Kedves Pistike! Én vagyok a bíró bácsi, és az a feladatom, hogy döntsek a szüleid válásáról

Legfontosabb

2022. október 18. – 11:09

Kedves Pistike! Én vagyok a bíró bácsi, és az a feladatom, hogy döntsek a szüleid válásáról
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Első ránézésre furcsának tűnő levelet kapnak a bíróságtól a válófélben lévő szülők 14 év alatti gyerekei, arra hívják fel a figyelmüket, hogy ha akarják, elmondhatják a véleményüket a bírónak a szüleik válásáról. Bármilyen kicsi is a gyerek, a levelet mindenképpen megkapja, mert a bíróságok egy uniós rendelet alapján kötelesek kiküldeni a tájékoztatót. Más kérdés, hogy mit okoz ez a gyerekben. Az aktuális gyakorlatról és hatásairól válóperes ügyvédet, pszichológust és a Fővárosi Törvényszéket is megkérdeztük, hogy megtudjuk, mi is történik pontosan.

Anita válófélben van, ami önmagában nem lenne meglepő, az viszont már igen, hogy másfél éves kisfia nemrég névre szóló levelet kapott a bíróságtól, amiben arról tájékoztatták, hogy a szülei válnak. „Értetlenül fogadtam a levelet, fel is hívtam a kisfiam apukáját, hogy beszéljük meg, mihez kezdjünk vele. Végül beszéltünk az ügyvédünkkel, aki azt tanácsolta, hogy válaszoljuk azt, hogy beszéltünk a gyerekkel, hiszen másfél évesen nem várható el, hogy ő ezt felfogja” – mondta félig-meddig nevetve. Komolyra fordítva a szót, elmesélte, hogy mivel már külön is élnek a volt párjával, a gyerekük is érzékeli a helyzetet.

„Megértem, hogy a bíróság úgy jár el, ahogyan kell, ettől függetlenül én nem gondolom azt, hogy ez a gyereknek jó.

Hiszen ahogy egy válás elindul, akaratlanul benne van, jó esetben a szülei már az elején elmondják, mi történik. Szerintem mi időben felismertük, hogy a közös gyerekünknek sokkal rosszabb az a feszültség, amiben élünk, mint az, ha elválunk” – magyarázta. Anitáék esete nem egyedi, szeptember óta sok válófélben lévő szülő gyereke kapott hasonló levelet, miután egy uniós rendelet alkalmazása alapján bekerült a magyar polgári törvénykönyvbe ez a passzus:

„(4) * A bíróságnak az eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt meg kell hallgatnia és értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ha a gyermek a meghallgatását maga kéri, vagy ha azt a bíróság kérelem hiányában is indokoltnak tartja, a bíróság a gyermeket közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.”

A rendelkezés a Brüsszel II rendelet (a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet) és a hágai egyezmény (az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozik, augusztus 1. óta hatályos Magyarországon, de az ítélkezési szünet miatt szeptembertől kezdtek el ilyen leveleket kapni a válófélben lévő szülők gyermekei. Mindkét nemzetközi jogi aktus arra irányul, és a nemzetközi elvárás is az, hogy mindig a gyermek érdeke érvényesüljön. A rendelet kötelező érvényű, és minden uniós tagállamban be kell vezetni.

Az aktuális gyakorlatról válóperes ügyvédet, pszichológust és a Fővárosi Törvényszéket is megkérdeztük, hogy megtudjuk, mi is történik pontosan. Már az elején tisztázni kell, hogy mivel ez egy friss rendelkezés, ezért még nem alakult ki az egységes bírósági gyakorlat, de Szabó Orsolya ügyvédnek több olyan válóperes ügye is van, amiben a gyermek levelet kapott a bíróságtól.

Kedves Pistike! Én vagyok a bíró bácsi, és az a feladatom, hogy döntsek a szüleid válásáról

Az alábbi levél egy azok közül, amiket a válófélben lévő szülő gyermeke kap. A gépelt küldemény elején a bíró a keresztnevén szólítja meg a gyereket, végig tegezi őt, és leírja neki, hogy a gyermek életét is érinti az eljárás, majd tájékoztatja arról, hogy azért kapja a levelet a bíróságtól, mert lehetősége van elmondani azt, hogy ő mit szeretne. „A szüleid megírták nekem, hogyan gondolják a jövőjüket. Én arra is kíváncsi vagyok, mi a Te elképzelésed” – olvasható a levélben, amiben azt is megírta a bíró, hogy a gyermek írásban is elmondhatja a véleményét, és azt is, hogy a szüleivel meg fogja osztani a választ. „Ha meg akarod velem osztani a véleményedet, kérlek gyere…” – áll a tárgyalásra invitáló levélben, amiben a bíró azt is írta, hogy ez egy lehetőség, és nem kötelező.

