Szegedi koraszülött-mentők a működés határán: csökkenő adományok, növekvő költségek
2022. szeptember 8. – 05:01
Bajban vannak a koraszülötteket mentő alapítványok, nemrég felhívást adott ki az ernyőszervezetük, hogy adományokat várnak üzemanyagra, mert csak piaci áron tankolhatják a mentőkocsikat. A gondok azonban sokkal súlyosabbak: kevés a szakember, és minden téren nőnek a költségek. Az állam a kiadások felét téríti meg, ezért több pénz kellene, de nem tudják, honnan szerezhetnének.
Nagyon nehéz pénzügyi helyzetben vagyunk, már másfél éve a fejlesztési tartalékainkat éljük fel, és ha mind elfogy, nem tudjuk, mi lesz – válaszolta a Telex kérdésére Dr. Pintér Gábor Sándor, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány ügyvezetője.
A koraszülöttek mentése állami feladat, ennek ellenére az Országos Mentőszolgálat alá rendelt alapítványok végzik ezt a tevékenységet. A legrégebb óta működik a szegedi alapítvány, amely a Dél-Alföld területén szállítja kórházba – leggyakrabban a szegedi egyetem klinikájára – a saját mentőautójával a kisbabákat. A koraszülöttek légzése, szívműködése és a testük hőszabályozása egyáltalán nem, vagy nem megfelelően működik. A rohamkocsiban található orvosi eszközökkel lehet a kis beteget életben tartani, amíg bejutnak vele a kórházba. Minden perc számít.
Mivel a koraszülötteknél különböző orvosi feladatok állhatnak elő – pl. szívsebészeti, vagy tüdőgyógyászati – nem mindegyik kórházban tudnak minden esetben megfelelő ellátást adni, ezért a babát mindig oda viszik, ahol a legjobbat kapja.
Országszerte kilenc újszülötteket mentő szolgálat működik, közülük a szegedinek volt az elmúlt évek során a második legtöbb riasztása, a kocsijuk tavaly több mint 84 ezer kilométert tett meg a mentések során, mert a legnagyobb terület az övék. Az alapítvány működésének bő 30 éve alatt majdnem 25 ezer koraszülött és újszülött életét mentették meg. Két mentőkocsijuk van, a tartalék járművet viszik ki a rendezvényekre, amikor adományokat gyűjtenek, míg a jobb állapotú autó a hívásra bármikor elindulhat a Szegedi Mentőállomásról, ahova befutnak a riasztások. Az év minden napján 24 órás készenlétben vannak, a személyzet a sofőrön kívül egy orvosból és ápolókból áll. A szegedi alapítványnál jelenleg több mint nyolcvan munkatárs dolgozik, és önkéntes segítőik is vannak.
A száz kilométeren 15 litert is elfogyasztó mentőautókhoz az üzemanyagot jelenleg a magasabb, piaci áron veheti meg a kilenc hazai szolgálat, ami igen nagy többletkiadást jelent, ezért ernyőszervezetük, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány nemrég felhívást adott ki, amelyben adományokat kérnek a tankolásra.
Egyre kevesebb a bevethető szakember
A szegedi alapítvány már a működése határára került, mert a gondok súlyosabbak és szélesebb körűek annál, mint az üzemanyagok magas ára.
Előfordulhat, hogy nem fogunk tudni kimenni egy riasztásra.
Dr. Pintér elmondta, ők mindent megtesznek a szolgálat működése érdekében, a legrosszabb esetben megkérik egy szomszédos országrész újszülött mentőit a sürgős szállításra. Sajnos azonban előfordult már olyan műszak, nem is egy, amelyben nem volt orvos, akit Szegeden be lehetett volna ültetni a mentőautóba.
Ennek több oka van. Az állami egészségügyben az utóbbi években az ápolók és az orvosok is kaptak béremeléseket, ám a szolgálat a kevés pénzéből nem tudta ugyanúgy emelni a fizetéseket. A KATA-adózás megszüntetése nem rengette meg a szegedi alapítvány helyzetét, mert előrelátó könyvelőjük biztatására a nekik dolgozó szakemberek – nem mindenki főállásban van náluk – már korábban áttértek más adózási formákra. Más szolgálatoknál ez is gondot okoz. Közben az egészségügyre jellemző pályaelhagyás és a külföldre költözés mellett a szűkebb szakterület elhagyása miatt is igen nehéz megfelelő munkatársakat találni.
Ráadásul a képzett orvosok egy része szívesen költözik vidékre, mert egy kisebb településen néhány év alatt, jó munkával a kórház és a város megbecsült, elismert szakembere lehet valaki, nem pedig „csak egy doktor a klinikáról”, mint egy egyetemi városban – részletezte a helyzetük hátterét Dr. Pintér Gábor Sándor. A koraszülöttek ellátása nehéz, fokozott stresszel járó, emellett speciális szaktudást és gyakorlatot is megkívánó feladat. Dr. Pintér szerint Szegeden még az egyetemi klinikán sincsen elég szakorvos, aki koraszülötteket képes lenne ellátni.
Az alapítvány kiadása havonta mintegy 12-13 millió forint, ebből 6-7 millió jut a bérekre, plusz a járulékok, így az összes bérköltség havi 9 millióra rúg. A fennmaradó pénzből kell üzemanyagot és fogyóeszközöket vásárolni – amelyeknél szintén áremelkedések voltak az utóbbi időben –, ki kell fizetni a mentőautók dráguló biztosítását, a felelősség-biztosítást, a költséges javításokat, valamint meg kell venni az új orvosi felszereléseket az elavultak helyett. Van olyan adminisztrációs teher is, amiről kevesen tudnak: a sürgős mentések során gyakran megbünteti őket a rendőrség a „gyorshajtási szabálysértés” miatt. Ilyenkor időigényes igazolási procedúrával kénytelenek bizonyítani, hogy beteget szállítottak. A bírságot kifizetni szerencsére nem kell.
