Zörögnek még a pincében is a befőttek a polcon

Legfontosabb

2022. szeptember 05. – 10:42

frissítve

Zörögnek még a pincében is a befőttek a polcon
Forgalom a felüljáró Csömöri úti oldalán egy hétköznap délelőtt – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Mintha ötpercenként egy-egy kisebb földrengés zajlana le”

– ezt írta a Zuglóban, a Csömöri úton lakó Veronika egy 2018-as levelében, amelyben a Budapest Közút Zrt.-től kért segítséget. A nő a Csömöri utat és a Drégelyvár utcát összekötő felüljárótól kb. 20 méternyire él. Azt mondja, amikor ezt a levelét elküldte, már több éve szenvedett a rengésektől. Otthona minden egyes alkalommal beleremegett abba, ha a „lepusztult állapotú” felüljárón (hivatalos nevén P-922 jelű hídon) egy busz, egy teherautó vagy bármilyen nagyobb tömegű, esetleg gyorsabban közlekedő jármű áthaladt. A fővárosi közútfenntartónak írt levelében is jelezte, hogy az utcájában szinte állandósult a lakásokban, teraszon, erkélyen, udvaron érezhető vibráció, remegés, ami szerinte szemmel látható módon károsítja az épületeket is.

A Budapest Közút Zrt. ekkor azt válaszolta, hogy nem ők a felüljáró fenntartója, hanem a BKK, de úgy tudják, 2019-ben indul a felújítás, addig pedig csak a balesetveszélyes hibákat javítják. Hivatkoztak egy öt évvel korábbi, próbaterheléses vizsgálatra is, amely szerint „a hídszerkezet alkalmas a terhek viselésére”, és közölték, hogy a repedéskárok rendezése nem áll módjukban, mivel álláspontjuk szerint a környező épületekben lévő repedések nem a híd állapotára vezethetőek vissza.

A környékbelieket láthatóan összekovácsolta a közös probléma – Fotó: Huszti István / Telex
A környékbelieket láthatóan összekovácsolta a közös probléma – Fotó: Huszti István / Telex

A fent idézett, négy évvel ezelőtti levélváltást azóta tucatnyi másik írásos és telefonos próbálkozás követte. Veronika nemcsak a Budapest Közúttal levelezett, kereste a kerületi jegyzőt, a zuglói városüzemeltetést, a kormányhivatal illetékes osztályát és több zuglói önkormányzati képviselőt (az MKKP-s képviselőnek még versbe is szedte a problémáit). Bár a híd felújítása végül 2021-ben valóban megtörtént, a felüljáróra felvezető szakaszt ekkor sem javították ki. Azóta hivatalos mérés alapján a kormányhivatal megállapította, hogy a felüljáró nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, valódi megoldás viszont továbbra sincs a problémára, ami egy egész szomszédság életét megkeseríti.

Több éve elviselhetetlenek itt a mindennapok

„Zörögnek még a pincében is a befőttek a polcon, a földszinten csilingelnek a poharak a konyhaszekrényben, az emeleten meg látszik, ahogy napról napra lazulnak a csempék a falon”

– Veronika egyik szomszédja így érzékeltette, milyenek itt a hétköznapok, mikor augusztus legvégén a helyszínen jártunk. Az érkezésünk miatt egy átlagos hétköznap délelőtt összesereglett környékbelieket láthatóan összekovácsolta a közös probléma és a tehetetlenségből fakadó csalódottság is. Szinte egymás mondatait befejezve sorolták, hogy kinél mi hol reped és hogyan zörög.

Van, aki már hang alapján meg tudja mondani, hogy milyen típusú busz megy el épp a felüljárón,

más a faliórájának ingáját figyelve számolja napközben a hídon áthaladó teherautókat.

Nagyjából negyedórát beszélgettünk a Csömöri útiak házai és a híd közötti szakaszon összegyűlt szomszédokkal, mielőtt néhányan a valóban rendszeresen megrázkódó otthonaikat belülről is megmutatták nekünk. Ez alatt az idő alatt úgy számoltam, legalább nyolc busz ment el a felüljárón. Ilyenkor mindig ösztönösen közelebb lépett, aki épp beszélt, hogy még érteni lehessen a mondanivalóját. A beszélgetés végére olyan kicsi körben álltunk már, hogy az emberek válla szinte összeért.

