Csak részben szabad a magyar internet a Freedom House szerint

Romlott egy pontot, már csak „részben szabad” minősítést kapott a magyar internet a Freedom House jelentésében. Bár viszonylag olcsó itthon netezni, és az internet használata önmagában még nincs lekorlátozva (tehát nincs letiltott hálózat vagy közösségi oldal), de az általános helyzet mégis romlik.

A magyar internet a lehető legtöbb pontot kapta az

• infrastrukturális elérhetőség (a net sebessége és a kapcsolat erőssége),
• ár és az ebből fakadó egyenlőtlenségek,
• a kormányzati befolyás
• és a közösségek online lekorlátozása terén.

Az egyes kategóriákban legfeljebb 3, 4, 5 vagy 6 pontot lehet kapni. A magyar internet ezekben a kategóriákban kapta meg az elérhető pontok felét vagy kevesebbet:

• az internetet befolyásoló állami szervek szabad, igazságos és független működése;
• annak mértéke, hogy kormányzati vagy kormányközeli szereplők mennyire használják fel a jogrendszert arra, hogy bekorlátozzák, ki mit rak ki a netre (főleg emberi jogi kérdésekben);
• annak mértéke, hogy a kormány, kormányközeli szereplők vagy más nagyhatalmú szereplők mennyire befolyásolják az internetes információforrásokat, hogy politikai érdeküket érvényesítsék (itt leginkább a kormányközeli médiabirodalomról és a KESMA-ról van szó);
• annak mértéke, hogy milyen gazdasági vagy szabályozási korlátozásokkal nehezítik meg online tartalmak publikációját (itt leginkább a Médiatanácsról és a reklámpiaci nehézségekről van szó);
• annak mértéke, hogy hány olyan törvény van, ami miatt bűnügyi vagy polgári következménye lehet bizonyos online tevékenységeknek, különösen olyanoknak, amiket amúgy nemzetközi emberi jogi sztenderdek védenek;
• annak mértéke, hogy a kormány mennyire korlátozza az anonim kommunikációt és a titkosítást;
• annak mértéke, hogy a kormány a megfigyeléseivel mennyire sérti az emberek adatvédelmi jogait;
• annak mértéke, hogy milyen gyakran ér weboldalakat, magánszemélyeket hekker- vagy kibertámadás;

A szabad besoroláshoz 70 pontra lett volna szükség (tavaly annyi is volt), a hazai internet most 69-et kapott. A vizsgált, 2021 júniusa és 2022 júniusa közötti időszakban azt figyelték meg, hogy a helyzet továbbra is fokozatosan romlik, főleg miután a kormány egyre több telekommunikációs céget és médiumot szerzett meg. A helyzetet tovább rontotta a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet is.

További fontos mérföldkövekként emelik ki a 4iG telekommunikációs hódítását (DIGI majd Vodafone), az orosz állami média oldalainak letiltását, az előválasztásos szerverek terheléses támadását, a veszélyhelyzet meghosszabbítását és a pegasusos megfigyeléseket. A teljes jelentés itt olvasható.