„Ez nem kizárólag budapesti dolog” – az elszigetelt tiltakozások után beindult a tanárok önszerveződése

A tavaszi, majd a szeptemberi polgári engedetlenségi megmozdulásokat, flashmobokat eddig nagyrészt önállóan szervezték meg az egyes iskolák, úgy tűnik azonban, hogy a kormány és a tankerületek részéről elhangzó fenyegetések, figyelmeztetések és kirúgások életre hívták a tanárok önszerveződését.

Egy időben jutottunk ugyanarra az elhatározásra

Pár héttel ezelőtt néhány tanár kezdett el szervezkedni. A céljuk csak az volt, hogy a különböző akcióknak valamilyen közös platformot hozzanak létre. Össze akarták hozni az iskolák, a PDSZ, a Tanítanék Mozgalom vagy éppen a diákok és a szülők önálló kezdeményezéseit. Ennek is köszönhető, hogy szerdán egész nap tiltakozó akciókat tartanak az országban az oktatás és a tanárok helyzete miatt.

„Egymástól függetlenül ugyanabban az időben jutottunk ugyanarra az elhatározásra: az már kevés, hogy a tantestületek egymástól elszigetelődve tiltakoznak, legyen az iskolák között is együttműködés”

– mondta a Telexnek Weszely Kinga, a Deák Ferenc Gimnázium tanára, aki Imre Szilviával, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Talyigás Anikóval, a Madách Imre Gimnázium tanárával egy véleményen van abban, hogy a kiváltó okot a tankerületek fenyegető levelei jelentették, amelyekben a polgári engedetlenség következményeire figyelmeztették a tanárokat. Innentől egyértelmű volt számukra, hogy erre már csak egymással összefogva lehet reagálni. Egyikük egy chatcsoportot hozott létre, a másikuk emaillistán kezdett el személyes találkozót szervezni, amelynek híre a csoportba is eljutott.

Egy romkocsmában találkoztak

Első lépésként egy romkocsmába hívták össze azoknak az iskoláknak a tanárait, akik már korábban is vállalták a polgári engedetlenséget. Először azt hitték, jó, ha öten-tízen összejönnek, de végül 38 iskolából ötven-hatvan tanár gyűlt össze a szeptember 20-án tartott első találkozón. Kiderült, hogy a különböző iskoláknak egybevágnak a tapasztalataik, egyezik a véleményük az alapvető kérdésekben.

A tanárok arra jutottak, hogy a tavaly és idén tavasszal lezajlott lelkes tiltakozások nem hozták meg a kívánt eredményt. Kicsit talán meg is ingott a hit abban, hogy el lehet-e érni valamilyen változást, de azt tudták, hogy az összefogásra szükség van. Megállapították azt is, hogy a gördülő sztrájk és a polgári engedetlenségi akciók mellett szükség lenne egy olyan napra, amelyen az egész társadalom figyelmét felhívják az oktatási rendszer hiányosságaira. Így esett a választás október 5-re, a pedagógusok világnapjára.

Meg akarják mutatni, hogy sokan vannak

Abban egyetértettek, hogy a gördülő sztrájk alkalmas az oktatás ügyének napirenden tartására, de szükség van arra is, hogy egy időben minél több iskola, tanár, szülő és diák nyilvánítsa ki: változásra van szükség az oktatásban. Fontosnak tartották azt is, hogy a lehető legtöbb szálat fogják össze. Ne különüljenek el egymástól azok, akik csak flashmobokat akarnak, akik a kormány által láthatatlanná lett sztrájk miatt inkább a polgári engedetlenségben hisznek, vagy akik továbbra is a sztrájkot tartják megfelelő eszköznek.

Igyekeztek mindenkit egy platformra összefogni, aki bármilyen eszközzel meg tudja mutatni az elégedetlenségét. A tiltakozók közt így vannak olyanok is, akik egyben például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vagy a Tanítanék Mozgalomnak a tagjai is. Az október 5-re meghirdetett akciók mögé beállt a PDSZ is, amely erre a napra sztrájkot hirdetett.

A legfőbb cél az október 5-re szervezett eseményekkel az, hogy megmutassák, mennyire átfogó ez a közös gondolkodás az oktatásról. Talyigás Anikó, a Madách Imre Gimnázium tanára például azért kezdeményezte a csoport létrehozását, mert náluk az iskolában úgy látták: annak már nem sok ereje van, ha csak kiállnak az iskola elé. Az volt az álláspont, hogy jobb, ha minél többen és minél több iskola egyszerre mutatja meg az erejét.

Kiállnak azokért is, akiket eddig nem képviselt senki

Az önszerveződő tanárok létrehoztak egy Facebook-eseményt is, amin az október 5-i akciókat gyűjtik össze az egész országból. A romkocsmában tartott találkozóra még főként a budapesti és a főváros környéki iskolákból jöttek tanárok. A vidéki iskolákból akkor még nem tudtak jelen lenni, de többen jelezték érdeklődésüket Sopronból, Miskolcról, Esztergomból. A vidéki iskolákkal aztán a múlt hét szerdán online tartottak beszélgetést a szervezők. Azt kérték: bárki, aki október 5-én bármilyen szinten be tud kapcsolódni valamilyen akcióval a tiltakozásba, az jelezze nekik.

„A lényeg, hogy ez nem kizárólag budapesti dolog. Vidéken érthető, hogy nehezebb ügyekért kiállni, mert ott a fenyegetettség szintje is más. Ha valaki Budapesten elveszíti az állását, az tud máshol is munkát találni, sok vidéki településen azonban nem ez a helyzet”

– mondta Imre Szilvia a Telexnek.

Az együttműködéshez csatlakozók között meglepő módon egyházi iskolák és szakiskolák tanárai is vannak. A köztudatban az él, hogy ezek az iskolák az államiakhoz képest jobb anyagi feltételek között dolgoznak, holott ez egyáltalán nincs így. De az önszerveződés nem csak a tanárokat képviseli. Azt tapasztalták, hogy az iskolában, köznevelési intézményben dolgozók több rétege is úgy érzi, őket nem képviseli senki. Ezért szeretnék megjeleníteni a gyógypedagógusok, az iskolák technikai hátterét biztosító munkatársak, a bölcsődékben, óvodákban és a szakképzésben dolgozók problémáit is.

„A csoporttal mostanra elértünk több mint száz iskolát, és folyamatosan tájékoztatjuk egymást a saját iskolánkban történtekről, és ezzel egy egymást erősítő közösséget alkotunk”

– mondta Talyigás Anikó. A hálózatba szerveződő iskolák követelései egyértelműek: rendezzék az iskolában dolgozók, tehát nem csak a tanárok fizetését, csökkentsék az óraszámterhelést, és egyeztessenek a pedagógus szakmával az őket érintő kérdésekről.