Egy homlokzat, amelyen már kívül és belül is látszik ugyanaz a repedés, az itt lakók attól tartanak, hogy a ház sarka egyszer csak „elhagyja” őket – Fotó: Huszti István / Telex
Egy homlokzat, amelyen már kívül és belül is látszik ugyanaz a repedés, az itt lakók attól tartanak, hogy a ház sarka egyszer csak „elhagyja” őket – Fotó: Huszti István / Telex

Később eszembe jutott, hogy a felüljárónak háttal állva talán tévedtem a számolásnál, mert a teherautók áthaladása is legalább olyan hangos volt, mint a buszoké, nekem pedig nincs olyan gyakorlott fülem, mint Veronikáéknak. De az itt közlekedő járatok (nappal a 7, 8E, 108E, 133E, 277, éjjel pedig a 979) menetrendjét megnézve is arra jutottam, hogy abban az idősávban, mikor a helyszínen jártam, kb. 2-3 percenként haladhatott el mögöttem egy busz valamelyik irányba.

„Sajnos ezt az utat nem ilyen forgalomra tervezték. Ahogy nőnek ki a társasházak egymás után itt környéken, úgy nő a forgalom is. Ezen persze nem tudunk mi változtatni, de azért egy utat meg lehetne csinálni normálisan is, főleg akkor, ha már egyszer el is kezdték, és sok pénzt áldoztak rá”

– mondta egy nyugdíjas néni, aki a férjével 41 éve ebben az utcában él, így már akkor is itt lakott, mikor a '80-as években először újították fel a hidat. A férje és ő is úgy emlékszik, hogy ezután hosszú ideig nagyon stabilnak tűnt a felüljáró, de az azóta eltelt idő és a megnövekedett forgalom megtette hatását. Többen bólogatnak a szomszédok közül, mikor a házaspár azt meséli, hogy a helyzet szerintük nagyjából akkor kezdett elviselhetetlenné válni, amikor felüljáró túloldalán elkezdték felhúzni a zuglói Hermina Happy Land társasházait.

A felújítás sem hozott megnyugvást

A felüljáró legutóbbi, 2021-es felújításáról a Csömöri út érintett szakaszán lakókat előzetesen nem tájékoztatták, még Veronikát se, aki ekkor már évek óta levelezett a hatóságokkal. „Csak onnan vettük észre, hogy elkezdték a munkálatokat, hogy hirtelen kisebb lett a zaj, mivel a lezárások miatt jelentősen csökkent a forgalom” – magyarázta Veronika párja. A szomszédság azt is csak menet közben tudta meg, hogy a Zuglót Újpalotával összekötő felüljáró felújítása csak a középső hídrészt és a szomszéd kerülethez tartozó, Drégelyvár utcai rávezető szakaszt érintette, a Csömöri úti szakaszt viszont nem javították ebben a körben.

„A felvezető rámpa nem tartozik a hídhoz, ezzel a mondattal ráztak le minket, pedig már a felújítás idején, tavaly is reklamáltunk”

– mesélik a Csömöri úti lakók. Hiába próbálták meg kijárni, hogy az ő házaik előtt elhaladó útszakaszt is újítsák fel egy füst alatt, a Budapest Közút Kft. azt közölte velük, hogy a cég 2021-es költségvetése elsősorban a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő burkolathibák elhárítását teszi lehetővé. A felüljáró Csömöri úti rámpájának burkolatcseréjét ekkor már előirányozták, de azt nem tudták megmondani, hogy erre mikor kerülhet sor.

A felüljáró a Hermina Happy Land társasházával a háttérben – Fotó: Huszti István / Telex
A felüljáró a Hermina Happy Land társasházával a háttérben – Fotó: Huszti István / Telex

Veronikáék így tovább folytatták bürokratikus szélmalomharcukat, és az érintett házak lakóinak aláírásait összegyűjtve elérték, hogy idén februárban és márciusban a kormányhivatal két lakóházban is rezgésméréseket végzett a felüljáró zuglói oldalán. A rezgésvizsgálati szakvélemény alapján a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy minden mérési ponton, minden időszakban olyan értéket mértek, amely meghaladta a rezgésterhelési határértéket.

Sőt, éjszakánként a rezgésterhelés a határérték négyszeresét is meghaladta, vagyis jelentős mértékű volt, a felüljáró ezért nem felel meg a hatályos előírásoknak.

Hogyan állapítják meg, ha a forgalomtól rezeg a ház?

