemenni az erdőbe, hiszen a sárga jelű (Pátka–Lovasberény–Nadap–Velence) túraút most is az erdőben halad, igaz, csak a szélén, a kijelölt turistaút elhagyásának szigorú tilalma pedig csak a fokozottan védett természeti területeken érvényes. (Az erdőrész védett, de nem fokozottan védett.)

A vadásztársaság vezetője a lapnak hangsúlyozta: semmi közük a volt lovasberényi kormányüdülőhöz, de azt nem zárta ki, hogy később bérvadászok igénybe vehetnék a vadaskertet.

A vadásztársaság és a helyiek által emlegetett lovasberényi vadászközpont közötti kapcsolat a 24.hu szerint szinte kézzelfogható, hiszen a Tradicionális Vadásztársaságot Ecsedi Ferenc elnök alapította 2016-ban. Ecsedi volt korábban az OTP Bank egyik vezető tisztségviselője, Csányi Sándor egyik bizalmasa, illetve Pintér Sándorhoz is volt köze: Pintér egykori cégének, a már megszűnt Civil Ingatlanberuházó Kft.-nek ügyvezetője volt. (Ecsedi Ferenc 2022 júniusában elhunyt.)

A vállalat későbbi jogutódja Pintér egy másik korábbi vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat lett – ez a vállalat szerezte meg az egykori lovasberényi kormányüdülőt, ami épp a tervezett vadaskert szomszédságában áll. A tervek szerint vadászati központ lesz belőle wellnessrészleggel és helikopterleszállóval. A korábbi üdülőre amúgy vissza nem térítendő támogatást (1,3 milliárd forintot) ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség – az összeg majdnem hatszorosa annak, mint amennyiért az állam eladta.

Kerestük a lovasberényi önkormányzatot is az ügyben, ahol Südi Mihály polgármester azt mondta: nincs információja arról, hogy a területkijelölő karókat miért helyezték el, és azt ajánlotta, keressük az erdőgazdaságot.

Érdeklődtünk a Hotel Lovasberénynél is, mit tudnak a tervekről, de nem kaptunk választ.