Forrás: Olvasói fotó / Telex
Forrás: Olvasói fotó / Telex

Az ügyvéd szerint a rendelkezés nem egy rossz dolog, ha van háttere, és azzal is egyetért, hogy valamikor el kellett indítani, de szerinte a legfontosabb kérdés mégis az, hogy egy gyerek, akire olyan erős befolyással vannak a szülei, hogyan tud dönteni ebben a kérdésben. Az ügyvéd szerint mivel az ítélőképessége birtokában lévő gyermek tehet nyilatkozatot, ezért mindig a bíróságnak kell megítélnie azt, hogy az érintett gyermek képes-e arra, hogy döntsön bármivel kapcsolatban a sorsáról.

Ki az ítélőképessége birtokában lévő gyermek?

Az ügyvéd szerint ez a lehető legjobb kérdés, ugyanis ezt mindig a gyakorlatból lehet leszűrni. Sok tanulmány foglalkozik azzal, hogy melyik ez a kor, de egyelőre még nem tudták meghatározni, emiatt ez a bíróságoknak is egy megfoghatatlan elem. „Még nem alakult ki, hogy ki az, akit meg kell hallgatni, és ki az, akit nem. De persze itt nemcsak a meghallgatásról, hanem a kiértesítésről is szó van” – hangsúlyozta az ügyvéd, aki szerint a belátási képességet mindig az adott ügyben kell vizsgálni. „Olyan eset is előfordult a gyakorlatban, hogy a szülők már rég külön éltek, megszakadt az életközösség a gyermek 5 éves korában, és most 9 évesen szeretnék őt megkérdezni” – mondta.

„Én úgy látom, hogy a téma nehézsége az, hogy a bíró távolról nem lát bele abba, hogy ítélőképessége birtokában van-e egy gyerek vagy sem. Ehhez neki személyesen meg kell jelennie a bíróságon, ami a felnőtteknek is stresszt jelent, nemhogy egy gyereknek. Emiatt adódik a nehézség: mikor, hány éves korban lehet megkérdezni egy gyereket egy válóperes ügyben úgy, hogy neki ez ne legyen plusz teher”

– mondta az ügyvéd.

„Egy ilyen meghallgatás során olyan biztonságos teret kell biztosítani a gyermek részére, ahol félelem nélkül tud beszélni. Egyéntől függ az is, hogy hogyan beszélnek vele, hogy van-e hallgatóság, nagyon fontos elem a kiskorú meghallgatásakor, hogy ki bír rá befolyással – sorolta az aggályokat az ügyvéd. – A leglényegesebb, hogy a gyerek döntésének érdemi befolyása legyen a döntéshozatalra, de a saját véleményéről legyen szó, ez az ő ítélőképessége legyen, ne az anyáé vagy az apáé” – mondta Szabó Orsolya.

Mivel a bírói gyakorlat még csak most alakul, az ügyvéd szerint többféle eset is előfordult már, volt olyan, amikor az óvodás gyermek szüleit arra kérte a bíró, hogy együtt olvassák fel a levelet a gyermeknek, és megegyezően nyilatkozzanak a válaszról. „Arra vár választ a bíróság a gyerektől, hogy anyával vagy apával szeretne-e élni” – mondta az ügyvéd.

„A Budapest környéki bíróságokon arról tájékoztattak, hogy folyamatosan egyeztetnek a törvényszékekkel, és annak ellenére, hogy az ügyvédeket már tavasszal tájékoztatták erről, mégis hirtelen tört be ez a rendelkezés, arra számítottunk, hogy el fogják tolni a bevezetését. Hozzá kell tenni, hogy sok külföldi ország van, ahol meghallgatják a gyerekeket, viszont Magyarországon ennek még nem alakult ki a háttere. A bírónak nem az a feladata, hogy kiskorúak véleményét hallgassa meg” – mondta az ügyvéd.