Nehéz munka, nagy felelősséggel
A hazai élve születések száma a rendszerváltozás óta csökkent, az utóbbi évtizedben már csak évente kilencvenezer körül alakult, míg a koraszülöttek aránya szinte beállt 9%-osra. Ez nem túl előkelő helyezést jelent Európában. A koraszülésnek sokféle oka lehet, az öröklött adottságok mellett az anya életkora, egészségi állapota, életmódja, hátrányos szociális helyzete is okozhatja a gyerek idő előtti világrajöttét, ami nem látható előre. A szegényebb vidékeken gyakoribb a koraszülés, és a szegedi alapítványhoz tartozik az egyik leginkább érintett hazai terület, Békés megye is.
A koraszülöttek mentése nem csak a csecsemők válságos állapota miatt nehéz feladat – magyarázta a Telex tudósítójának Dr. Lehotzky Helga gyermekorvos, aki a szegedi szolgálatot megalapító Pintér Sándor professzor felesége és munkatársa – hanem azért is, mert az anya súlyos lelki válságba kerül a váratlan szülés okozta megrázkódtatás miatt, nagyon nehéz megnyugtatni és meggyőzni őt arról, hogy a kisbabát rábízza a mentőkre. A speciális mentőkocsi egy mozgó intenzív osztály, akár egy kórházé, csakhogy menet közben a kocsiban az egyetlen orvoson és az ápolón múlik a fejletlen kisbaba élete, nem áll rendelkezésre orvoscsoport és egészségügyi gárda, mint egy kórházban.
Azért sikerélményeink is vannak.
Kelemen Csanád szakápoló majdnem húsz évvel ezelőtt szállított a szegedi klinikára egy kisbabát, majd nemrég az egykori kisbaba, azaz a mostanára felnőtt nő szintén koraszülött gyermekét is ő vitte a kórházba – ezt később egy levelezés során tudta meg, mert a fiatal anya kiderítette, hogy ki segített neki kétszer is, és megköszönte.
A szolgálat azonban nehéz, az ápolók is kevesen vannak. Három műszakba beosztva várják, hogy mikor kell indulni, és soha nem lehet tudni, aznap milyen állapotú koraszülöttel, ikerszüléssel vagy váratlanul megindult otthoni szüléssel találkoznak. A koraszülöttek megmentése ma már egyre eredményesebb: egy túl korán világra jött kisbaba az idejében kapott, megfelelő ellátás révén később behozhatja a lemaradását, a kisgyerek ötéves kora körül már utolérheti a többieket. Ez sajnos nem mindenkinek sikerül.
Elapadó adományok
A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány tavaly majdnem 27 millió forintot kapott az SZJA 1%-okból, több mint 5400 főtől, az alapítvány már évek óta az első három legtöbb 1%-ot begyűjtött szegedi szervezet között van. A többi pénzt, amire szükségük van, úgy kalapozzák össze: szinte minden nagyobb nyilvános rendezvényen ott vannak az önkénteseik, szeptember elején a Szegedi Halfesztiválon is gyűjtöttek adományokat. Ilyenkor kiállítják a tartalék mentőkocsit – ha éppen nem kell kölcsönadni egy másik szolgálatnak –, válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, megmutatják az életmentő berendezéseket, és az önkénteseik léggömböt osztanak a kisgyerekeknek.
Mivel a koronavírus-járvány idején nem voltak nyilvános rendezvények, akkoriban nem tudtak annyi pénzt összegyűjteni, csak a felét, mint előtte, mert a rendszeres támogatóik is kevesebbet utaltak. Korábban kisebb-nagyobb vállalkozásoktól is kaptak támogatásokat, pár százezres és olykor több millió forintos összegeket is, ám az orosz-ukrán háború kitörése óta ezek az adományok sajnos elmaradtak.
Az állami költségtérítés terén 2010 előtt valamivel rosszabb volt a helyzet a mostaninál az ügyvezető szerint. A szerződések alapján nyújtott állami támogatás, ami korábban a költségeik felénél kicsivel többet biztosított, már évek óta alig növekedett valamit, így egyre kevesebbet ér, emiatt még több adomány kellene.
A kérdésre, hogy ha állami feladat a koraszülöttek mentése – mint a felnőtt betegeké is –, akkor arra miért nem biztosítja teljes egészében az állam a pénzügyi fedezetet, Dr. Pintér Gábor Sándor nem tud válaszolni. Ő sem érti, és ez már harminc éve, az egymást váltó kormányok alatt folyamatosan így megy: az adományok révén működhetnek.
Közben fejleszteni is kellene. Sajnos a szegedi alapítvány tartalék autóját az idén nyugdíjazni kell, mert 2011-es gyártmány, tovább nem használhatják szabályosan. A jobb állapotú kocsijuk pedig 2014-es, és már 320 ezer kilométer futott. Ezért most új mentőautóra is gyűjtenek. A megfelelő kocsi alapára tavasszal még 43 millió forint lett volna, most majdnem 50 millió, az egészségügyi felszerelés további 15 millióba kerülne. Hogy mindezt mikor, és miből tudják majd megvenni, arról fogalmuk sincs.