A kulturális miniszter szerint 29 éves kor előtt lenne jó szülni, hogy legyen idő második és harmadik gyerekre is

A magyar kormány intézkedései mögött egy összetett gondolkodásmód húzódik meg, amely figyelembe veszi az emberek alapvető szükségleteit, így például a valahová tartozás, a törődés és a biztonság iránti igényt; mindez magyarázatot ad arra, hogy a kormány mit miért tesz – ezt mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Budapest Eurázsia Fórum 2022 című rendezvényen, hétfőn Budapesten.

Csák János szerint a verseny és az együttműködés a világ különböző részei között annak mentén fog eldőlni, hogy a legmélyebb emberi szükségletek megszólításában ki hogyan képes teljesíteni. A valahova tartozás érzése az egyik legmélyebb emberi szükséglet, jelen van például a hazaszeretet érzésén keresztül még olyan individualista társadalmakban is, mint az amerikai, írja az MTI. Azt mondta,

szerinte a kormány feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek törődhessenek magukkal, szeretteikkel és közösségeikkel. Nem az a jó társadalom, ahol a kormány kész megoldásokat kínál, hanem az, ahol az egyének a saját erőforrásaik és szerencséjük alapján képesek boldogulni.

Azt is mondta, hogy kiemelt területként kezelik a társadalmi reprodukció kérdését, a technológiai fenntarthatóságot és a tapasztalatok átadását a következő generációknak.

„Néhány kérdés van, amely nem hagy éjszaka aludni, az egyik ilyen a termékenységi ráta, amely mostanra 1,6-re emelkedett Magyarországon a 12 évvel ezelőtti, az unióban sereghajtó 1,2-ről”. Csák szerint ahhoz, hogy egy társadalom újratermelje önmagát 2,1-es rátára van szükség; a probléma világszerte számos országban jelentkezik Dél-Korea mutatója például 0,8.

A miniszter szerint segíteni kell a nőket abban, hogy a jelenlegi uniós átlagot jelentő 29 éves kor előtt vállalhassák az első gyermeküket, és legyen idő még második és harmadik gyerekre is. Ezt a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével – a férfiak számára is –, illetve a családi adókedvezményekkel akarják elősegíteni.

Magyarországon idén is kevesebb gyerek születik, mint tavaly, és a csökkenő születésszám igen gyakori téma. Ahogy arról nemrég írtunk is, a témában készülő tanulmányok, elemzések sokszor önmagában csak a szülés tényét veszik figyelembe, pedig a gyermekvállalás mint döntés komplex folyamat, emocionális, gazdasági, és biológiai tényezők egyaránt hatnak rá, arról nem is beszélve, hogy a férfiakat a legtöbbször teljesen kihagyják a képből. Néhány hete nagy visszhangot váltott ki az Állami Számvevőszék Pink education jelenség Magyarországon?! című tanulmánya, amelynek egyik fő állítása az volt, hogy a diplomás nők túl magas száma miatt csökkenhet a népesség. Sorozatunkban a kutatás néhány vitára okot adó felvetését és azok különböző vetületeit vizsgáltuk meg. Legutóbb azt, mi áll a csökkenő születési ráta hátterében. A nők méhe múlt héten is téma volt: akkor az abortuszhoz fűződő rendelet módosítása miatt kerültek szóba a reprodukciós jogok.

A miniszter a közepes jövedelmi csapdahelyzetről is beszélt még a rendezvényen, mert mint mondta, ez is nehézséget okoz, de ez szerinte nemcsak Magyarországon megoldandó kérdés, hanem más, magyarországihoz hasonló duális gazdaságokban is. A kormány ambíciója, hogy az ország növelje a hazai részt a termelésben, a kis- és középvállalati szektor megerősödjön, innovatívabb legyen, növekedjen a fejlesztők száma. Enélkül hosszabb távon a családpolitika finanszírozása nehezen képzelhető el, mondta. A kultúra a kormányzatnak többet jelent a műalkotásoknál, meglátásuk szerint ez gondolkodásmód és életforma is egyben, amely alapot képez a gazdaság működtetéséhez. Ezért a GDP 1,3 százalékát költik erre a 0,5 százalékos EU-átlaggal szemben.

Arról, hogy miért nem szülik tele a magyar nők az országot, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.