Jámbor Andrásék nem árulják el, hányan adták már meg az adataikat a Szikrának az online petíciókon

Pontosan mire gyűjt állandóan aláírásokat a Szikra a Facebookon? – tette fel a kérdést a Telex egyik olvasója, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Jámbor Andrást parlamentbe juttató, baloldali politikai mozgalom a közösségi médiában rendszeresen posztolja a saját petícióit. Ezek kitöltésekor a teljes nevet és az emailcímet mindig kötelező megadni, ezenkívül egyes esetekben a lakcím beírása is szükséges, opcionálisan kitölthető a telefonszám rubrika is.

A szikrás petícióknak az az érdekességük, hogy sok más online aláírásgyűjtéstől eltérően nem látható, hány aláírásnál járnak, mikor indultak, és meddig lesznek kitölthetőek.

Az sem transzparens, hogy pontosan mihez adják a szimbolikus támogatásukat az aláírók, akik a kitöltés után egyébként nem a Szikrától, hanem Jámbor Andrástól kapnak köszönő emailt. Első ránézésre ezek a petíciók inkább tűnnek tájékoztatókampánynak és adatgyűjtésnek, amellyel a mozgalom a saját ismeretségét és támogatói bázisát igyekszik növelni. Ezt az értelmezést erősíti, hogy

• a petíciók szövegezése arról szól, hogy milyen probléma ellen vagy ügy érdekében gyűjtik a támogatókat, azt viszont nem fejti ki, hogy ezek érdekében pontosan hogyan állnának ki;
• a követeléseik (például: „Védjük meg a vizeinket!”, vagy „Fizessék ki a tanárainkat!”) inkább politikai szlogen jellegűek;
• az aláírók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Szikra más ügyekben is keresse őket a megadott elérhetőségeiken;
• illetve emailt is kapnak, amiben a mozgalom a Szikra ügyeinek népszerűsítésére hívja őket.

Nem politikai logika alapján, de politikai célért?

A Szikra Mozgalom saját meghatározása szerint „egy rendszerkritikus baloldali, szociális és zöld ügyeket képviselő politikai szervezet”, amely az országos politikában többek között azzal vált ismerté, hogy ez a mozgalom indította képviselőjelöltként Jámbor Andrást, aki idén áprilisban meg is szerezte Budapest 6. választókerületének országgyűlési képviselői helyét. (A szervezet tagjai korábban Baranyi Krisztina, Pikó András és Karácsony Gergely kampányát segítették már a 2019-es önkormányzati választásokon.)

A Szikra honlapján az „Írd alá petíciónkat!” menüből jelenleg négy aláírásgyűjtés választható ki:

• egy a vizek védelméről,
• egy a szakrendelők védelméről,
• egy a gazdagok megadóztatásáról
• és egy a pedagógusok melletti kiállásról szól.

A mozgalom a Telexet arról tájékoztatta, hogy az elmúlt két évben összesen hat petíciót indítottak, többek között a Diákvárosért is. Ez utóbbi egyébként még 2021-ben indult, és bár a Szikra oldalán már nem elérhető, Jámbor András honlapján ma is kitölthető. A képviselő szerint

tavaly április 29-éig több mint 10 ezer aláírás érkezett a kínai „Fudan Egyetem ellen, a diákok olcsó lakhatásáért indított petícióra”.

Azt nem lehet tudni, hogy aktuálisan hány aláírásnál járnak a különböző szikrás petíciók, mert ezeket az adatokat nemcsak hogy nem közlik, a Telex konkrét kérdésére sem árulták el. Arról is hiába érdeklődtünk, hogy az egyes petícióik mióta futnak, illetve hogy maga a mozgalom mennyire tartja transzparensnek a petíciói működését. Ezekre a kérdéseinkre sem érkezett válasz. Azt ugyanakkor közölték, hogy mivel a Szikra nem párt, hanem mozgalom, így nem a hagyományos pártlogika mentén működnek. Az aláírásgyűjtési akcióik és egyéb kampányaik ezért addig tartanak, amíg el nem érik a politikai céljukat az adott ügyben.

A Szikra honlapján elérhető adatkezelési tájékoztató ennél konkrétabb. Az alapján csak 30 napig kezelik a petícióikat támogató emberek adatait, kivéve azokét, akik jelezték, hogy kapcsolatban maradnának a Szikrával.

A Szikra felfogása szerint „petíció a nyomásgyakorlás eszköze azok kezében, akik nincsenek hatalmi pozícióban”. Az ugyanakkor nem derül ki a Telexnek küldött válaszukból, hogy az adott ügyekben pontosan kire vagy mire szeretnének nyomást gyakorolni. A Mozgalom mindenesetre közölte, hogy az aláírásgyűjtéseik megfelelnek a hatályos jogi szabályozásnak, minden petíció kitöltése önkéntes. Bár a kitöltéskor van olyan opció, amellyel az aláírók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a megadott adataik alapján a Szikra kapcsolatban maradhasson velük, az aláírás után mindenkit csak olyan ügyben keresnek meg, „amelyben egyértelmű hozzájárulást adott a megkereséshez” – állítja a mozgalom elnöksége.

Mit bizonyít az online adatgyűjtés általában?

A petíció az online és az offline formában történő aláírásgyűjtés esetében sem számít jogintézménynek, így nincs is a petíciónak jogi definíciója, és nincsenek jogszabályban rögzített formai követelményei sem – nyilatkozta a Telexnek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi szakértője. Mráz Attila a Szikra petícióit nem értékelte, de általánosságban elmondta, hogy nincs olyan vonatkozó jogi kötelezettség sem, amely alapján a petíció szervezőjének tájékoztatnia kellene a petíció kitöltőit a támogatók számáról.

Mivel a petíció jogi értelemben informálisan fejez ki politikai követelést, ezért a szakértő szerint nem értelmezhető a követelés mögé beállók számának „hivatalos” bizonyítása.

„Alapvetően politikai kérdés, hogy a követelés címzettje – és a petícióról értesülő nyilvánosság – mit tekint a követelés mögött állók számát az ő számára hitelesen bizonyító adattömegnek, adatrögzítési módnak”

– válaszolta Mráz arra a kérdésre, hogy az online megadott (fizikai aláírás nélküli) adatoknak milyen erejük van arra, hogy az adott követelések mögé beállók számát hivatalosan is bizonyítsák. A TASZ jogásza ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az online petíciónak nincsenek jogi formai követelményei, ahogy az offline petíciónak sem, mindkettőre vonatkoznak a személyes adatok kezelésének jogi feltételei:

„A személyes adatok jogszerű kezelésének mindig feltétele a célhoz kötöttség, azaz egy meghatározott cél érdekében kerülhet csak sor a személyes adatoknak az érintett hozzájárulásán alapuló kezelésére. Ez a cél azonban elviekben bármi lehet, azaz nem szükséges, hogy az adatoknak egy meghatározott címzetthez való eljuttatásában álljon. Az adatkezelés időtartamát meg kell jelölni az adatkezelési tájékoztatóban, de ez sokféleképpen történhet, nem kell, hogy konkrét időpontot jelöljön meg a tájékoztató, hanem például megjelölheti azt az eseményt, feltételt, amelynek beálltáig az adatok kezelésére sor kerül.”