Nem tudnak aludni: a tehervonat jön éjjel egykor, háromkor, négykor, és néha kürtöl is

A tehervonat jött egy órakor, háromkor, négykor. Mire elaludtam, már jött is a következő, megint felébresztett – mesélte egy éjszakai kínlódását Madák Róbertné a Telex tudósítójának. Madákné a szentmihályi Gárdonyi utca végénél lakik, a házától néhány méterre keresztezi az utcát a Szeged és Szabadka közötti vasúti pálya. Van olyan is – folytatta Madákné –, hogy nem veszem észre, ha jön, mert nem mindegyik kürtöl. De van, amelyik egész hosszan ad hangjelzést, és akad olyan is, amelyik sokkal nagyobb zajjal halad el, mint a többi.

Ezen a vonalon teherforgalom évtizedek óta nem volt, 2015 novemberében pedig megszüntették a maradék napi néhány személyvonat közlekedését is Szeged és Szabadka között. A MÁV akkori indoklása szerint azért, mert a szerb határon átkelő vonat mellett nem tudták biztonságosan feltartóztatni a menekülteket. Most a kizárólag éjjel közlekedő tehervonatok előtt és az áthaladásuk után rendőrök nyitják-zárják a határkerítés nagykapuját.

A Szeged–Szabadka közötti vasútvonalat a hivatalos tájékoztatás szerint azért újíttatta fel a kormány, hogy a két várost újra összekössék a személyszállítással. Erről már beszámolt a Telex. Ám a régi járatokon a megszűnésük előtt már csak öt-hat ember ült, ezért a szentmihályiak úgy vélik, a felújítás oka inkább csak az, hogy a Budapest–Kelebia határ–Belgrád vasút újjáépítése alatt a Szeged–Szabadka közötti vonalra terhelhessék a két ország minden tehervonatát. Ezt nem is tagadta a MÁV, ám az még kérdéses, hogyan alakul majd a vonal forgalma és a pálya további építése. Szentmihályon úgy látják, hogy amint megindultak a tehervonatok, az építőmunkások a gépeikkel együtt eltűntek a környékről.

A Szeged–Szabadka közötti vonal hazai szakaszának kivitelezője a V-Híd Építő Zrt., amely Mészáros Lőrinc cége, a milliárdos másik vállalkozása pedig a kínai hitelből épülő Budapest–Belgrád vasútvonal felújításán dolgozik, amit az eredeti tervek szerint az idén be is kellene fejezni, míg a szabadkai vonal hazai szakaszát csak jövő őszre. Szegedtől a szerb határig villamosítást is terveztek, és a vezetékek tartóoszlopait egy szakaszon már fel is állították a sínek mellett, de tovább nem jutottak. A tájékoztató tábla szerint mindennek 2023 októberére kell elkészülnie. A sín közelében élők attól tartanak, hogy a villamosítás csak két év múlva valósul meg, azután, ha Kelebia és Budapest között teljesen befejezték a munkát, és addig a zajos, füstös dízelmozdonyok húzzák a kertjük végénél a kocsikat.

„Nekünk a legrosszabb itt a nyiladéknál, hozzánk vágódik be a torlódó zaj” – magyarázta Kotogány István, aki korábban vasutas volt, és úgy tudja, hogy a sorompó nélküli átjárók előtt a szabályok szerint kötelező hangjelzést adnia a mozdonyvezetőnek a balesetek megelőzésére.

A városrészben élők már többször is kérték, és a Szeretem Szentmihályt Egyesület már több mint 400 aláírást gyűjtött azért, hogy a kereszteződéseknél a tervezett fénysorompók helyett szereltessen fel a MÁV félkaros sorompókat, de ebből egyelőre nem lett semmi. Mihálik Edvin, Szeged önkormányzata Zöld Város Programjának tanácsnoka fórumot szervezett, és levelekkel is próbálta a MÁV vezetőit meggyőzni a zajvédelem és a sorompók ügyében, de hiába. A MÁV korábbi tájékoztatása szerint a Szegedtől a határig tartó, majdnem 14 kilométeres szakaszon összesen három helyen jelzőőrök szabályozzák az utaknál az átkelést, de a Gárdonyi utcában nincs ilyen biztosítás. Néhány száz méterrel odébb, az Új Élet utcánál láttak jelzőőrt, de a kereszteződés látványa ott is egy sietősen elhagyott építkezés érzetét kelti.