A rezgésmérési eredmények értelmezéséhez több rezgésméréssel foglalkozó mérnöktől, rezgéscsillapítási szakértőtől is segítséget kértünk. A szakértők a konkrét ügyben nem akartak állást foglalni, de név nélkül nyilatkozva segítettek elmagyarázni, hogy általánosságban mit kell tudni a mérésekről, és hogyan lehet értelmezni a határértéket meghaladó eredményeket.

Technológiájából adódóan a rezgésmérés csak az adott mérési pontokra vonatkozik (ebben az esetben a Csömöri út két családi házára), ugyanis az adott épületek sajátosságai is meghatározzak azt, hogy mitől mennyire rezegnek be. A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a már meglévő épületeket könnyen át lehetne alakítani annak érdekében, hogy a rezgésnek való kitettségük jelentősen csökkenjen. Azt mondták, nem is számít, hogy egy vagy száz ponton mérnek a rezgésterhelési vizsgálatok jelentős túllépés, mert

ha már egy ponton jelentős túllépés mérhető, akkor sem felel meg a rezgést okozó létesítmény a hatályos előírásoknak.

Több szakértő is arról beszélt a Telexnek, hogy a tapasztalataik szerint azokban az esetekben, amikor a rezgés forrása a családi házakkal párhuzamosan haladó forgalom (ez a helyzet a Csömöri úton is), egyébként is okkal feltételezhető, hogy az utca többi épületét is hasonlóan érinti a probléma. Ráadásul a szakmai álláspont alapján a zajvédelemhez hasonlóan a rezgésvédelemnek is mindig a forrásnál kell kezdődnie, ezért építik például a zajvédő falat közvetlenül az út mellé és nem az érintett házak köré.

A rezgés forrásának azonosítására egyébként maga a rezgésmérés nem alkalmas, de a szakemberek szerint ez „józan paraszti ésszel” is elvégezhető. Ennél valamivel szabatosabban megfogalmazva: a forrást az alapján azonosítják, hogy lehet tudni, mik (például forgalmas utak vagy ipari parkok) képesek számottevő rezgést okozni, és ha a környéken csak egy ilyen potenciális forrás található, akkor a helyzet elég egyértelmű. Emellett ha olyan helyen mérnek, ahol rá lehet látni a forgalomra, ott még evidensebb a helyzet, hiszen a mérőműszeren valós időben is látható, hogy pontosan mikor jelez kiugrást, így „szemre is azonosítható a forrás”.

Idegőrlő kilátástalanság

„Azzal szembesültünk, hogy hiába támasztható alá méréssel a jelentős határérték-túllépés, hiába nem felel meg az út a vonatkozó előírásoknak, nem történik semmi. Közben a mérés óta egyértelműen rosszabbodott helyzet, a kátyúk mélyültek, sokasodtak. Nálunk már azt is lehet hallani, ahogy néha még a gerendák is belerecsegnek, ha egy nagyobb jármű belehajt egy kátyúba, ez pedig pszichésen is nagyon megterhelő” – magyarázta Veronika, de az összes szomszédja hasonló problémákat sorol. Egyikük azt mondta:

„A kerítésünk lassan szétesik, bent a lakásban pedig szinte nincs olyan fal, ami ne repedt volna meg, és attól tartok, hogy a ház északi sarka lassan elhagy bennünket, mert ott egyre szélesebbre nyílik a repedése a háznak.”

Bár a problémák forrása Veronikáék szerint egyértelműen a felüljáró jelentős forgalma, amely nem szűnne meg attól, ha az eddig elmaradt felújítási munkálatokat végre elvégeznék, az itt lakók hisznek abban, hogy már a kátyútlanítás is jelentősen javíthatná az életminőségüket.

„Ha nem dobálnák az úthibák a feljáróra tartó autókat, buszokat és egyéb járműveket, az például a zajkérdést nem oldaná meg, de mi már annak is örülnénk, ha nem élnénk át kisebb földrengésekhez hasonlító rázkódásokat 5-10 percenként.”

A felüljáró miatt évek óta küszködő szomszédság szerint a legidegőrlőbb az egészben – a folyamatos rázkódások mellett – a kilátástalanság. Ugyanis úgy érzik, eddig mindenhol le tudták rázni őket, vagy azzal, hogy a megkeresett személy, intézmény hatóság nem illetékes, vagy azzal, hogy egyszerűen nincs pénz a probléma orvoslására. Azt mondják, minden egyéb megoldási kísérletnek örülnének, de nemhogy zajvédőfal telepítése, még a sebességkorlátozás lehetősége sem merült fel a felüljáróval kapcsolatban.

