Rétvári Bence: A békés demonstráció és a törvényes sztrájk lehetősége adott, ezért senkit soha semmilyen hátrány nem ért
2022. október 10. – 13:17
frissítve
Az oktatásról és az elmúlt napok tüntetéseiről, a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok figyelmeztetéséről, elbocsátásáról volt a legtöbb szó az Országgyűlés hétfői ülésnapján napirend előtt. Kormánypárti és ellenzéki képviselők vitáztak arról, hogy most jobb a pedagógusok helyzete, vagy 2010 előtt.
A kormány hadat üzentek az oktatási rendszernek, és háborút folytat a pedagógusok ellen. Megpróbálja megfélemlíteni, besározni és anyagilag ellehetetleníteni a tanárokat – kezdte az elsőként felszólaló Csárdi Antal. Az LMP képviselője felszólította a kormányt, hogy hagyja abba ezt az „embertelen, jogszerűtlen és végletekig káros” harcot a tanárok ellen, és emelje meg a bérüket. Ha a költségvetésben van pénz a Vodafone felvásárlására, akkor kell, hogy legyen forrás a tanárok fizetésemelésére is Csárdi szerint.
A kormány részéről Rétvári Bence, az oktatásért felelős Belügyminisztérium államtitkára válaszolt. Azt mondta,
a 2023-as költségvetésben 86 milliárd forinttal több pénzt szánnak az oktatásra, és ennek legnagyobb részét a pedagógusbérek emelésére tervezik fordítani.
Csárdi és az LMP azonban nem szavazta meg a költségvetést, így szerinte nem támogatták a pedagógusbérek emelését sem.
Rétvári egyetért azzal, hogy emelni kell a tanárok fizetését. Januártól tíz százalékkal már biztosan nő a pedagógusok bére, és ennél nagyobb mértékű emelés is lehet, ha az Európai Unió megszünteti a szankciókat, és kifizetik a Magyarországnak járó forrásokat.
Történelmi bűnnek, nemzetárulásnak nevezte Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, hogy a kormány lepusztítja a közoktatást, és hogy nettó 220 ezer forintot keres egy kezdő pedagógus. Rétvári szerint nem ez a kormány követ el nemzetárulást az oktatással, hanem 2010 előtt a Gyurcsány-kormány, amely elvett a pedagógusoktól egyhavi bért, bezárt 381 iskolát, és elbocsátott 15 ezer pedagógust.
Hiller: Minden tekintetben jobb állapotban volt az oktatás 2010 előtt
A polgári engedetlenség miatt büntetik meg a tanárokat, miközben az első engedetlenséget a kormány követte el Hiller István szerint. Az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a kormány bő egy évtizede olyan életpályamodellt vezetett be, ami ugyan több munkát követelt a tanároktól, ám több pénzt is ígért. Akkor a mindenkori minimálbérhez kötötték a pedagógusok bérét, másfél év múlva azonban megszegték az ígéretüket – folytatta Hiller.
A szakszervezetek követeléseit kimondottan visszafogottnak és méltányosnak tartja. Ha ugyanis a kormány betartaná a saját, 2013-ban tett ígéretét, akkor a pedagógusok bérét nem a szakszervezetek által követelt 40-50 százalékkal kellene emelni, hanem 97 százalékkal.
„Amikor átadtuk a kormányzást, a magyar közoktatás minden tekintetben jobb állapotban volt, mint 12 évvel később”
– jelentette ki Hiller, aki azt sérelmezte, hogy az Orbán-kormány felmondta a párbeszéd csatornáit a pedagógusokkal.
Rétvári szerint Gyurcsány miniszterelnökként az IMF-el folytatott párbeszédet, és nem a pedagógusokkal, amikor a csökkentette a tanárok bérét.
Ma is mindenki számára adott a békés demonstráció és a törvényes sztrájk lehetősége.
„Ezért senkit soha semmilyen hátrány nem ért” – jelentette ki Rétvári. Ezzel szemben 2006-an sokan megtapasztalhatták szerinte, hogy Hillerék hogy képzelik el az akkori hatalmuk fenntartását.
Magyarország bajban van, ennek jele, hogy egyre többen és egyre gyakrabban tüntetnek. Erről beszélt Barkóczi Balázs, a DK képviselője. „Az Orbán-kormány cinikusan és felelőtlenül egy rendőrre bízta a magyar oktatás ügyét”. Már az elején látszott szerinte, hogy baj lesz Pintér Sándor kinevezéséből. A belügyminiszter személyisége nem alkalmas feladatra. „A parancs, a fenyegetés, a polgári engedetlenség meg nem engedése nem járható út” – jelentette ki Barkóczi.
Hillerhez hasonlóan arról beszélt, hogy 2010 előtt ki lehetett jönni a pedagógusbérekből, ki lehetett fizetni a rezsiszámlákat, szabad tankönyv-választás, tisztességes és szakmailag egyeztetett nemzeti alaptanterv volt.
„Diáknak és tanárnak is jobb volt lenni 2010 előtt”
– mondta a DK képviselője, aki korábban tanárként dolgozott. Az ország szégyene szerinte, hogy nem kifizetik a pedagógusokat, hanem kirúgással fenyegetik őket.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint lényeges különbség a 2010 előtti időszakhoz képest, hogy most mindenki elmondhatja Magyarországon a véleményét, anélkül, hogy „gumilövedékkel nézne szembe”.