„Az én praxisomban a tárgyalóteremben hallgatták meg a gyereket. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekeknek nem az a fontos, hogy plüssállatok legyenek a teremben, sokkal inkább az, hogy maga a bíró hogyan beszél velük, ne legyen például a hangja túl leereszkedő, legyen nagyon konkrét, direkt, ne kezdjen el mesélni a gyereknek” – sorolta. Szabó Orsolya azt mondta, hogy Magyarországon eddig családi ügyekben rendkívül ritka esetben hallgatták meg a 14 év alatti gyerekeket, és a 14 éven felülieket sem volt eddig szokás, noha indokolt esetben előfordult. „Úgy gondolom, hogy ezt most mindenki tanulja” – mondta.

Az ügyvéd nem látja értelmét, hogy egy hétéves gyereket ezzel felkavarjanak.

„Elképzelhető egy olyan ideális válás, hogy a szülők megegyeznek, nem veszekednek, nincs otthon feszültség, és eleve egyezség van köztük a szülői felügyeletről, gyermektartásdíjról, de nem ez az általános”

– mondta Szabó Orsolya, aki szerint a válás nem egy egynapos stressz a gyereknek, hanem egy rendkívül hosszan elhúzódó folyamat. „Abban sem vagyok biztos, hogy ha egy hétéves gyereket bevisznek a bíróságra, akkor kristálytisztán el tudja mondani, hogy ő kivel szeretne élni. Másképp látják a világot, nyilván nem fogja azt mondani, hogy azt akarom, hogy váljanak el a szüleim egymástól” – mondta.

Ez nem egy idézés, ez egy tájékoztatás

Megkerestük a Fővárosi Törvényszéket, hogy megtudjuk, miről szól pontosan a rendelet, milyen mozgásterük van a bíráknak, és milyen kötelező elemei vannak a levélnek. „Elsőként fontos kiemelni, hogy nem egy idézés, nem kell kézen fogni a gyereket és vele együtt besétálni a következő tárgyalásra, a bíróságra, hanem ez egy tájékoztatás, amelyet minden olyan ügyben ki kell küldenie a bíróságnak, amely szülői felügyeleti jogot érint” – mondta a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a Telex kérdésére. Szabó József Tamás elmondta, hogy a Brüsszel II rendelet minden uniós tagállamban kötelezővé tette, hogy a saját eljárásukba beillesszék ezt a kötelezettséget. „A bíróságoknak kötelező tájékoztatniuk a gyermeket arról, hogy az ő szülei között a szülői felügyelet ellátása során vita támadt, és ezt a bíróságnak kell rendeznie. Ebben a kérdéskörben a gyerek, ha szeretne, akkor megjelenhet a bíróságon és nyilatkozhat” – mondta a szóvivő.

Ha ez a tájékoztatás elmarad, akkor az uniós tagállamok nem fogják végrehajtani a magyar bíróság ítéletét.

Ha például az egyik szülő külföldre távozik a gyerekkel, a másik szülő pedig szeretné a láthatási jogát vagy valamelyik szülői felügyeleti jogát érvényesíteni, akkor a másik tagállamban azt fogják csak vizsgálni, hogy ez a tájékoztatás megtörtént-e a gyermek irányába, vagy sem – részletezte, hozzátéve, hogy ha nem történt meg, akkor megtagadják az ítélet végrehajtását. A szóvivő azt is elmondta, hogy a bíróság megpróbálja a gyerekek nyelvén is közérthető módon leírni, hogy a gyereknek lehetősége van véleményt nyilvánítani.

A szóvivő szerint azt is fontos tudni, hogy amikor a bíróság megkapja a keresetlevelet, akkor senkiről nem tud semmit. „Az eljárások perfelvételi szakaszában nagyon fontosak a személyes meghallgatások, ezekből sok információ kerül a bíróság birtokába, ott már lehet tudni, hogy az óvodás vagy kisiskolás gyermek hogyan kezelendő” – magyarázta. Szabó József azt mondta, hogy a bíróság küldeményét bármelyik szülő átveheti. „Tulajdonképpen a gyerek is és a bíróság is rá van utalva arra, hogy valaki elmagyarázza neki, miért kapta a levelet – mondta. – Nem kötelező a bírósági eljárásban a gyerek meghallgatása, csak akkor, ha ezt a gyerek kéri.”

Még minden alakul, folyamatosan képzik a bírákat a gyerekek meghallgatására

A sajtószóvivő azt mondta, nem született még jogerős döntés olyan ügyben, amelyben a gyermek is kapott levelet a bíróságtól. „Azért lehet több helyről hallani, hogy a bíróságtól kaptak levelet a gyerekek, mert az ítélkezési szünet óta most tűzték ki a következő ítélkezési időszak tárgyalásait” – mondta.