Anyagi és kapacitásbeli problémák

A Telex megkeresésre a Budapest Közút Zrt. azt közölte a Csömöri úti felüljáró ügyével kapcsolatban, hogy bár már 2022-re előirányozták a feladataik közé a zuglói oldalon a hídra vezető, nagyjából 1500 négyzetméternyi útpálya felújítását, anyagi és kapacitásbeli problémák miatt erre idén már biztosan nem kerül sor. Azt, hogy ezeknek a munkálatoknak mekkora lenne a költségük, „a folyamatosan változó építőanyagárak és munkadíjakra” hivatkozva nem tudták még meghatározni. Álláspontjuk szerint ugyanakkor a felüljáró állapota statikai szempontból megfelelő, a felújított szakaszon pedig egyelőre nincs is káros rezgést okozó meghibásodás vagy burkolathiba.

A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közútkezelő azt állítja, hogy a lakók kezdeményezésére elvégzett, 2022-es, hivatalos rezgésmérés eredményét nem ismerik (annak ellenére, hogy a Kormányhivatal tájékoztatása szerint az eredményeket továbbították a fővárosnak). Kérdésünkre közölték azt is, hogy Budapest Közút Kft. az útburkolat hibáiból keletkező rezgések mértékét nem tudja megerősíteni, mivel nem rendelkeznek rezgésmérésre alkalmas eszközzel. Arról szintén nem tudtak nyilatkozni, hogy a lakók által évek óta panaszolt rezgés milyen hatást gyakorol a környező házakra, a válaszuk szerint erről csak „egy igazságügyi szakértő által elvégzett vizsgálat és a vizsgálati eredmények alapján készült szakvélemény tud megfelelő információval szolgálni”.

Az valóban szerepel környezetvédelmi hatóság tájékoztatásában, hogy az általuk elvégzett mérések nem szerkezeti károkat okozó, hanem az élettani hatások felmérésére alkalmasak. Az egyik általunk megkérdezett szakértő azt mondta, hogy a Csömöri úton mért, határértéket túllépő rezgésterhelés egészségkárosító hatása elsősorban mentális:

„Ettől önmagában még senki nem fog megsüketülni, senkinek nem fog leesni a veséje, de a pihenést teljesen el tudja ellehetetleníteni, a tartós kialvatlanság pedig komoly betegségeket okozhat.

Perelnek vagy elköltöznek?

Az évek óta tartó, eddig eredménytelen küzdelem ismeretében nehéz elképzelni, hogyan bírják Veronika szomszédságában az emberek évek óta a pihenést ellehetetlenítő körülményeket nap mint nap. Amikor arról kérdeztem őket, milyen lehetőségeik maradtak, Veronika félig viccesen megjegyezte, hogy végül is az ombudsmant még nem kereste meg a felüljáró miatt, sőt az Európai Parlamentet sem értesítették még a problémáról. A komolyabb válaszok között felmerült ugyan két lehetőség – hogy bíróságra kéne vinni az ügyet, vagy el kéne költözni –, de egyik sem tűnt reális alternatívának.

Veronika mögött is jól kivehető egy repedés, de épp azt mutatja, hogy a szemközti falon még látványosabb a kár – Fotó: Huszti István / Telex
Veronika mögött is jól kivehető egy repedés, de épp azt mutatja, hogy a szemközti falon még látványosabb a kár – Fotó: Huszti István / Telex

„Perre mi ezt hogy vinnénk? Nincs nekünk pénzünk annak a költségére. Szerintem az lesz, hogy ha már mi nem leszünk, majd valaki lebontja ezt az egész házat, úgy, ahogy van, aztán építenek ide valamit, ami még ezt a rezgést is kibírja ” – mondta elkeseredetten az a nő, aki már 41 éve él ebben az utcában a férjével. Veronika párja a felüljáró felé mutatva azt kérdezte:

„Hogyan lehetne eltitkolni egy potenciális vevő elől ezt a problémát? Még ha el is akarnánk adni a házat, ha valaki eljön ide, azonnal hallani fogja ezt a rezgést, mert ez megy a nap legalább 20 órájában.”

Veronikának pedig már az eladás gondolatára is könnyek gyűltek a szemében, majd elcsukló hangon azt mondta: „Ötvenkét éve itt lakom, a ház alsó szintjét az apuék építették, mindent a két kezünkkel csináltunk meg, és szeretek itt lakni. Teljesen nonszensz, hogy én költözzek el azért, mert egy nyomorult utat öt éve nem bírnak megjavítani.”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!