Egymás szavát sem értjük, olyan zajos

A családjával a sínnel párhuzamos, ahhoz legközelebb eső Bazsalikom utcában élő Kószó Ferencné szerint nyitott ablaknál nem lehet a lakásban megmaradni, ha jön a vonat, és a szerelvények szombat, vasárnap is járnak. Nyáron a nappali hőség után éjjel szellőztettek volna, de így nem tudtak. Este fél tíztől hajnali 4-ig járnak a vonatok, kiszámíthatatlan, hogy mikor riadnak fel a zajra. Rezgés is van, ezért a kerítésük megcsúszott, pedig betonból van. Kószóné nagyon haragszik mindezért. Azt mondta, azt elfogadták, hogy átmentileg el kell viselniük a teherforgalmat, de akkor elvárják, hogy a MÁV tegye meg, amit csak lehet, hogy ne legyen ilyen nehéz kibírni.

Kotogány István úgy véli, magukra hagyták őket ezzel a problémával, sem az önkormányzati, sem az országgyűlési képviselő nem védi meg az érdekeiket. A házak, amik a vasút mentén állnak, 50-80 millió forintot értek, de most biztosan csökkent az értékük úgy 10-15 millióval. Ez nyilvánvaló anyagi veszteség, emiatt szerinte kártérítés járna.

A MÁV nem törődik a szentmihályiak biztonságával, hiszen nem készültek el sem a karos, sem a fénysorompók – mondta Daróczi Dániel. Neki két iskolás fia van, akik gyakran bicikliznek a környéken, de estefelé már alig meri őket kiengedni.

Az is kérdés a környéken élők szerint, hogy kinek kellene rendben tartania a vasút menti területet, ahol most derékig ér a gaz. Kószóné elmondta, hogy ők korábban három sor facsemetét ültettek oda, de abból két sort a vasútépítők kivágtak. Így már nem sok kedvük van a MÁV területét gondozni, ráadásul a mély vízelvezető árok miatt nem is tudnának odamenni kaszálni.

A MÁV még vizsgálja, mi a teendő

A Szeged–Szabadka közötti teherforgalom megindításakor, augusztus elsején, ünnepélyes sajtótájékoztatót tartottak a röszkei vasútállomásnál. Akkor beszámoltunk arról, hogy a MÁV igazgatója a Telex tudósítójának kérdésére azt válaszolta: még vizsgálják, hogy az újjáépített vasútvonal mentén hol és milyen zajvédelmet kell kialakítani. Azt is tanulmányozzák, hogy hova, milyen sorompókat kell építeni. Egy hónappal később is csak ugyanez derült ki abból a levélből, amit a Telex által feltett kérdésekre a MÁV sajtóosztálya küldött:

„A vasútvonal felújítása ütemterv szerint zajlik, tervezetten 2023 őszén fejeződik be. A szakaszon összesen 13 vasúti átkelőhely van, a beruházás teljes befejezéséig minden átjáróban kiépül a fény- vagy fény- és félsorompós biztosítás. A zajvédő falak kivitelezése a tervek folyamatban lévő hatósági jóváhagyása után kezdődhet el. […] A vasútépítéssel érintett területek gazmentesítése a kivitelező feladata addig, amíg a munkaterület a birtokában van.”

Araszolás a vasúti átjárónál

A szentmihályiak attól is tartanak, hogy ha még jobban beindul a teherforgalom, a vonatok reggel is sűrűbben jöhetnek, és bizonytalanná válik, mikor, mennyi idő alatt tudnak átmenni az 5-ös főúton a vasúti kereszteződésben.

