Miért szaladgál ez a piros figura? Egy tanár addig fut az oktatás ügyéért, amíg az erejéből telik

2022. szeptember 13. – 14:17

frissítve

Miért szaladgál ez a piros figura? Egy tanár addig fut az oktatás ügyéért, amíg az erejéből telik
Kóczán Gábor pedagógus fut a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium épülete előtt, mellette kolléganője – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kóczán Gábor, a budapesti Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium fotográfus tanára sajátos módját választotta annak, hogy felhívja a figyelmet a közoktatás problémáira. „Maraton életre halálra” címmel indított akciót, aminek lényege, hogy futni fog az iskolája előtti füves területen.

Ottjártunkkor éppen egy csatlakozó kolléganőjével futott, a pihenője közben tudtunk vele beszélgetni. Elsőre talán kézenfekvőnek tűnhet, hogy egész életében sportolt, ezért választotta a demonstrációnak ezt a speciális módját. Ehhez képest azt mondta, nem igazán tartja magát sportembernek, futni is ritkán szokott. De nem is a sportteljesítmény a lényeg, hanem a láthatóvá tétel.

„Ezúttal magamat fogom láthatóvá tenni, mert az nem látszik, amikor éjszaka kreatív feladatokat állítok össze a diákoknak, az sem látszik, amikor az elkészült munkáikat értékelem hétvégén is, online konzultációban, ha kell”

– írja az erre a célra létrehozott Facebook-oldalán.

Annak, hogy miért nem a hagyományos polgári engedetlenséget választotta pedig egyszerű oka van: négygyermekes apaként jelenleg nem teheti meg, hogy ne vegye fel a munkát, és ezzel kevesebb legyen a bevétele. Meg azért sem, mert a kormány megfenyegette a pedagógusokat, hogy a polgári engedetlenség következménye akár a kirúgás is lehet, mint ahogy ez megtörtént a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesével. Ő ezt nem tudja megkockáztatni.

Futni akkor fog, amikor nincsen órája, tehát órái előtt vagy után. Viszont mivel ebben az időben is valószínűleg a tanórán kívüli munkáját csinálná, az így felhalmozódott teendőit este vagy éjszaka fogja befejezni. De azt mondta, amúgy is sokszor dolgozik este, munkaidőn kívül, ilyenkor például a diákok anyagait értékeli.

A Facebookon előre meghirdette az akcióját, és azt is kiírta, hogy lehet csatlakozni hozzá. Kedden, az első napján ketten tartottak vele a tantestületből. Kollégái részben támogatják, de azt mondta, sokan elfáradtak és nincsen már hitük abban, hogy a kormányzat és a társadalom értékelni fogja a munkájukat.

A diákok is vegyesen állnak az akciójához, mikor ott voltunk, többen egy közeli padról nézték a futását. Szerinte a tanulók egy jelentős része nem eléggé tájékozott a hétköznapok történéseivel, sokukhoz nem is jutnak el az információk.

A jövőben is előre be fogja jelenteni, hogy mikor fog futni és azt is közzéteszi, mekkora távnál tart. Mikor a folytatásról kérdeztük, azt felelte:

„Nem feltétlenül egy tényleges maraton a terv, de addig folytatom, amíg az erőmből futja”.

Szerinte már önmagában az nagy dolog, ha valakinek megütközik a szeme azon, hogy „mit csinál ez a piros figura, miért szaladgál egy ilyen füves téren”. Ugyanis ekkor lehet, hogy felteszi ezeket a kérdéseket magának is, és elgondolkozik rajta, esetleg beszélget a gyerekével, a tanárokkal az oktatás helyzetéről.

Kóczán Gábor példája egyedinek mondható, de a tanárok elégedetlensége általános jelenség a közoktatásban. A tanév kezdetével ezért több iskolában újraindult a polgári engedetlenség. A kormánnyal az érdekvédelmi szervezetek már régóta nem tudnak megegyezni. A pedagógusok eredetileg magasabb béreket és a munkaterheik csökkentését szerették volna elérni. Korábban a kormány azt állította: szívesen tárgyalnak a tanárok követeléseiről, de a polgári engedetlenséget nem tűrik.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!