Megszűnhet a szabad orvosválasztás a kórházakban egy új javaslat szerint

Nem tartják szükségesnek a társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításáról, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – ezt írják az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben, pontosabban tervezetben, ami a Medical Online-hoz és a Népszavához is eljutott, és amiről még nem tudni, véglegesen szövegezett-e, vagy még lesznek benne átalakítások.

Azt írják, az előterjesztést Pintér Sándor belügyminiszter nyújtja majd be, októberben kerülhet a kormány elé. A tervezet szerint az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lenne, munkaszerződésük változó telephelyekre szólna, így a társkórházakba is berendelhetnék őket. Kórházat nem zárnának be, de átalakítanák: lennének járási központok, ahol elérhetőek lennének az alapellátások, a népegészségügyi prevenció és a központi ügyeletek. A városi kórházakban pedig egynapos műtétek, belgyógyászati alapellátás, illetve szülészeti és sürgősségi ellátások lennének mindösszesen. Hogy hol mennyi orvosra lenne szükség, azt a lakossági igényeknek megfelelően állapítanák meg.

Írnak a tervezetben a szakdolgozói béremelésről is: eszerint 2023. január 1-jétől 2023-ban 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő a költségvetésből. Célként az orvosi és szakdolgozói fizetés egészséges bérarányának kialakítását jelölték meg. Ez most 27 százalékos, és kategóriáktól függően ez emelkedne 30,73, illetve 46,7 százalékra.

A Medical Online azt írja, hogy jövő júliustól az egészségügyi szolgáltató nemcsak 20 százalékkal emelhetné, hanem ugyanennyivel csökkenthetné is az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján. Ez a kitétel szerepelt már az új jogviszony törvény eredeti szövegezésében is, de akkor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kérésére ezt módosították, írja a lap. A minőségértékelési rendszerről azonban még nem tudni semmit, egyes nyilatkozatok szerint év végére készülhet el.

Fokozatosan kivezetnék a közreműködő mint foglalkoztatási forma összes típusát 2024. január elsejéig, így csak szolgálati jogviszonyt vállalók vagy önkéntes segítők dolgozhatnának a kórházakban. Ezt azzal indokolják, hogy a közreműködői szerződéseknek jelentős szerepe lehet a kórházi adósságok felhalmozásában.

A háziorvosi ellátást is érinti az új javaslat: eszerint a körzethatárok kijelölése az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (Okfő) kerülne, a betöltetlen körzeteket egy ún. praxiskezelő venné át. A gazdaságtalan praxisokat 2028. január elsejéig felszámolnák. A védőnői körzetek kialakítását is átvenné az Okfő, és a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazottak. A háziorvosok reggel 8-tól délután 4-ig dolgoznának a praxisban.

A javaslat szerint a mentőszolgálat 81 járásban és 102 helyen tervezne ügyeleti központokat kialakítani a Hajdú-Bihar megyeihez hasonlóan. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, ennek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák. A budapesti ügyeletet azonban egyelőre nem szerveznék át, a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

Az önálló járóbeteg-szakellátókat jövő júliustól államosítanák, megyei irányító intézmény telephelyévé válnának ezáltal. Nemzeti laborhálózat is jönne, 2025-től pedig életkorhoz kötött, alkalomszerű szűrést vezetnének be. Szakellátási központok is alakulnának.

Jelentős változás lenne, hogy szigorúbban szabályoznák ezután a látogatási időt, viszont ezenkívül egy ápolási segítő bent maradhatna az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteggel. A segítő személyét a beteg választhatná, adatai bekerülnének a betegdokumentációba is, ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

A látogatásról azt írják még, hogy a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható lenne, valamint előzetes bejelentkezéshez köthetnék, például online előjegyzéshez. Kizárnák ugyanakkor a látogatásból a 14 év alatti gyerekeket, kivéve testvérek vagy egyenes ági rokonok esetén.

Megszűnne a szabad orvosválasztás: a most hatályos egészségügyi törvény szerint az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható, és hogy a betegnek „joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes”. Ez a lehetőség az alapellátás kivételével megszűnne, a beteget az épp aktuálisan dolgozó orvosok látnák el a kórházban.

Kerestük a Belügyminisztériumot, amelytől még a cikk megjelenésének napján az a válasz érkezett: „Tájékoztatjuk, hogy ez a kérdés jelenleg nem szerepel a kormány napirendjén.”