Ha egy gyerek él a jogával, és ki szeretné fejezni a véleményét, akkor gyermekmeghallgató szobában hallgatja meg a bíró. „Megfelelő környezet várja itt a gyerekeket, játékok, könyvek, tehát nem az a hivatalos jelleg dominál itt, mint egy tárgyalóteremben. A meghallgatáson a gyerekkel beszél a bíró, akinek van lehetősége pszichológus szakértő segítségét is kérni” – mondta Szabó József Tamás.

Elmondta azt is, hogy a bírákat évek óta képzik arra, hogy meg tudják állapítani, valamelyik szülő nem befolyásolta-e a gyereket, illetve ilyenkor pszichológus szakértők, gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek, esetleg gyermekorvosok is segíthetik a bírák munkáját.

„Olyan kérdések biztosan nem hangozhatnak el, hogy melyik szülőt szereted jobban, kivel szeretnél együtt élni”

– mondta, hozzátéve, hogy a bírák általános kérdéseket tesznek fel, ezekből következtetnek arra, hogy milyen a gyerek kapcsolata a szüleivel. „A gyermek érdekei mindenek felett állnak, és azon vagyunk, hogy ezek az érdekek ne sérüljenek” – mondta a bírósági szóvivő.

A kialakuló bírói gyakorlattal kapcsolatban Szabó József Tamás azt mondta, hogy a nemzetközi gyakorlatot is alapul veszik, és elképzelhető, hogy lesz eljárásjogi pontosítás is. „Gondolkodunk egységes tájékoztató szövegen, általános nyomtatvány megfogalmazásán” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a visszajelzések alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság leveleire elég nagy aktivitást mutattak a gyerekek, többen is jelezték, szeretnék, ha a bíróság meghallgatná őket.

Az a gyerek, aki eddig nem tudta, mi zajlik, az most meg fogja tudni

Peer Krisztina gyermekpszichológus, igazságügyi klinikai szakpszichológus szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok családban bevonják a gyereket a válási-bírósági folyamatba, ami nagyon megterhelő érzelmileg a gyereknek, és komoly lojalitáskonfliktushoz vezet. Mindennek pedig további járulékos következményei lehetnek szerinte a gyerek pszichés állapotára (szorongásos zavar, depresszió stb. kialakulásához vezethet). „Ezzel az új bevezetéssel az történik majd, hogy azok a családok, ahol a gyereket nem vonták be a bírósági folyamatba, akik eddig kívül tudtak maradni, azoknak lesz egy tudásuk a folyamatról, arról, hogy mi és hogyan zajlik. Tehát aki eddig nem tudta, az most meg fogja tudni” – mondja a pszichológus.

„Én azonban bízom abban, hogy akik eddig is tudták a gyerek szempontjait figyelembe véve intézni a válásukat, a kapcsolattartásuk rendezését, azok ugyanúgy figyelembe veszik majd a gyerek szempontjait a tájékoztatás során is”

– mondta Peer Krisztina.

A szakértő szerint mivel nagyon fontos pszichológiai szempont, hogy a gyereket minél kevésbé vonják be a bírósági eljárásba, most pedig a jog azt szeretné, hogy hallgassák meg, így most a jog és a pszichológia ütközik. „De ha ezt jól csináljuk, akkor elkerülhető lenne a gyerek sérülése, traumatizálása. Ebben pedig minden résztvevőnek van feladata és felelőssége” – mondta.

Peer Krisztina szerint a szülő felelőssége, hogy hogyan tálalja mindezt a gyermeknek. Egy óvodáskorú gyereknek is el lehet azt mondani, hogy „ha szeretnéd, elmehetünk együtt a bíró nénihez, mert szeretne megismerni téged, szeretne veled beszélgetni, játszani”. Erre a gyerek mondhatja azt, hogy ő nem szeretné. A kérdés az, hogy a szülő ezt követően hogyan fog reagálni – magyarázta a pszichológus.

„Nem a bíró fogja traumatizálni a gyereket ezzel a levéllel, hanem a szülők, ha ezt nem a gyerek életkorának, érzelmi állapotának megfelelően tálalják. A bíró nem azért hív be egy gyereket, hogy megkérdezze, kinél akar lakni, hanem hogy megismerje őt”

– mondta.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!