Ez a Szeged-Kecskéstelepen, valamit a Röszkén és a környékén élőket is érinti. A Szabadkai úti átkelőnél gyakori a sorompó lezárása, mert Szeged-Rendezőpályaudvarra ott halad át az összes vonat, ami érkezik vagy távozik a városból. A Telex tudósítója egy hétköznap reggel 7 és 8 óra között azt látta, hogy autók több százméteres sora is várakozik a lezárt sorompónál, majd araszol az átkelőtől a belváros felé.

Közben már a városi politikában is fontos kérdés lett a vasút ügye. A körzet korábbi fideszes önkormányzati képviselője, Nógrádi Tibor, nemrég megalapította az „Életünk sorompók nélkül” nevű, a „vasútmentes Szentmihályért küzdő” mozgalmat. Erről a kormányközeli Mediaworks sajtóbirodalom Délmagyarország című szegedi lapjában jelent meg szeptember közepén egy beszámoló, ebből az is kiderült, hogy a mozgalmat Mihálffy Béla, a Fidesz országgyűlési képviselője is támogatja.

A céljuk, hogy a Szabadkai úton aluljáró épüljön a vasúti kereszteződésben, és úgy vélik, aláírások gyűjtésével megszerezhetik a kormány támogatását, így 2030-ra elkészülhet az új aluljáró. Nógrádi Tibor szerint „korábban már volt aluljáróépítésre irányuló kezdeményezés Szegeden, a Modern Városok program fejlesztései közé szerették volna beépíteni, azonban a városvezetés másra tette a voksát, más beruházást tartott fontosnak”.

Ezzel szemben Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere a Facebook-oldalán közölte: „a város már több mint egy éve elérte, hogy a Szabadkai úton Kecskéstelepnél az aluljáró megtervezésre kerüljön”.

Májusban pedig azt írta Nagy Sándor a Szeged–Szabadka vasútfejlesztéssel kapcsolatban a Telex kérdésére válaszolva – ezt előző cikkünkben ismertettük –, hogy az aluljáró megépítése az állami vasúttársaság hatáskörébe tartozik: „határozottan jeleztük, (az önkormányzat a MÁV-nak) hogy aluljáróra lenne szükség a Szabadkai úton, és ez visszacsatolásra került egy másik tervezési munkába, ami a 140-es vonal (Cegléd-Szeged) fejlesztéséről folyik. Itt így tudomásom szerint a város kérésére betervezésre került az aluljáró.”

Nemcsak a Szabadkai úton kényszerülnek hosszú várakozásra a közlekedők, hanem a Szeged-Rendezőpályaudvarhoz még közelebb levő másik kereszteződésen, a Tompai kapu úton áthaladók is, akik Szeged déli városrészeiben, Klebelsberg-telepen, Tompaszigeten, Gyálaréten laknak. A két átjáró megkerülhetetlen, ezért minden vasútiforgalom-bővítés, amely érinti a szegedi rendezőpályaudvart, emberek ezreit kényszerítheti még hosszabb várakozásra.

MÁV: még több tehervonat

A MÁV 2022.09.15-i közleményéből kiderült, hogy indokolt volt a szentmihályiak aggodalma: még több tehervonat érkezik hozzájuk. A vasúttársaság bejelentette, hogy szeptember 16-tól, hétvégén már napközben is, azaz pénteken 17:30-tól hétfőn reggel 07:30-ig járnak a szerelvények Szeged és a szerb határ között. Hétköznapokon pedig továbbra is az esti és éjszakai órákban, azaz 17:30-07:30 között közlekednek. A tervek szerint 2023. október végétől a vasúti pályát már napi 24 órában használják majd – írja a közlemény – akkortól az éjszakai tehervonatok mennyisége csökkeni fog. A villamosítást követően pedig – a szövegből az nem derül ki, hogy ez pontosan mikorra várható – a csendesebb villanymozdonyokat használják majd. A teherforgalmat 2025 végétől terelik át a kelebiai határátkelőre, ami azt jelenti, hogy addig Szegeden halad át.