A kormánysajtó sulykolja, hogy el kell bontani Tordai házát, Sára Botond hivatala asszisztál ehhez

• A hatóság kimondta: szabálytalanul építette fel villáját Tordai Bence (Magyar Nemzet, augusztus 16.)
• Tordai Bence megbukott: bonthatja a luxusvilláját! (Origo, augusztus 17.)
• Tordai Bence vagy teljesíti a hatóságok utasításait, vagy lebontják a luxusházát (Origo, augusztus 19.)
• Hivatalos: Tordai Bence budai luxusvillája jogszerűtlenül épült (Origo, augusztus 30.)
• Tordai Bence már nem tud hova menekülni: le kell bontania a törvénytelenül épült luxusházát (Origo, augusztus 31.)
• Le kell bontania budai villáját a baloldali politikusnak (Híradó, augusztus 31.)

Az elmúlt napokban a kormányközeli sajtó megint elővette Tordai Bence „luxusvilla-botrányát”. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjét júliusban kezdték el azzal támadni, hogy engedély nélkül épített 150 milliós „luxusvillát” Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerületben. A Metropol és az Origo szerint az ellenzéki politikus megkerülte az építési szabályokat, mert teljesen új házat épített, ami nem is ott van, mint az eredeti. Tordai szerint viszont a „kacsalábon forgó épület” valójában egy 70 négyzetméter alapterületű, tetőtér-beépítéses, kevesebb mint 131 négyzetméter teljes nettó területű családi ház, ahol a hatfős család él.

Ahogy a cikk elején idézett újságcímekből is látszik, a kormánypárti lapok egybehangzóan állítják, hogy a Tordai házát el kell bontani, és ehhez a fővárosi kormányhivatalra hivatkoznak. Ezek alapján már gyanús lehet, hogy ezek a cikkek nem oknyomozó szándékkal születettek. Még inkább árulkodó, hogy:

a Magyar Nemzet két hét eltéréssel gyakorlatilag ugyanazt írta meg, és mindkétszer ugyanarra a válaszra hivatkoztak, amit a kormányhivataltól kaptak.

Először augusztus 16-án írtak arról, hogy a fővárosi kormányhivatal szerint „jogszerűtlen és szakszerűtlen” volt az építkezés, majd augusztus 30-án is megjelent egy cikk, amiben szintén azt állították, hogy a kormányhivatal szerint gond van Tordai házával. (Igaz, odáig nem mentek, hogy le is kell bontani a házat.) Az Origo természetesen mindkétszer átvette a Magyar Nemzet értesülését, ahogyan ez a propagandasajtóban lenni szokott.

Az ügy szempontjából az sem lényegtelen körülmény, hogy a fővárosi kormányhivatalt Sára Botond vezeti (immár főispánként), aki a Fidesz jelöltje volt az április országgyűlési választásokon a budapesti 6-os választókerületben, de kikapott a szintén párbeszédes Jámbor Andrástól.

De akkor elbontják a házat vagy sem?

Kezdjük azzal, hogy mit mondott pontosan a kormányhivatal. A Telexnek is elküldték azt a választ, amelyből a Magyar Nemzet is dolgozott. Így hangzik:

„Az ügyben hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem elbírálása során megállapítást nyert az, hogy az egyszerű bejelentés alapján felépült lakóépület jogszerűtlenül, szabálytalan építési tevékenységgel valósult meg.
A fentiek alapján a Kormányhivatal az egyszerű bejelentés alapján megépült lakóépületre vonatkozó hatósági bizonyítvány iránti kérelmet elutasította, a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadta, és ezzel egyidejűleg a szabálytalan építési tevékenységgel megvalósított lakóépületre vonatkozóan az építésrendészeti eljárást megindította.”

Egy építési ügyekben jártas ügyvéddel beszéltük át, hogy mit is jelent a kormányhivatal válasza. Kezdjük a legfontosabbal: mindez akkor azt jelenti, hogy Tordainak el kell bontani a házát, ahogy azt a kormánysajtó állítja? A válasz röviden az, hogy nem. Sőt, a kormányhivatal válasza még azt sem bizonyítja, hogy Tordai bármiféle szabálytalanságot elkövetett volna, ellentétben azzal, hogyan ezt az Origo vagy a Magyar Nemzet tálalja.

Két külön eljárásról van szó a kormányhivatal válaszában: egyrészt a hatósági bizonyítvány iránti kérelem elbírálásáról, másrészt pedig az építésrendészeti eljárásról. A hatósági bizonyítvány csupán azt igazolja, hogy az ingatlan tényleg felépült. Maga az eljárás tulajdonképpen formaságnak számít, ilyenkor a kormányhivatal nem vizsgálja, hogy szabályosan épült a ház vagy sem. Csak azt kell ellenőrizniük, hogy az épület a korábban beadott terveknek megfelelően készült-e el. Ezért is furcsa, hogy a kormányhivatal jogszerűtlenséget és szabálytalanságot említ, mert ilyesmit csak egy másik eljárásban állapíthatna meg.

Tehát akár az is elképzelhető, hogy a ház megkapja a hatósági bizonyítványt, de közben szabálytalannak számít. Akkor tagadhatják meg a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha hiányos a dokumentáció, vagy úgy találják, hogy a kivitelező nyilatkozata (miszerint az épült meg, amit a tervekben volt) szerintük nem fedi a valóságot.

Amennyiben szabálytalanságot gyanít a kormányhivatal, természetesen eljárást indíthat. Ez az úgynevezett építésrendészeti eljárás, amit a kormányhivatal is említ. De még ez sem jelenti azt, hogy a házat végül elbontják. A kormányhivatal mondhatja azt is, hogy átalakítással szabályossá tehető a ház. Elképzelhető olyan eset, amikor erre nincs lehetőség, például ha olyan helyre épül a ház, ahol nem lehetett volna építkezni. Tordai Bence házának esetében viszont nem erről van szó, a kormánysajtó cikkei sem erről szólnak. A Telex által megkérdezett szakértő szerint egyébként is nagyon ritka Magyarországon, hogy bontásra ítéljenek egy házat.

A kormánysajtóban megjelent cikkek egyik fontos állítása, hogy Tordai háza engedély nélkül épült meg. Erre is alapozva mondják azt, hogy el kell bontani. Tordainak valóban nem volt engedélye az építkezésre, de azért, mert a 2016-ban életben lépett szabályok szerint erre nem is volt szüksége. Az ellenzéki politikusnak csak egyszerű bejelentést kellett tennie a lakóház bővítésére, mivel magánemberként építkezett. Az egyszerű bejelentés során kell beadni azokat a terveket, amiket aztán a hatósági bizonyítvány iránti kérelem elbírálásakor néznek.

Tordai szerint ezer sebből vérzik a kormányhivatal érvelése

Tordai Bence a Telexnek azt mondta, hogy

őt még hivatalosan nem értesítették az építésrendészeti eljárás elindításáról.

Tizenöt napja kapta kézhez a hatósági bizonyítvány iránti kérelmének elutasításáról szóló döntést, amit a bíróságon támadott meg. Az ellenzéki politikus szerint „ezer sebből vérzik” a kormányhivatal érvelése, és abban bízik, hogy a bíróság megsemmisíti a döntést, és a hatósági bizonyítvány kiállítására kötelezi a kormányhivatalt. Tordai elmondása szerint a kormányhivatal határozata is elismeri, hogy a helyszíni szemle alapján az eredeti terveknek megfelelő épült készült el. Egy szóval sem említenek a határozatban szakszerűtlenséget vagy jogszerűtlenséget.

Kérdésünkre Tordai elmondta, hogy az építkezés során érdemben nem tértek el a beadott tervektől, a kormányhivatal viszont ebbe kötött bele. Akkor kellett volna bejelenteniük a módosításokat, ha az építkezés helye, a lakóegységek száma, a ház alapterülete vagy magassága változik, de egyikről sem volt szó. Ezt még az sem befolyásolja, hogy elbontottak egy-egy falat. Az átalakítást egy korábban kiadott jogerős építési engedély birtokában valósították meg, és a tervek is ennek módosításával készültek, mivel a házat úgy vették meg, hogy rendelkezett azzal. Tordai szerint emiatt az átalakítás akkor is szabályos lett volna, és most is az.

A kormánypárti médiaholdinghoz, a KESMA-hoz tartozó Metropol megszerezte a 2017-ben indult építkezés elektronikus naplóját, és részleteket is közöltek belőle, amivel azt akarták bizonyítani, hogy szabálytalan volt az átalakítás. Tordai erről azt mondta, hogy az elektronikus napló kiszivárogtatása bűncselekménynek minősül, ezért feljelentést tett személyes adattal való visszaélés miatt, illetve bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH).

Az építkezéssel kapcsolatban egy másik feljelentés is született korábban, a rendőrség hivatali visszaélés miatt nyomoz. A nyomozás viszont nem Tordai személye ellen irányul.